Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 13., Erdőstratégia, erdőprogram, tulajdonosi és birtokstruktúra változások

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

13.5 Az erdősítések és fásítások formái

13.5 Az erdősítések és fásítások formái

Az egykori mezőgazdasági nagyüzemek termőterületeit vizsgálva megállapítható, hogy a megmaradt természetes erdők többségben a mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható részeken helyezkednek el. Ezek a területek talajuk termőképessége, tagoltsága, lejtésviszonyai miatt ritkán voltak alkalmasak korszerű és jövedelmező növénytermesztésre.

Erdő jellegű, erdőtelepítésekre tartósan és gazdaságosan nem hasznosítható termőföldeken az erdész szakemberek szerint az alábbi esetekben gondolhatunk:

  • Sekély, köves, időszakosan, vagy állandóan szélsőséges vízellátottságú, kedvezőtlen kitettségű helyeken;

  • Jó termőképességű, de a talajpusztulás miatt vízlevezetőkkel, vízmosásokkal nagyon szabdalt területeken, amelyek tereprendezése rendtábilisan nem oldható meg;

  • A jelenlegi műszaki, gazdasági adottságok között 25 százaléknál meredekebb területeken, ha ezekre gyümölcs- és szőlő nem telepíthető. A döntést ilyenkor gazdaságossági számításokkal kell igazolni.

Erdősáv alakú erdőket, illetve erdősávokat telepíthetünk:

  • Legalább 300 m hosszú lejtő feletti gerincen lehordás megakadályozására minden lejtőkategóriában;

  • Domború, 600 m-nél hosszabb lejtőkön, erősen erodálódott területeken vagy értékes létesítmények (tározók, tavak, stb.) védelmére;

  • Homorú lejtők felső, erősebben erodálódott szakaszán, árkos erózió esetén erdőszerűen kiszélesítve;

  • Széljárta völgyekben a lejtő irányában szélvédelem céljából; A talajvédelem, a deflációs (szélerózió okozta) károk megelőzésére, illetve megszüntetése érdekében a könnyen erodálódó, lazaszerkezetű talajokon (homoktalajok, láptalajok, váz- és színes talajok egyes típusai).

Cserjesorok telepíthetők a művelés irányának könnyebb betartása érdekében irányjelzőként, viszonylag hosszú munkautak, hullámos felszínű szintvonalak mentén.

Mind a három forma számításba vehető a biotóp hálózati rendszer ki-, illetve átalakításakor. (Az új Evt.-ben ezekre vonatkozóan a 6., 7. §. intézkedik.)