Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 12., A településrendezési tervek és a birtokrendezés kapcsolódásai, informatikai támogatottság

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

12.7 A települések zöldfelületei, nyilvántartásuk rendszere

12.7 A települések zöldfelületei, nyilvántartásuk rendszere

Összefoglaló néven a szakirodalom a tartósan fás növényzettel borított területeket nevezi zöldfelületeknek. A települések, objektumok zöldfelületei összekapcsolódva képezik a zöldövezetet. Az arborétumok, parkok, kertek, ligetek bárhol helyezkednek is el, a települések meghatározó, fontos részei. Köztudott, hogy a zöldfelület aktív hatások kifejtésére csak akkor képes, ha megfelelő helyen és állapotban tartva áll a lakosság rendelkezésére.

A zöldterületek (felületek) nélkül a ma embere nemigen tud városképet, településarculatot elképzelni. A fejezetben nem foglalkozunk a településtervezéssel, a kertészeti tervezéssel, maradunk szakterületünk szintjén, azokat a zöldterület működéséhez, fenntartásán segítő tevékenységeket mutatjuk meg, írjuk le vázlatosan, amelyeket intézményünk az eltelt bő három évtizedben végzett. Fogalmakat csak a tárgyalás szükségszerűségének határáig írunk le. Megnevezzük azokat az arborétumokat, védett parkokat, kastélykerteket, amelyeket felmértünk, azokról igény szerinti méretarányban állapotképet, növénylistát, különféle nyilvántartásokat készítettünk. Részletesebben írunk Székesfehérvár város zöldfelületi térképezéséről, nyilvántartásának induló és mai állapotáról, a jelenünkben is folyó munkáról.

12.7.1 Zöldterület csoportok, méretek, méretezés

A szakirodalom különféle csoportokat alakított ki és sorol fel. Mi Perényi I. (1972) csoportosítását fogadtuk el és adjuk meg az alábbiakban:

  • A korlátlan közhasználatú zöldterületek közé tartoznak: városi erdők (erdőparkok), közparkok-közkertek, fásított terek (szkverek), sétányok, fásított utak (fasorok).

  • A korlátozott közhasználatú zöldterületek közé tartoznak: lakóházak körüli növényzet, sportterületek, kiállítási területek, botanikus kertek, állatkertek.

  • A közhasználat elől elzárt zöldterületek közé tartoznak: középületek kertjei (pl. óvodák, iskolák, kórházak, szanatóriumok, üdülők kertjei, parkjai), családi lakóházak kertjei, körülkerített védőterületek (pl. víznyerő helyek körül), városi kertészet, kertgazdasági területek.

A város zöldterületi rendszerének kialakítása szempontjából a legnagyobb jelentőségű a korlátlan közhasználatú zöldterület. Természetes, hogy a korlátozott közhasználatú és a közhasználat elől elzárt zöldterületeknek is nagy szerepük van abban, hogy a városban és körülötte egészséges környezet alakuljon ki. A város tényleges, teljes értékű zöldterület-ellátottságának mértékét a korlátlan közhasználatú zöldterület nagysága, jellege és elhelyezkedése adja meg.

A zöldterület-szükségletet a városnagyság függvényében általában egy lakosra számítva szokták megadni. Mi helyesebbnek véljük a városrészekre vonatkozó adatokat:

12-1. táblázat - A zöldterületek fajtái városrészekre és várostípusokra vonatkoztatva

Zöldterület fajtái

Kisváros

Középváros

Nagyváros

Városi parkok és kertek

10-12 m2

8-10 m2

6-8 m2

Lakókörzeti kertek

2-3 m2

2-3 m2

2-3 m2

Sétányok, fásított terek és utcák fásítása

2-3 m2

2-3 m2

1-2 m2


A városi-, települési zöldterületek terveit jó társtervezői együttműködésben szakspecialistákból álló munkacsoportok (várostervező építész, kerttervező, erdőtervező, terepalakító mérnök, szobrász, útépítő, közműépítő, számos más mérnök...) készítik. A megjelenítésért, a fő vonások meghatározásáért mindig az építész felel.

A település zöldterületi egységeit és rendszerét szerény órakivonatban, a modul anyagával párhuzamosan a Településtan c. tantárgy tanítja. Ott tárgyalják a községek zöldövezeti rendszerét, kialakításuk eljárásait, jelentőségüket, a zöldterület szükséglet indoklását és a szabályozási támogatottságot (Botta P. és tsai, 1979).

