Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 14., Erdőrendezés, erdőtervezés, erdőtérképezés

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

14.5 Az erdészeti térképészeti tevékenység

14.5 Az erdészeti térképészeti tevékenység

Az erdőtervezés részét képező földmérési, térképészeti munkálatok célja az erdő és a hozzá tartozó egyéb területek gazdasági beosztásának, az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítmények elhelyezkedésének, megközelítésének és a tervfeladatoknak térben jó áttekintést, valamint számítógépes feldolgozás lehetőségét nyújtó meghatározása, mérethelyes, valósághű ábrázolása, továbbá területi adatok szolgáltatása. Sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység kategóriájába tartozik.

Az erdőtérképezésnek ki kell elégíteni az ágazati igényeket, egyben szorosan kapcsolódni kell az országos földmérési, térképészeti és ingatlan-nyilvántartási rendszerekhez. Az országos térképészeti előírásoknak megfelelően lehetőséget ad az erdővel kapcsolatos nem erdészeti ágazati térképészeti információs igények kielégítésére is. Az állami földmérés térképszelvényeinek határvonalait az erdészeti térképrendszer mindazon tagjaira berajzolják, amelyeknek a földmérési térképekkel kapcsolata lehet. Ez a szelvényezési rendszer még nem az EOTR, hanem az, amelyekben a térképek zöme készült.

Az erdészeti felmérés és térképezés főként az ágazat céljait szolgálja, a követelmények is e célokhoz igazodnak:

  • Nem kell a földmérés és az ingatlan-nyilvántartás pontossági követelményeit kielégíteni. (A földhivatalok az adatokat 2001. 01. 01-től számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közigazgatási egységenként elkülönítetten digitális formában szolgáltatják, amelyeknél az egyezőség kötelező.);

  • Elegendő ágazati igények szerint az erdőtervezést megalapozni. Az Útmutatóban (2001.) meghatározott rendűségi és méretarány szerinti azonosíthatósági pontosságnak kell megfelelni.

Fontos kiemelni, hogy az erdészeti térképek (alapi, üzemtervi, átnézeti) állam és szolgálati titkot nem tartalmazhatnak, így titokvédelmi okok felhasználásukat nem korlátozhatják.

Erdőtervezési térképrendszerünk alaptérképe az 1:10000 méretarányú térkép. Bizonyított, hogy az erdészeti térképrendszernek az első tagja az ábrázolás és a területmeghatározás pontosságát tekintve az elvárásokat kielégíti. Készítését kialakult és igen eredményesen használható fotogrammetriai technológia segíti.

A kötelező tartalom előállítása ún. vegyes eljárással, többféle forrás-anyag (földmérési alap és átnézeti térképek, földmérési, topográfiai térképek, korábbi üzemi térképek, mérési eredmények, fototranszformátumok, stb.) felhasználásával történik.

Alaplapjainak vetületi rendszere sztereografikus. A koordináta-rendszer pozitív X tengely D-i, pozitív Y tengelye Ny-i irányú, kezdőpontja a Gellérthegy felsőrendű háromszögelés pont. A szelvényhálózat vonalai a koordináta tengelyekkel párhuzamos egyenesek, a hálózati vonalak koordinátái X irányban 3200 öl, Y irányban 4000 öl. Az alaplap tehát 16 db kataszteri szelvényt foglal magába, területe kerekítve 4600 ha. A mérettartó asztralon rajzhordozó 80x80 cm-es, a szelvény keretmérete 60,69x75,86 cm. A szelvények azonosítása (számozása) a síknegyed betűjelének, az Y tengelytől számított rétegszámnak, valamint az X tengelytől számított oszlopszámnak a megadásával történik az egyes értékek kötőjeles elválasztásával, például ÉK-12-17.

Az erdőtervi-, illetőleg üzemtervi térkép az alaptérkép tartalmával megegyező, erdőtervi térkép esetében 1:20000, üzemtervi térkép esetében 1:10000, vagy 1:20000 méretarányú térképmásolat.

Az erdőállomány-gazdálkodási térképek az üzemi térkép fényképészeti úton történő kisebbítésével, 1:20000 méretarányban készülnek. A technológiából eredően megmarad az üzemi térkép valamennyi vonala, ugyanakkor nagyobb területről nyújt áttekintést. A termelésben dolgozó szakemberek megkedvelték a térképrendszer második tagját, jó segédeszköznek bizonyult napi munkájuk szervezéséhez (14-3. sz. melléklet).

