Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 13., Erdőstratégia, erdőprogram, tulajdonosi és birtokstruktúra változások

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

13.2 Erdőgazdaságunk általános jellemzése

13.2 Erdőgazdaságunk általános jellemzése

Az ország területének mintegy ötóde (2 millió hektár) erdőművelési ágú, tehát az ágazat a jelentős földhasználók közé sorolandó. Elsősorban azon termőterületeket használja, ahol a más jellegű mezőgazdasági termelés nem rentábilis. Az erdőterület tu-lajdonmegoszlása az alábbi: 57,7% állami, 0,9% közösségi, 41,2% magán, 0,2% nem ismert. Az ország erdőgazdálkodásában meghatározó az állami és a magán szektor.

Az erdőgazdálkodás ma Magyarországon önfenntartó rendszer, a költségvetésnek nettó befizetője. Ez azt igazolja, hogy a piaci hatásoknak kitett magán és állami gaz-dálkodók a piac kihívásaira megpróbálnak rugalmasan, ész- és okszerűen reagálni. Teszik mindezt úgy, hogy a magyar erdők minősége javul, volumene nő. 2007-től kez-dődően az állami támogatási formák megszűntek, vagy megszűnőben vannak. Kivételt képeznek ez alól az engedélyezett erdőtelepítések, melyre Uniós és hazai források is rendelkezésre állnak.

A kárpótlás során a magánkézbe került erdőterületek egy előre is látható speciális problémával kerültek szembe. Nevezetesen az osztatlan közös tulajdonlással. Ez azt eredményezte, hogy 217 ezer hektár magánerdő egyelőre rendezetlen gazdálkodási viszo-nyokkal bír. Ez az összes magánerdő területének mintegy negyede.

Súlyos gond az erdők vagyonvédelme. Sajnos napjainkra a kis- és nagymennyiségű, kis- és nagyértékű fatolvajlás. illegális fakitermelés ipari méreteket öltött. A tolvajlásnak a hatását esetenként már a fapiacon is érezni lehet. A probléma sürgős és határozott megoldást kíván.

Az erdőgazdálkodásnak rendkívül fontos szerepe van a munkaerőpiacon. Jelentős vállalkozói körnek ad munkát, s ezeken keresztül alapvetően vidéki, hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztat, akik képzettségüknél, vagy egyéb munkalehetőségek hiá-nyában gyakorlatilag a segélyekből élők táborát gyarapítanák. Az elmúlt esztendőkben el-sősorban az MNV Zrt. érdekeltségébe tartozó erdészeti Zrt.-k jelentős közmunkás létszámot foglalkoztattak közvetlenül az erdőművelésben.

A mozgásteret növeli - az ugyan nem erdőművelési ágba sorolt, de fás szárú vegetáció-val dolgozó - minirotációs energetikai ültetvények telepítésének lehetősége. Mivel ezek létesítése és kezelése erdészeti tudást igényel ezért elsősorban a magán erdőgazdálkodók számára egy új lehetőség, ha rendelkeznek területtel. Természetesen a mezőgazda-sági racionális földhasználat jegyében az agro-erdőgazdálkodás is tud élni az ültetvényte-lepítés adta előnyökkel.

Természetvédelem

A hazai természetvédelem szinte állandó konfrontációban van az erdőgazdálkodók-kal. A konfrontáció különösen éles a védett és a NATURA 2000-es területeken. A NATURA 2000-es területek esetében az uniós ajánlás azt írja elő, hogy az adott területen nem lehet megváltoztatni a művelési ágat, valamint az addig végzett gazdálkodást, gazdálko-dási módszereket lehet csak folytatni. Ezzel ellenben nálunk különféle indokokkal meg-szorításokat vezetnek be a területeken, annak ellenére, hogy erdőterületre még semmiféle NATURA 2000-es támogatás sem került kifizetésre. A gondokat csak tetézi, hogy a nem védett területeken (természeti terület) szintén korlátoznak, a gazdálkodókra hárítva ennek minden negatív következményét. Tehát a természetvédelmet (mint apparátust) egyrészt megfinanszírozza a költségvetés, másrészt pedig járulékok fizetésével az állam bevételeit csökkentve megfi-nanszírozza az erdőgazdálkodó.

Állami erdőgazdálkodás

Az állami erdőterületekkel való gazdálkodást 22 erdészeti Zrt. végzi (19 MNV Zrt., 3 HM felügyelet alatt). Gazdálkodásukat szoros állami felügyelet alatt folytatják. Számos közjóléti feladatot látnak el, jórészt saját pénzeszközeik, forrásaik felhasználásával.

Jelen pillanatban sem rendelkeznek végleges vagyonkezelői szerződéssel. Ezt a gazdálkodás biztonságának érdekében sürgősen meg kellene kötni. Ez világossá tenné a állam hosszú távú elvárásait, s ez által meghatározná pontosan a gazdálkodók feladatait.

Megoldatlan kérdés, hogy amennyiben az erdőgazdálkodó (vagyonkezelő) a letermelt er-dő helyén nagyobb értékű állományt hoz létre, mellyel az állam vagyonát gyarapítja, ezért semmi féle ellenszolgáltatást nem kap. Vagy a vagyonkezelői díjból ezt jóvá kéne írni, vagy pe-dig az értékkülönbözetet meg kellene téríteni a tulajdonos (állam) által.

A magán erdőgazdálkodás

A magán erdőgazdálkodás érdekében a birtokszerkezet javítását szolgáló intézkedéseket, tehát a 103.159/2006. számú FVM ügy-iratban elfogadott intézkedéseket tovább kell vinni. (Az erdőterületek kimérésének bevezetése 1/1 tulajdoni hányad esetén):

  • Az MNV Zrt. NFA részéről csoportos vételi ajánlat feltételeinek kidolgozása. Hatósági árverés feltételeinek kidolgozása.

  • Erdészeti birtokpolitikai stratégia átdolgozása, elveinek érvényesítése.

  • A vonatkozó szakirodalomban, a több mint 100 milliárd nagyságrendű munkához, másféle megoldás is olvasható: nem szabad kampányszerűen újabb földosztásba belemenni, más eszközök is rendelkezésre állnak (Nagy I, 2008.).

(A fejezet Popp J. és társai, MAK kiadványban írtak felhasználásával készült.)