Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 14., Erdőrendezés, erdőtervezés, erdőtérképezés

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

14.3 Az erdőterv készítésének szabályozása

14.3 Az erdőterv készítésének szabályozása

Az üzemterveknek kapcsolódni kell az országos és nagyobb területekre érvényes (regionális) fejlesztési tervekhez. Tartalma kiterjed az erdei haszonvételekre, a tartalmas erdőgazdálkodást valamint egyéb az erdőgazdálkodást szolgáló tevékenységekre.

Az üzemtervet, erdőrendezési körzeten (Tervezési, gazdálkodási és ellenőrzési alapegység. Az erdő ökológiai viszonyainak figyelembevételével kialakított közigazgatási határokhoz igazodó terület. A körzeteket, illetve a körzeteket alkotó helyiségek határait a miniszter állapítja meg.) belül erdőgazdálkodási egységekre kell elkészíteni. Egy gazdálkodó egység csak egy erdőtervvel rendelkezhet.

A gazdálkodási egységek erdőterveit általában 10 évenként kell megújítani úgy, hogy a tervelőírások legalább két teljes ötéves tervidőszakra vonatkozzanak. Ennek megfelelően a részletes terveket - a megújítás időpontjától függően, ütemterv szerint - 12–16 évre három példányban kell elkészíteni. Az erdőgazdálkodó üzemtervének elkészítéséig az erdő-gazdálkodási feladatok meghatározása tekintetében az érvényben lévő körzeti erdőterv vonatkozó részét kell üzemtervnek tekinteni.

Az üzemtervezéssel kapcsolatos térképészeti munkálatok során alaptérképet, üzemi térképet, áttekintő térképet és tematikus térképet kell készíteni.

Az üzemtervezéshez fel kell használni a légifényképeket is. A területet a tervben helységenként, tagonként, a tagon belül erdő és egyéb részletenként kell tárgyalni.

Az erdőterveket az (FM) FVM hagyja jóvá.

Az Útmutató (2001) értelmezése szerint:

Erdőnek kellett tekinteni - az erdőtörvénnyel egyezően - a földművelésügyi (vidék-fejlesztési) miniszter által rendeletben meghatározott fajú fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget annak talajával együtt függetlenül attól, hogy a faállomány, vagy az élet-közösség valamennyi más eleme átmenetileg hiányzik.

Továbbá erdőnek tekinthető az az életközösség, amelynek faállományát 50 %-ot meghaladó mértékben, az ágazati miniszter által meghatározott, erdei fafajok, vagy azok természetes hidridjei alkotják és a faállomány a talajt 50 %-os mértékben fedi; valamint amely a talajt legalább 30 %-os mértékben takaró erdei fafajokból vagy azok természetes hibridjeiből és cserjékből áll, és a legfontosabb szerepe az élővilág és a talaj védelme.

Alkothatnak erdőt olyan fafajok is, amelyek a miniszteri meghatározásból kimaradtak, de elsősorban faanyagtermelés, erdészeti kutatás céljából, erdőfelújításként, vagy erdőtelepítésre fordítható állami támogatás igénybevételével létesültek.

Az erdőtervezésnél erdőterületnek kell tekinteni az erdő által elfoglalt 1500 m2, vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet a benne található 6 méternél keskenyebb nyiladékkal és tűzpásztákkal együtt, valamint:

  • Az olyan 1500 m2, vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet, amelyen erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték;

  • Az olyan faültetvényt, amelyet 1997. 01. 01. után állami támogatás igénybevétele nélkül 1500 m2, vagy annál nagyobb területen létesítettek;

  • Az olyan erdősávot, amelyik területi feltétele megegyezik az előzőekkel és rajta legalább három erdei fából álló fasor található.

Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősül a tervezés szempontjából az erdőterülettel körülzárt, vagy kerületének 50 %-át meghaladó mértékben erdőterülettel határolt:

  • Erdészeti szaporítóanyag-termelést szolgáló földterület;

  • Erdei tisztás és cserjés, kopár terület;

  • Erdei farakodó és készletező hely;

  • Nem állandó jellegű erdészeti magánút;

  • Erdészeti létesítményhez tartozó terület;

  • Vadföld; valamint

  • Az erdei vízfolyás és tó.