Az erdészeti térképrendszer harmadik tagjának, az erdészeti átnézeti (áttekintő) térképnek elfogadott méretaránya 1:50000. Ebben a méretarányban a tagok még jól láthatóan feltüntethetők, a gazdálkodási egységek egy lapon ábrázolhatók. A kapcsolat az üzemi térképen át a földmérési alaptérképig biztosított (14-4. sz. melléklet).

Az áttekintő az alaptérképek tartalmának, az átnézeti térkép célja, rendeltetése szerinti szelektálásával, alaki és helyzeti átalakításával (generalizálásával) készül szelvényezetten, vagy anélkül, meghatározott területre. A levezetett grafikus, vagy digitális úton készült térképek méretaránya 1:50000–1:500000-ig terjed. (14-6. sz., 14-7. sz. melléklet).

Szakmai igények kielégítésére a Szolgálat az eredeti térképtartalmat ábrázoló egy szelvénynagyságnál kisebb ún. térkép kivágatokat illetve kiegészítő alaptérképeket is készít. Utóbbi méretarányát és megjelenítési formáját a megrendelő határozza meg.

A megyei-, regionális-, országos erdészeti térképek teljes rendszere még nem alakult ki. Kísérleti jelleggel készültek 1:100000 méretarányú munkatérképek (14-5. sz. melléklet). Célszerűnek látszik az 1:250000 méretarányú térképet is az erdészeti térképrendszer tagjának kifejleszteni. Az 1:500000 méretarányú országos átnézeti térkép mint a sorozat utolsó tagja, már elkészült.

Az erdőtérképezésnél is kötelező a földmérési és térképészeti tevékenység hatályos jogszabályainak az alkalmazása.

Az erdészeti térképkészítésben a hagyományos technikai eszközök, mérési és feldolgozási eljárások mellett és helyett fokozatosan áttérnek a korszerű és hatékony geodéziai eszközök használatára, a mérések numerikus feldolgozására, a számítás-technikával támogatott képfeldolgozásra (14-1. sz. melléklet), a geometriai adatok digitális kezelésére, majd az állomány-adatok és digitális térképek együttes kezelését támogató térinformatikai felhasználói rendszerek alkalmazására. A fejlesztésben - korábbiakhoz hasonlóan - meghatározó lesz a központ koordinációs, irányító és végrehajtó szerepe.

14.5.1 Az alaptérkép készítése hagyományos eljárással

Az 1:10000 méretarányú szelvényezett ágazati céltérkép előállítható grafikus és digitális formában. A készítés technológiáját tekintve lehet helyesbített és aktualizált térkép, vagy forrásadatokból újonnan szerkesztett térkép.

Az Útmutató (2001.) 3. főfejezete a már meglévő grafikus (analóg) alaptérképet és annak készítési szabályait tárgyalja, a digitális térképezéssel, a térinformatikával külön rész foglalkozik. Mi is ezt tesszük, a teljességre törekvés igénye nélkül válogatunk, vázlatosan mutatunk be fontosnak vélt részeket.

A témával foglalkozó fejezet tételesen meghatározza az alaptérkép műszaki paramétereit; az alaptérkép kötelező tartalmát; az alaptérkép pontosságát; és az alaptérképre vonatkozó egyéb szabályokat.

Az alaptérképen a domborzatot szintvonalakkal, vonalkázással vagy kótált magassági pontokkal ábrázolni tilos.

14.5.1.1 Az erdőfelmérés terepi munkái

A felmérési munkák szükségességéről, eszközökről és eljárásokról az erdőtervező dönt úgy, hogy az alaptérkép aktuális állapota az előírt pontossági követelmények betartásával és a legkevesebb munkával legyen előállítható.

Teljes felmérést akkor kell végezni, ha:

  • A területről alaptérkép még soha nem készült;

  • A korábban készített alaptérkép pontatlan, elavult, gazdaságosan az aktualizálás nem végezhető el.

Részleges felmérés akkor végezhető, ha:

  • A fenti tételek egyike sem áll fenn;

  • Elegendő csupán az új, vagy durva hibával terhelt vonalakat felmérni és térképezni.

