Ugrás a tartalomhoz

Fotogrammetria 6., 6 A földi fotogrammetria

Dr. Engler Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.6 A földi fotogrammetria alkalmazási területei

6.6 A földi fotogrammetria alkalmazási területei

A földi fotogrammetriát leginkább a műszaki és a tudományos kutatások területén alkalmazhatjuk. Korábban terepfelmérésre (elsősorban hegyvidéki területeken) is alkalmazták, de nehézkessége miatt háttérbe szorult.

Az egyik legnagyobb alkalmazási terülte a mérnökgeodéziával kapcsolatos feladatok köre. Mérnökgeodézián belül jól használható mozgásvizsgálatokra, deformáció mérésekre, állapot felmérésekre és egyéb más vizsgálatokra. A mozgásvizsgálatok lényege, hogy egy alaphelyzethez képest meghatározzuk, hogy a vizsgált tárgy milyen mértékben és irányban mozdult el. Az elmozdulások mértéke és jellege alapján előre jelezhetjük a várható következményeket. Mozgásvizsgálatokat, deformáció méréseket végezhetünk az építőiparban (pl. karcsú magas, vagy nagytömegű épületek mozgásai), a közlekedésben (pl. hidak, vasúti töltések, műtárgyak elmozdulásai), a vízépítésben (pl. völgyzárógátak, partfalak elmozdulásai), a bányászatban (pl. bányaművelés okozta elmozdulások, süllyedések), a gépiparban (pl. a termékekkel kapcsolatos elmozdulások, deformációk). Állapotfelmérések során a megvalósult ipari létesítmények felmérése történhet. Az egyéb mérnökgeodéziai alkalmazások közé tartozik pl. a külfejtéses bányák által kitermelt anyag mennyiségének meghatározása, a barlangok, alagutak, földalatti hengeres szelvények felmérése, a tartályok térfogatának meghatározása, gépek, berendezések szerelésének és beépítésének ellenőrzése.

6-8. ábra Alagútról készült fotogrammetriai felvétel

6-9. ábra Térfogatszámításhoz készített felvétel

A másik legnagyobb felhasználási területe az építészeti és építőmérnöki alkalmazások. Ide tartoznak az állapotfelmérések, az átalakítás, áttervezés előtti felmérések, a dokumentatív jellegű felmérések, az épületkárok felmérése, a belső terek felmérése.

6-10. ábra Homlokzatrajz [5.]

A műemlékvédelem és régészet terén is jól alkalmazhatók a földi fotogrammetriai módszerek. A műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok az építészeti alkalmazásokkal részben átfednek. A különbség elsősorban a fényképezendő épület jellegében van, illetve a felmérés céljában. A műemlékvédelemben a felmérés célja a rekonstrukció, restaurálás előtti, a tervezéshez felhasználható dokumentatív képek és a többnyire nagy léptékű, méretarányú rajzok elkészítése. A műemlékvédelem egy speciális alkalmazási lehetőség, hogy egy új épület megépítése előtt a fotogrammetriai úton elkészített utcarajzba berajzolják a tervezett épület homlokzatrajzát, és azt vizsgálják, mennyire illeszkedik a műemléki környezetbe. Ezt a szerkesztést a fényképen is el lehet végezni, amit fényképbe rajzolásnak nevezzük. A régészetben főként az ásatások felmérése, dokumentálása, illetve a leletek archiválása, dokumentálása történhet.

6-11. ábra Műemléki épületekről készült kiértékelések [6. 7.]

6-12. ábra Régészeti feltárás

A földi fotogrammetria egy speciális alkalmazása területe a bűnügyi fotogrammetria, ahol különböző bűnügyek tetthelyeinek felmérése történhet.

Speciális alkalmazási terület a közlekedési balesetek helyszíni felmérése, dokumentálása.

6-13. ábra Baleseti helyszín kiértékelése

Egy másik speciális alkalmazási terület a gyógyászat. Az emberi szervezettel kapcsolatos fényképezéseket és felméréseket alkalmaznak a fogászatban, a szemészetben, az ortopédiában.

6-14. ábra Egy arcról készült izovonalas kiértékelés