Erdészeti létesítménynek minősül:

  • Az állandó jellegű erdészeti magánút, valamint annak műtárgyai és tartozékai;

  • Erdei vasúti pálya és annak tartozékai;

  • Csatorna és tározó;

  • Kő-, kavics-, murva-, homok-, anyag-, és mészkőbánya;

  • Műtárgyak az erdő rendeltetésének szolgálatához, kerítések, erdei épületek és egyéb létesítmények.

A közreadott definíciók nincsenek ellentmondásban a korábbi szabályzattal, de az „újban” átfogóbb értelmezést kaptak (2009. évi XXXVII. tv. az Erdőről)

Az «igazságügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben kiadott» 1997. évi CXLI. ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete [109/1999. (XII. 29.) FVM. sz.] sem az Utasítás (2001.) meghatározásait tartalmazza. Az átazonosítás azonban könnyen, ellentmondás nélkül elvégezhető és az erdő művelési ágnál a Vhr. (47., 48. §.) szükség szerint visszahivatkozik az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény megfelelő paragrafusaira.

Az ingatlan-nyilvántartás módjának (III. fejezet) részletes ismertetésétől itt azért is tekintünk el, mert azt a tananyagrészt a stúdium hallgatói már az Ingatlan-nyilvántartás c. tantárgyban készségszinten elsajátították.

Az ingatlan-nyilvántartás adatainak használata az erdőtervezésnél is kötelező.

Az erdőterv (üzemterv) tartalmazza a benne leírt terület:

  • Tulajdonosát (kezelőjét, használóját), művelési ágát, területi beosztását, a kialakított területegységek nagyságát;

  • Termőhelyi viszonyainak és a faállományok jellemző adatainak leírását, az elsődleges rendeltetést és a termelési célt erdőrészletenként;

  • Fatermelő képességének fenntartására és fokozására vagy az erdőtelepítési, erdőfelújítási és erdőművelési tevékenységekre vonatkozó tételes előírásokat és kötelezettségeket;

  • Faállományának kitermelésre vonatkozó, valamint az élőfakészlet és fakitermelések tartamosságát (élőfakészlettel való gazdálkodást) biztosító tételes előírásokat;

  • Fakitermelések besorolását fakitermelési módok szerint;

  • Vadeltartó képességét, valamint a vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás egyensúlyának fenntartásához szükséges feladatokat, továbbá a vadgazdálkodási tervek készítéséhez szükséges adatokat és irányelveket;

  • Mellékhasználatának lehetőségét;

  • Véderdőkben a védelem érdekében szükséges feladatokat;

  • A hatósági eljárások jegyzőkönyveit, határozatait.

Az üzemtervben rögzíteni kell:

  • A felvétel idején talált állapotot, amely elsősorban a területre, a faállományra és a termőhelyre vonatkozó adatokat foglalja magába;

  • Az erdő korábbi állapotához képest meg kell vizsgálni a bekövetkezett változások törvényszerűségeit, hogy azokat fel lehessen használni a tervezésben és a gazdálkodás érdekében;

  • A múltbeli és felvételi környezet ismeretében el kell készíteni a fatermesztési tervet, amely az erdősítéstől a fakitermelésig, a fatermelés folyamatának minden lényeges munkálatát tartalmazza;

  • Meg kell határozni a közjóléti, a mellékhaszonvételi, és vadgazdálkodási feladatokat, továbbá az erdőgazdálkodás fejlesztésére irányuló teendőket.

Az üzemterveket mint tudjuk körzetenként, azon belül erdőgazdálkodóként kell készíteni, Minden esetben az erdőgazdálkodó körzeten belül az összes erdőterületre készül, részterületre nem adható ki.

Az üzemterv fontosabb adatait - az országos szintű feldolgozásuk miatt - elektronikus számítógépekbe bármikor betáplálható formában is tárolni kell.

A soronkövetkező munkáknál az új Ert.-t a hatályba léptető előírása szerint alkalmazni kötelező.