Az erdőtervezett határokat különféle módon ellenőrizni kell. A térképi állapotot akkor kell jónak, a terepi állapottal egyezőnek tekinteni, ha az ellenőrzésből meghatározott középhiba a hibahatárt nem haladja meg.

A határjelek állandósításának felújítása, határnyiladékok létesítése és tisztítása a gazdálkodó kötelessége.

Ismeretes, az erdők felmérésénél is irányadók a földügyi ágazat szabályzatainak, utasításainak előírásai, de a tevékenység sajátos jellegéből adódóan eltérő előírásokkal is találkozhatunk az erdőtervezést szabályozó kiadványban. Az üzemtervezés előkészítésének csak egyik részfeladata a térképezés és erdőfelmérés előkészítése.

Olyan területen, ahol már korábban is készült üzemterv, rendelkezésre állnak az üzemterv adatai és az üzemtervi térkép is. A gazdálkodó szervtől és az illetékes körzeti földhivataltól beszerzik a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatokat, megvizsgálják, hogy a meglévő térképeken kívül milyen térképekről, adatokról, összrendezőkről kell még gondoskodni.

Topográfiai térképekről és légifelvételekről folyamatosan a Szolgálat gondoskodik. A tervező rendelkezésére bocsátott légifelvétel másolat méretaránya nem lehet kisebb 1:15000-nél. Előírás az is, hogy a légifelvétel nem lehet régebbi három évesnél.

Az érintett területről a domborzati viszonyoknak és a technika fejlettségének megfelelően készülhet:

  • Légiháromszögelés (illesztőpont meghatározás);

  • Transzformátum 1:10000 méretarányban síkvidéken, ahol a magasságkülönbség nem haladja meg az 5 m-t;

  • Térfotogrammetriai kiértékelés a teljes területre vagy tömbökre;

  • Digitális terepmodell;

  • Ortofotó;

  • Videokiértékelés.

Munkatérképként a korábbi üzemi térkép, esetenként az illetékes megyei földhivatal térképtárában őrzött 1:10000 méretarányú, községi vagy szelvényhatáros térkép másolatát használják.

A munkatérkép gondos elkészítése könnyebbé teszi a terepen való tájékozódást, lehetővé tesz olyan bejegyzéseket, amelyek később a feldolgozási tevékenység kiinduló pontjai lesznek. A munkatérkép készülhet számítástechnikai úton és az aktualizált állapot információi alapján, tematikus jelekkel.

Szabály az, hogy az állományokra vonatkozó adatgyűjtést és tervezést csak az előkészítés során előállított térképészeti munkarészek (légifényképek, munkatérképek, stb.) birtokában szabad végezni. Az előkészítő szakaszban minden ellentmondást meg kell szüntetni.

Az Utasítás (2001.) erdőfelméréshez kapcsolódó fejezetei, szakaszai (3.3., 3.4.) részletes előírásokat tartalmaznak a következő címeken:

  • Légifényképek terepi előkészítése;

  • Geodéziai mérések (Alappont meghatározás; Háromszögelés; GPS mérés; Sokszögelés; Sokszögelés mérőállomással; Sokszögelés busszolával; Részletpont-meghatározás);

  • Állandósítási munkák (Alappontok állandósítása; Felmérési alappontok állandósítása; Egyéb állandósítási munkák).

A GPS technikával és mérőállomással történő alappontsűrítés jelenleg a Szolgálat Térképészeti Osztályának a feladata.

A fejezetek részletes bemutatásától ezen a helyen egy kivételével eltekintünk, mert azokat az ismereteket a hallgatók korábbi tanulmányaikban, más tantárgyakban (Geodézia, Fotogrammetria, Alappont meghatározás, Országos felmérés) már abszolválhatták

Megjegyezzük, hogy háromszögelési munkát a felmérést végző csak pótlás céljára, vagy olyan mértékű pontsűrítésre tervez, amely lehetővé teszi a részletek beméréséhez sokszögelés végzését, fotogrammetriai feldolgozás esetén az illesztőpontok meghatározását.

Az alappontok meghatározásánál az A.5. Szabályzat (1980.) előírásait és mellékleteit kell értelemszerűen alkalmazni.

A háromszögelési pontok, a teodolittal és mérőállomással végzett sokszögelés pontjai közül a további sokszögeléshez felhasználandó pontokat a szokásos módon állandósítják (50 ha-onként legalább egy állandósított pont az előírás).