A települési környezetrendezés – zöldfelület-rendezés témakörét nagy alapossággal, sokrétűen szakkönyvében Konkolyné Gyúró Éva (2003) írja le „A zöldfelület-rendezés alapjai” (VIII.), a „Zöldfelület-rendezési feladatok a településekben” (IX.), „Az üdülés és a rekreáció zöldfelületei a településeken és környékükön” (X.) c. fejezeteiben.

12.7.2 Arborétumok, védett parkok, kastély-kertek felmérése és térképezése

A továbbélés, a fennmaradás érdekében a magyar természetvédelem az 1970-es évek közepére mintegy 850 ha (120db) megyei és 653 ha (25 db) országos jelentőségű parkot, kertet nyilvánított védetté. Hazánkban a szakemberek akkor az értékes parkok és kertek területét 4-5000 hektárnyinak becsülték. Alapos feltárásuk, faj- és értéknyilvántartásuk ebben az időszakban kezdődött el.

1980-ra az országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) kidolgozta az országos jelentőségű védett kertek, parkok, arborétumok, botanikus kertek és fasorok hosszú távú (1980-2000) fejlesztési tervét. A parkok értéke kultúrtörténeti-, esztétikai-, népjóléti-, természet- és környezetvédelmi-, gazdasági szempontból egyaránt nagy. (A dendrológiai, eszmei értékét a címben felsoroltaknak 4 milliárd forintnál is többre becsülték.)

Az operatív feladatokat is koordináló OKTH akkor úgy foglalt állást, hogy a legtöbb park-, kert-, arborétum helyreállítása utolsó lehetőségének határára érkezett. A pusztulóban lévőket azonban 1980-2000 között még helyre lehet állítani, megteremthető-e területek önfenntartó és gazdálkodási képessége.

Az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendező Főiskolai Kara (EFE FFFK) Nagy Lajos erdőmérnök vezette Geodéziai Tanszéke (GT) a pontos és szakszerű nyilvántartás és rekonstrukciós tervezés alapját képező nagyméretarányú tematikus térképek elkészítésével, átadásával segítette a természetvédelem törekvéseinek megvalósulását.

A modulkészítő (erdőmérnök) témavezető irányításával, több oktató (Ágfalvi Mihály, Szepes András, Csepregi Szabolcs, Dévai Péter, Mizseiné Nyíri Judit) és hallgató (Fonyódi Valéria, Schrődling Katalin, Szűcs Mária, Gálovics Éva, Nagy János, Susztrik Jenő, Pásti István, Vönöczky Hajnalka, Németh Leontína, Dániel Tímea, Németh Szilvia, Kádas Zsuzsa, Vermes Gergely) közreműködésével, megbízásban (tiszteletdíjas szakdolgozatok), társadalmi munka keretében az alábbi országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területekről igény szerinti méretarányú térképeket készítettünk:

  1. Zirci arborétum (Apátsági épület parkja)(1978; M=1:500): 21ha

  2. Alcsútdobozi arborétum (1979, M=1:500, 1:250): 40 ha

  3. Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium parkja (Csurgó)(1980, M=1:500): 11 ha

  4. Sárvári arborétum (Nádasdy várkastély kertje)(1982, M=1:500): 9 ha

  5. Balatoni Úttörőváros közlekedési park (Zánka)(1981, M=1:500): 7 ha

  6. Szelestei Festetich-Baich-kastély kertje (1981, M=1:500): 13 ha

  7. Tornanádaska Hadik-kastély parkja (1980, M=1:500): 7 ha

  8. Pákozdi arborétum (1987, M=1:2000): 100 ha

  9. Salgó-nyereg Salgóbánya (tervezési térkép)(1977, M=1:1000): 9 ha

  10. Nádasdladányi Nádasdy kastélypark (1999, M=1:1000)

A 4, 6, 8, 10 sorszám alatt megnevezett térképeket időközben (1998, 2003, 2000, 2002) felújítottuk, a bennük lévő adatokat aktualizáltuk.

