Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 12., A településrendezési tervek és a birtokrendezés kapcsolódásai, informatikai támogatottság

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

12.4 Magyar tanyavilág, tanyás térségek mint nemzeti örökség része

12.4 Magyar tanyavilág, tanyás térségek mint nemzeti örökség része

A tanyák múltját, jelenét és jövőjét a 2009. évi lajosmizsei II. Országos Vidéki Fórumon elhangzott előadások alapján foglaljuk össze.

A bevezető előadást az egyik legnagyobb „tanyakutató” Csatári Bálint tartotta:

  • A régi telepítésű tanyák térbelisége ma is igazolja a természeti környezettel való együttműködés és alkalmazkodó képesség minden részletét (táj, morfológia, talaj, széljárás, víz, vízjárás). Ezek együtt határozták meg az egyes növények, gyümölcsfélék, épületek helyét. Olyan tanyamodell alakult ki, amely a legteljesebb mértékben megfelelt a természettel való együttélésnek és a fenntartható fejlődésnek. Ez a kép 1945 után teljesen megváltozik. A tanya piaci alapú farmtanyává változott, eltérőek voltak a megélhetési feltételek. (Szakirodalmi források szerint 1982-83-ban a „racionális földhasználat érdekében” 5000 romos, táblákba ékelődő, elhagyott tanyát számoltak fel. Dénes L., 1983; Szabó Gy., 1987)

  • A tanyák gazdálkodási rendszere folyamatosan változott, a „pusztai szállástól” a „vegyes gazdálkodáson”, a „tanyás kulák gazdákon”, a „mezőgazdaság teljes szocialista átszervezése”, a „szakszövetkezeti üzemi formán” át jutott el máig. A rendszerváltás után megszűnt a tevékenységet integráló nagyüzem, kevés az életerős, tanyasi gazdaság, az egyéni gazdálkodás feltételei nehezen teremtődnek meg, a piacszabályozási tényezők a jövedelmezőséget szinte lehetetlenné teszik.

  • A tanya, mint települési rendszer klasszikus formájában a harmadik évezred elejére csaknem megszűnt, teljesen átalakult. Az 1960-1970-es években a tanyák elnéptelenedése felgyorsult, lakói tanyaközségekbe, anyavárosokba költöztek. A megélhetési kényszer miatt sokan háztáji gazdaságként működtették tanyájukat.

  • Az építési tilalom 1986-os feloldása után új tanyák épültek, megkezdődött a városokból való kiköltözés ún. tanyaközségekbe. A modernizáció átformálta a települési rendszert, de tervezési és építési szabályozatlanság miatt sok helyen elveszett a tájjelleg, a korábbi hagyományos érték.

  • A mai tanyai társadalom nagy része idős, perifériára szoruló ember. Tőkéjük alig van, eszközellátottságuk szerény és korszerűtlen, termelési-piaci integráció szinte nincsen. A fiatalok egyre kevesebben vállalják a tanyasi gazdálkodási hagyományok folytatását. A tanyafejlesztő-, uniós vidékfejlesztő programokhoz kapcsolódás nélkül „a jövő” megkérdőjelezhető.

Haraszthy László, KVM szakállamtitkár szerint a jövő reális meghatározásához államigazgatási és helyi összefogásra lenne szükség. Három tényező együttesen segíthetne: Komplex állami megközelítés; Ésszerű forrás felhasználás; A helyiek összefogása. A megelőző években egyik sem volt jelen az Alföld hátrányos helyzetén segítő programalkotásnál.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, országgyűlési képviselő, számos más szervezet hivatalos tagja infrastruktúra törvény megalkotását szorgalmazta: Nemzeti konszenzussal egy nemzeti programot kellene végrehajtani az élhető vidék megteremtése érdekében. Dán mintára hivatkozva úttal, villannyal rendelkező gazdaságok kellenek ahhoz, hogy a tanyák visszanyerjék korábbi funkciójukat. A versenyképesség érdekében a szétszórt kis parcellákat egyesíteni kell, javítani szükséges a gazdálkodás hatékonyságát, jövedelemszerző képességét.

Glatz Ferenc, akadémikus, a vidékpolitika jeles képviselője úgy gondolta, hogy az új Alföld-program, az új tanyaprogram három alapelv harmóniájára kell, hogy épüljön:

  • A természet teherbíró képességének felmérésére.

  • A gazdálkodási ésszerűség szempontja.

  • Az emberi elszántság, akarat ismerete.

Ahhoz, hogy az alapelvek teljesülni tudjanak, hatástanulmányokat kell készíteni valamennyi témakörből. Vállalni kell az elmúlt 150 év településtörténelmét, jószándékkal segíteni kell a politikai akarat pozitív elemeinek érvényesülését.