Busszolával mért sokszögelést a földmérési gyakorlat nem igen végez. Az erdőtervezés sem használja már korábbi gyakorisággal. Sajátossága, különlegessége miatt a szabályozást tömörítve közreadjuk.

Busszola műszert kedvezőtlen terepi adottságok esetén, kisebb pontosságot igénylő, 2 km-nél rövidebb belső sokszögvonalak méréséhez lehet alkalmazni. Birtokhatárok felmérését busszolával végezni tilos.

A mérésekhez csak Wild T0 busszola-teodolitok használhatók, ezek tájékozási állandójának (vetületi meridián konvergencia + mágneses deklináció + limbuskör 0 osztás hibája együttes értékét) az adott felmérési térségben való meghatározása kötelező és a feldolgozás során a mért szögértékeket ezzel az állandóval javítani kell. (A meghatározás egyszerű módon, ismert irányszöggel rendelkező vonal egyik végpontjában történő irányméréssel végezhető el.)

A busszolával mért sokszögvonalat ismert pozíciójú, koordinátás pontokhoz (vízszintes alapponthálózati pont, GPS pont, teodolit-, busszola-sokszögpont, fotogrammetriai meghatározású pont) kell kapcsolni. Kivételesen megengedett a felmérési vonal térképezett tereppontból való indítása, illetve oda történő bekötése is, ez utóbbi esetben a tereppontokat fokozott gondossággal kell kiválasztani, s ha a terepi beazonosítás pontosságát, vagy megbízhatóságát illetően kételyek merülnek fel, úgy egyszerűbb ellenőrző méréssel meg kell győződni a terep-térkép azonosság fennállásáról. Ha az ellenőrzést nem lehet elvégezni, vagy annak eredménye nem kielégítő, a módszert alkalmazni nem szabad.

A független mérési vonallal szemben előnyben részesítendők a csomóponti mérést és kiegyenlítést biztosító sokszögvonalak.

A sokszögvonalat - optikai távmérés esetén 100 m-nél rövidebb oldalakkal - a bemérendő részletpontok közelében kell vezetni, hogy azok közvetlenül, polárisan, vagy derékszögű összrendezőkkel meghatározhatók legyenek.

A méréskor csak azokat a pontokat kell a természetben karóval ideiglenesen megjelölni, amelyeket állandósítani szükséges, vagy amelyeket a további mérésekhez (újabb sokszögvonal, derékszögű összrendező mérés) fel kívánunk használni.

A busszola sokszögvonalakat településen belül 1-el kezdődő folyamatos számozással kell ellátni. (Ha a településen több tervező végez busszola-sokszögelést, akkor a vonalak számát fel kell osztani.)

A mérési adatokat az e célra rendszeresített formanyomtatványon, sokszögvonalanként elkülönítve kell rögzíteni, és ugyanitt szükséges elkészíteni a természetbeli állapotnak megfelelő, alakhelyes mérési vázlatot is.

A részletpontokat ismert módon derékszögű, ill. poláris felméréssel határozzák meg.

Fotogrammetriai eljárással történő térképkészítés helyszíni munkája lehet az utólagos minősítés, vagy az előzetes minősítés.

Az első esetben a erdőtervező az elkészített térképpel és a készítéshez felhasznált légifényképpel jár a terepen, ellenőrzi az elkészült térképet, továbbá minősíti és az üzemi térkép jelkulcsának megfelelően átrajzolja a fotogrammetriai munka vonalait. A légi-fényképen nem látható vonalakat, részletpontokat a szokásos hagyományos módon bemérik.

Előzetes minősítésnél a terepi munka megelőzi a fotogrammetriai műszeres munkát. Ilyenkor a rendező légifénykép-másolattal, de inkább nagyítással jár el a terepen, minősít, a fénykép mindazon vonalait jelkulcs szerint átrajzolja, amelynek térképezését kéri a fotogrammetriától. A kiértékelési munka megkönnyítésére szöveges megjegyzéseket írnak a fénykép hátoldalára.

A fényképen nem látható vonalakat, pontokat valamilyen földi eljárással bemérik. (Térkép és terepazonos pontokból is indulhatnak a sokszögvonalak, mert a fotogram-méternek ilyenkor lehetősége van egyértelműen megjelölt pontok térképi helyének meghatározására.)

Szükség szerint a határkitűzés is az erdőtervező helyszíni munkafeladatai közé tartozik.