A felmérés és térképezés technológiájáról, a fontosabbnak vélt részletekről a munkához tartozó műszaki leírások (közel 100 oldalnyi) alapján adunk tájékoztatást:

  • A megbízó megrendelőjében a térkép méretarányát mindig meghatározta és azt is, hogy mit mérjünk és mit tüntessünk fel az állapotot rögzítő térképen.

Az alcsútdobozi arborétumnál (2) a rekonstrukció szempontjából fontos, az újraformálás, alakítás gerincét képező növényeket a Kertészeti Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék oktatói és kutatói válogatták ki és jelölték meg a helyszínen. Az 1305 fát, bokor alakú fát, cserjét, lágyszárúakat számozott fajtalista alapján megtalálni jelentette a felmérés legidőigényesebb műveletét. Ugyanezt a szisztémát követtük a zánkai úttörőváros (5) munkálatainál is. A felsorolt többi objektumnál ezt a feladatot a témavezető és oktatótársai végezték el a felméréssel egyidőben a megbízó képviselőjével, műszaki ellenőrjével, Mesterházi Tihamérral történt előzetes iránymutatás alapján. Zircen a helyszíni munkákat Moor Gyula természetvédelmi felügyelő is segítette.

  • A felmérés és térképezés módszerét a kialakult gyakorlat szerint végeztük, minden időben betartva az aktuális útmutatókat, szabályzatok előírásait. A mérés helyszíni munkáinak megkezdését gondos előkészítés, adatgyűjtés, helyszínelés, a felmérés megtervezése előzte meg.

A felmérések alaphálózatát megfelelő mennyiségű és pontosságú vascsővel állandósított sokszögpont jelentette. (Kisalappontok létesítésére csak néhány esetben került sor.) A sokszögpontok magasságát szintezéssel, oda-vissza méréssel mm élességgel határoztuk meg. A mérést fizikai távmérővel, a számítást kezdetben Texas típusú, később nagyobb teljesítményű számológépekkel végeztük. Részletméréshez sokszor használtunk Dahlta típusú diagram-tahimétert, többségében poláris eljárással dolgoztunk. (Az ortogonális mérések száma elenyészően kevés volt.)

  • Koordinatográfokkal szerkesztettük a térképeket a megrendelés szerinti méretarányban. A megbízó által rendelkezésre bocsátott jelkulcsrendszerrel ábrázoltuk a bemért növényeket, különféle létesítményeket.

  • Belső ellenőrzésünk főként a síkrajzi vonalakra, a növények helyzeti megbízhatóságára, a magassági tartalom hibahatáron belüli elfogadhatóságára vonatkoztak. Szükség szerint újra mértünk, a hibákat korrigáltuk, a kijavítást elvégeztük. A szerződésben vállalt munkarészeket megfelelő példányszámban a megbízó képviselőjének átadtuk.

A kidolgozott és eredményesen alkalmazott technológiát a megbízó képviselője alkalmasnak találta valamennyi hasonló feladat megoldására.

Célszerűségi okokból helyi rendszerben csak a 3. ponthoz sorolt csurgói térképezésnél dolgoztunk.

12.7.3 Székesfehérvár város zöldfelületi térképei és nyilvántartásuk rendszere

A város kijelölt területeiről 1970-ben a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) készített megrendelésre tematikus térképeket. A témát és a részletességet ugyanúgy, mint később is, a Városgazdálkodási Vállalat szakemberei határozták meg. Változásvezetésről a város nem gondoskodott, amiért az elavulás nagyon gyors volt.

1980 és 1987 közötti években az EFE FFFK hét ütemben, megrendelésre elkészítette Székesfehérvár város teljes zöldfelületének tematikus térképét a Városgazdálkodási Vállalat igényei szerint (140 ha és 80 ha park, jegyzék szerint 110 objektum). A térképi tartalmat és méretarányt, a területkimutatás szerkezetét, a jelkulcsrendszert javaslatunkra Bocsor Gyuláné, a Kertészeti osztály vezetője határozta meg. Belső minősítésünk után a minőséget szintén ő tanúsította. Elfogadás után jelölte ki az újabb ütem feladatait.

