Ugrás a tartalomhoz

Fotogrammetria 4., Mérőfénykép fogalma, jellemzői, mérőfénykép torzulások

Balázsik Valéria (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.4 A mérőfénykép nevezetes pontjai, vonalai

4.4 A mérőfénykép nevezetes pontjai, vonalai

A mérőképekkel kapcsolatosan előzőekben olvashattunk a képkoordináta-tengelyeket jelölő pontokról, a képfőpontról és a képközéppontról. Ezek mellett egy mérőképnek számos más nevezetes vonala és pontja is van. A 4-11. ábrán két nézetben jelenítettünk meg további nevezetes pontokat, vonalakat. Az ábra felső része a képsíkra merőleges irányból, míg az ábra alsó része a képsík-tárgysík metszésvonalának (kollineáció tengelye) irányából jeleníti meg ezeket.

4-11. ábra A mérőkép nevezetes pontjai, vonalai

  • horizontvonal (h’): a tárgysíkkal párhuzamos vetítősík képsíkkal alkotott metszésvonala. Párhuzamos a két sík metszésvonalával, a kollineáció tengelyével. Amennyiben a fényképezéskor a tárgysík és a képsík párhuzamos (általában erre törekszünk), a horizontvonal a végtelenben van. Az ábra alsó részén képe H’-ban (a horizontpontban) látszik.

  • fővonal (f): a profil vetítősík (a vetítési középponton, „O”-n áthaladó, a kollineáció tengelyére merőleges sík) és a képsík metszésvonala. Merőleges a kollineáció tengelyére és a horizontvonalra.

  • horizontpont (H’): vagy más néven iránypont, a fővonalnak és a horizontvonalnak a metszéspontja. Ebből adódóan a horizontpont illeszkedik a fővonalra.

  • nadírpont (N): a tárgysíkra merőleges vetítősugár döféspontja a képsíkon. Légifényképezéskor a vetítési középponton áthaladó függőleges egyenes képsíkkal illetve tárgysíkkal való döféspontja. Ennek megfelelően megkülönböztetünk képi és terepi nadírpontot.

  • szögtartópont (Sz): a képsík és a tárgysík szögfelező síkjára bocsátott merőleges vetítősugár döféspontja a képsíkkal. A szögtartó pontból más képpontokba húzott irányok által bezárt szög megegyezik a terepi megfelelőik által meghatározott szögértékkel dőlt tengelyű felvétel esetében is.

  • torzulásmentes vonal vagy méretarány-tartó vonal (t): a szögtartó ponton áthaladó, horizontvonallal párhuzamos egyenes. Ezen egyenes mentén, dőlt tengelyű felvétel esetében is a méretarányszám minden pontban állandó (hr/Ck).

  • állandó méretarányú vonalak (m1,m2...): a torzulásmentes vonallal párhuzamos valamennyi egyenes. A szomszédos vonalak méretaránya egymástól eltérő értékek.

A torzulásmentes és állandó méretarányú vonalakkal kapcsolatos megállapítások sík terep esetén érvényesek. Hegy- és dombvidéki területen a terep magasságkülönbségeiből adódóan (a relatív repülési magasság nem állandó) a méretarány pontonként változhat.