14.5.1.2 Az erdőfelmérés feldolgozási munkái

A feldolgozás hatékonyságának és pontosságának fokozása, valamint az automatizált térképkészítés érdekében alapszabály, hogy a méréseket numerikusan a légifelvételeket (űrfelvételeket) „számítástechnikai eszközökkel támogatottan” kell feldolgozni. Az erdőfelmérés eredményét úgy kell rögzíteni, hogy azok számítógépes adathordozóra vihetők legyenek. Grafikus feldolgozás csak térképkiegészítésnél lehetséges.

A helyszínen még fel nem dolgozott háromszögelési, sokszögelési pontok koordinátáinak számításával kezdődik a belső feldolgozás, a térképkészítés.

A számításokat - korábbiaktól eltérően - Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) kell elvégezni! Az így előállított koordináta állományokat a sztereografikus vetületi rendszerben analóg alaptérkép készítéséhez, vagy egyéb vetületi rendszerű térképek használata esetén transzformálni kell. A transzformáláshoz, az illetékes földhivataltól átvett transzformációs állandókat használják fel.

A légifelvételek (űrfelvételek) feldolgozását, terv szerint, az erdőtervezési irodán a központi Erdészeti Igazgatóság támogatásával, többségében számítógépes technológiával munkamegosztásban szabályozott módon végzik.

A busszola-sokszögvonalak hagyományos grafikus feldolgozása csak alárendelt belső vonalaknál és olyan alaptérképeknél megengedett, ahol még nincs digitális térkép. A numerikus feldolgozást számítógépes célprogram segíti.

Az analóg alaptérképet, a korábban megadott paraméterekkel, a szerkesztési térkép (közvetlenül az alapadatokból készített olyan térképmű, amelyet az alaptérkép méretarányában, általában mérettartó rajzhordozóra, előírt pontosságú szerkesztéssel állítanak elő) felhasználásával, a kirajzolásra vonatkozó előírások és minták alapján asztralon, vagy egyéb mérettartó rajzhordozóra (fóliára) készítik el. A szerkesztési térkép elkészítése, a rendelkezésre álló forrásanyagok felhasználásával a felmérést és térképezést végző erdőtervező feladata.

A szerkesztés és kirajzolás szabályait az Útmutató (2001.) szakaszai, címszerinti pontjai (Szerkesztési térkép készítése: Szerkesztés új alaptérkép felfektetése esetén, Szerkesztés meglévő alaptérkép helyesbítése és aktualizálása esetén; Az alaptérkép kirajzolása: A kirajzolás általános elvei, A kirajzolás konkrét előírásai, Síkrajz kirajzolása, Névrajz megírása szelvény kereten belül és kívül) tartalmazzák.

Új alaptérkép szerkesztési munkáit az alaptérkép rajzhordozóján (asztralonján) vékony grafit vonalakkal, kellően pontos és megfelelően kirajzolt sztereografikus alaptérkép megléte esetén a szerkesztést magán az alaptérképen, vagy annak másolati példányán, illetve az 1:10000 méretarányú átnézeti térképen jelkulcsi ábrázolással, kizárólag a térképezendő vonalakra korlátozva végzik.

A kirajzolás fekete asztralon tussal, egyenletes 0,16–0,18 mm vastagságú jól fedő tónusos vonalakkal és a hagyományos rajztechnikával történik. Színes tus, vagy foltszínezés alkalmazása nem megengedett.

Célszerűségi okok és terjedelmi korlátok miatt a felsorolt részek ismertetésétől eltekintünk. Az alaptérkép mintaszelvényének egy részét a 14-7. számú, az alkalmazandó jelek és vonaltípusok méretezett rajzát pedig a 14-8. számú mellékletek mutatják be.

Az alaplap adott méretarányra való kicsinyítése fényképészeti úton történik. Korábban kicsinyítésre pantográfot használtak.

Az erdőtervhez az üzemi térkép fénymásolatait vagy nyomdai másolatait mellékelik. Több színű nyomdai sokszorosításra is történtek kísérletek.