12-3. ábra: Részletes helyszínrajz – Sárvári arborétum

A munka az Alapozó Tárgyak Tanszék gondozásában készült el, témavezetője a tanszék vezetője, Szabó Gyula volt. (1980-1990-ig vezette a tanszéket. Feladata többek között a diszciplináris, tantárgyfejlesztő kutatások szervezése, a számítástechnika oktatásának átalakítása, a szaktárgyi oktatás igényeinek kiszolgálása, oktatás-korszerűsítési feladatok végrehajtása és a tartalom megújítása, igazodás a szakterületi igényekhez.) Társtanszékek oktatói, mérnökei is közreműködtek: Ágfalvi Mihály, Dévai Péter, Mizseiné Nyíri Judit, Szepes András, Füle György, Füle Györgyné...

A térképek jelentős részét Kovács Miklósné műszaki rajzoló készítette. A terepi munkákat nagy létszámú hallgatóság (bérjegyzék szerint 89 fő) segítette. A hét ütem alatt több szakdolgozatot is kiadtunk. A feladatkiírások jó színvonalon teljesültek.

Az utolsó ütem területkimutatását C64-es személyi számítógéppel készítettük, mivel a cég már rendelkezett ilyen típusú számítógéppel. Az elkészült programcsomag az M=1:200-1:500 térkép alapján összeállított területkimutatást kezelt. Az üzemszerű alkalmazás 1988-ban kezdődött el. A rendszer bevált, eredményesen működött a gépkapacitás határain belül, annak nehézségeivel együtt. Sokat segített a program IBM PC kompatibilis számítógépre történő adaptálása (Lakos L, 1989).

Parktérképezéssel és nyilvántartással a GEO közbenső időben, 2005-ig nem foglalkozott, személyi változások és sok más ok miatt a munka folytatása abbamaradt. A nyilvántartás vezetése manuálisan történt, a fejlesztések leálltak, pedig az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszeréről szóló 147/1992.(XI.6.) Kormányrendelet előírja, több minden mellett, a tulajdonosnak a parkok és parkerdők számbavételét. Eredményeként az ingatlanvagyon-kataszter bővült a közterületi parkok részletesebb szakmai nyilvántartásával.

A parknyilvántartásban és parkfelmérésben, a változásvezetésben is illett követni a rohamos technikai és technológiai fejlesztéseket. Meg kellett pontosan határozni, definiálni kellett a változásokat, szervezni kellett azok vezetését.

2005-ben szakdolgozat keretében a GEO Fm FrT, a korábbi témavezetővel vállalkozott egy székesfehérvári liget térképezésének és területkimutatásának felújítására, aktualizálására (Szalai B, 2005). Az eszközpark és a technológia korszerűsödött (Leica TC 605L, Geoprofi 1.5 verzió, ITR 2.5-ös program, AutoCAD 2004-es verzió, ITR 3.0), de a területkimutatás formanyomtatványa maradt, ebben mutatjuk ki a gyep-, virágágy-, aszfalterület, örökzöld, díszfa, sövény, szobor, játszótér adatait 25 oszlopban, 46 sorban.

A szakdolgozat készítésének idején a város önkormányzata még nem vásárolta meg az Integrált Önkormányzati Térinformatikai Rendszerből (IÖTR), a modulárisan felépített programcsaládból a Zöldkataszter alrendszert. Így nem volt lehetőségünk annak tesztelésére, helyette választottuk az előzőekben vázlatosan bemutatott, intézményi háttérrel megoldható eljárást. Ebben az évben szakdolgozat keretében egy újabb parkkal, új lehetőségekkel próbálkozunk: Tematikus térkép - zöldfelületi nyilvántartás készítése a történelmi városnegyed közparkjáról.

Fák megbetegedése, kiöregedése, kitörése indokolt a székesfehérvári Zichy-ligetben azonnali beavatkozást. Az új feladatokat Páli Zsuzsanna, a város főépítésze fogalmazta meg, amelyhez igazodik majd az alkalmazott új technológia.

A felmérés és térképezés technológiáját ennél az alfejezetnél vázlatosan sem írjuk le, az nem sokban tér el a 12.7.2-ben bemutatottól, közismert és általánosan, körülményekhez igazítottan alkalmazott eljárásoktól. Az OTÉK módosulását (hatályosság: 2008.09.12.) a település zöldfelületi rendszerére vonatkozó előírásokat a feladat megfogalmazásnál és végrehajtásnál egyaránt be kell tartani.

12-4. ábra: Parktérkép jelmagyarázat – Székesfehérvár, Halesz Liget

12-5. ábra: Parktérkép – Székesfehérvár, Halesz Liget