Az akadémikus értékelte a korszakos programokat, a tudomány, a helyi városi-megyei önkormányzatok összefogásának eredményét, amelyből hiányzik az országos politikai akarat. Az új ipari-technikai forradalom-, a természeti környezet és az ember együttélésének, harmóniájának oldalát sarokpontként kezelve indokolta az új tanyai programot, a Csatári Bálint vezette Alföldi Intézet tudományos bázisának munkáját. Ajánlásokat fogalmazott meg a 2013-2020 közötti európai fejlesztési tervekkel, az Alföld térségi tervekkel kapcsolatban.

Molnár Zsolt, biológus (MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet) az ökológiai konfliktusokat sorolta: zömmel ember okozta talajvíz-süllyedés; a természetes élőhelyek csökkenése és a tájidegen özönnövények terjedése (1985 és 2000 között a Duna-Tisza-közén 40074 ha pusztult el a felszántás, a helytelen gazdálkodás következtében). Megoldásként javasolta, hogy az ember miatti sivatagosodást meg kell állítani, a gyepet különféle programokkal, biogazdálkodással védeni kell, társadalmi összefogással, tudásbővítéssel kell válaszolni a globalizáló világ kihívásaira.

Váradi József, a VKKI főigazgatója adatokkal, tényekkel érvelt: az egységes Homokhátság egyedi táj 870000 ha területtel, ahol 50000 tanya található (171 önkormányzat, 3 régió, 4 megye, 17 kistérség található itt). Duna-Tisza-csatornával szembeni elvárásokat fogalmazott meg a 80%-os időjárási függőség csökkentésére. A térség társadalmi-gazdasági leszakadásának további növekedésére kormányprogrammal lehetne válaszolni: ivó és egyéb vízzel való ellátás, szennyvízelhelyezés, energia ellátás, úthálózat kialakítása, orvosi ellátás, a közbiztonság és az internet-hozzáférés, vízkészletekkel való gazdálkodás, termálfürdő fejlesztés, gyógyturizmus megteremtése.

Több előadás sürgette a kormányprogramot. Előadás hangzott el a tanyatípusokról, a népesség megtartásáról, részletes tanyafelmérési adatokat lehetett megismerni Czene Zsolt, a VÁTI vezető vidéktervezőjének előadásából.

A Homokhátság 104 településéről készült tanyafelmérés. A vizsgálat célkitűzései: a tanyák teljes körű informatív felmérése; térinformatikai adatbázis összeállítása (felmért adatok, villamosenergia-hálózat és úthálózat digitali-zált adatállománya); rendezési tervek, szabályozási kör-nyezet vizsgálata, komplex fejlesztési program kidolgozá-sának megalapozása.

A földhivatali nyilvántartás és a 2000-ben készült légi fotók alapján 53 709 nyilvántartott tanya-tanyahely léte-zett, Ennek 76%-áról (40 700 tanya) készített a VÁTI és az RKK Alföldi Tudományos Intézete 2005-ben egy tanyafelmérést. A további adatok e felmérésből származ-nak. A felmérésben részt vevő tanyák közül 35 75 7 léte-ző tanya, közülük működő tanya 27 233, lakatlan 8524. A működő tanyákból gazdasági funkciójú 9607, lakó-funkciójú 17 626. A felmérésből látszik, hogy a tanyák 12%-a (4943 db) a 2000-es légi felvételezéshez képest mára megszűnt. Igaz, kevés új is épült. A létező tanyák-ból 23% lakatlan (8524 db). Idősek által lakott tanyák te-szik ki a működő tanyák egynegyedét (6730 tanya). A működő tanyák 65%-a már elsődlegesen lakóhely, ahol legföljebb önellátó gazdálkodás folyik, de mezőgazdasági árutermelés már nem. Egytizedük nyaralótanya, állandó lakó nélkül. Egynegyedükben idősek, megélhetési gondokkal küzdők élnek - szociális hátrányban. A hagyomá-nyos gazdálkodó tanyák aránya csökken. Jelenleg az el-sődlegesen lakófunkciójú tanyák aránya közel kétszerese a gazdasági tanyáknak.

A tömörített, vázlatos ismertetést egy kormány-előterjesztéssel zárjuk.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2009 októberében jelentést készített a kormány részére a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló 9/2009. (V. 27.) OGY határozathoz kapcsolódóan. Az előterjesztésben megfogalmazódik: „2009. november 30-ig el kell készíteni egy, a különböző szakpolitiká-kat integráló átfogó cselekvési tervet a tanyák és tanyás térségek megőrzésére es fejlesztésére, különös tekintet-tel a legfontosabb feladatokra és fejlesztési irányokra, az azok megvalósításához szükséges intézkedésekre es tá-mogatási lehetőségekre, továbbá azok összehangolására."

Szakdolgozatok készítői 2004-2005-ben (Drabant Edit, Csicsety Ella, Mártha Krisztián) is igazolták azt a tételt, a tanyavilág élt és élni akar számos ok miatt (klímaváltozás-szárazság, természetvédelem, biotermelés, turizmus, lokális piacok). Érdemes tanyás térségeket megújítani, a magyarországi tanyavilág egyedülállóságát megőrizni.