14.5.1.3 Kiegészítő térképek készítése

Az egyes erdőtervek mellékletét képező térképek a síkrajzot tartalmazó alaptérkép kiegészítésével készülnek. A kiegészítés egyik módja az alaplapról készült másolatok színezése kézi kiegészítéssel, esetenként ellátása egyéb térképi jelekkel. A kiegészítés másik módja az előző jeleket tartalmazó külön térképlap megszerkesztése vagy létrehozása számítógéppel. Az így kapott kiegészítő térképeket fedvényként együtt kell sokszorosítani, kisebbíteni az alaplappal, vagy az alaplapról készített másolatra kell rajzolni.

a) Kiegészítő alaptérkép

Azokon a területeken, ahol a magángazdálkodást folytató erdőbirtokok korlátozott területi nagysága, vagy alakzata miatt az alaptérkép 1:10000 méretaránya nem teszi lehetővé a mérethelyes és jól értelmezhető ábrázolást, ott a kérdéses területekről nagyobb méretarányú, úgynevezett kiegészítő alaptérkép készítése szükséges. A készítés szükségességéről az erdőtervezési igazgatóhelyettes dönt.

Kiegészítő alaptérképként az adott település aktualizált földmérési alaptérképének mérettartó másolati példányát kell alkalmazni függetlenül annak vetületi rendszerétől, szelvényezésétől és méretarányától. E térképet kell az előírt tartalommal és jelölésekkel elkészíteni, míg a szelvényezett 1:10000 méretarányú alaptérképen csak a kis tulajdonokat összefogó poligont (külső határvonalat) szükséges ábrázolni, feltüntetve benne a kiegészítő alaptérkép azonosítóját. Ez utóbbit az alaptérkép azonosítójának alátörésével kell létrehozni (például DN-21-13/1, DN-21-13/2, stb.), s azt a kiegészítő alaptérképen is fel kell tüntetni annak északi szelvényvonala fölött, középen, az alaptérkép azonosítójának betűtípusával és azzal megegyező nagyságban. A feliratozás további szabálya, hogy - az alaptérkép kirajzolásánál tárgyalt módon - kötelező feltüntetni a kiegészítő alaptérképen ábrázolt erdőtervezett terület gazdálkodónkénti tagszám megoszlását, de a térképet egyéb információkkal ellátni nem kell, mert azokat alaphelyzetben vagy az 1:10000 méretarányú alaptérkép, vagy az alapadatként használt földmérési térkép már tartalmazza.

A kiegészítő alaptérkép térképezési pontossága sem a középhibára, sem a megengedett legnagyobb eltérésre vonatkozóan nem lehet rosszabb, mint az egyes részletpont-csoportokra megadott mm értékek. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb méretarányú kiegészítő alaptérképek készítése során mind a pontok terepi beazonosítását és meghatározását, mind a térképbe szerkesztést szigorúbb, a térkép méretarányához igazodó pontossági követelményekkel kell teljesíteni.

b) Kiegészítő domborzati térkép

Az Erdőrendezési Szabályzat azon előírása, miszerint „az alaptérkép domborzat-ábrázolást semmiféle formában nem tartalmazhat” csupán az alaptérképre vonatkozik, annak áttekinthetőségét kívánja biztosítani, de nem tiltja az alaptérkép domborzati információkkal kiegészített megjelentetését. A szabályozás tehát ilyen térképi termékek előállítására nem kötelez, de lehetőséget teremt arra, hogy hegy- és dombvidéki területek erdőterveinek, üzemterveinek térképi mellékletei domborzatábrázolással készülhessenek.

A domborzatot is ábrázoló, értékesebb térképi termékek előállításának alapvetően két feltétele van:

  • Az alaptérkép síkrajzához illeszkedő, kellően pontos és kidolgozott domborzati kiegészítő térképek megléte;

  • Az erdőgazdálkodók domborzat-ábrázolással rendelkező térképek iránti igénye és az előállítás többletköltségeinek általuk történő finanszírozása.

A második feltétel teljesülése eseti, az első feltétel azonban - még analóg térképek használata esetén is - a domborzati kiegészítő térképek elkészítésével teljesíthető. Ezek készítésének szabályait az alábbiak tartalmazzák.

A kiegészítő térképeken a domborzatot szintvonalakkal kell ábrázolni. Az analóg alaptérképek meglétéig a szintvonalrajzot mérettartó fóliára kell készíteni manuális rajzi munkával, vagy - amennyiben van - számítógépes adatbázisból történő kirajzolással.

Az ábrázolás forrásadatai az EOV vetületű és EOTR szelvényezésű, 1:10000 méret-arányú topográfiai térképek, vagy ezek domborzat rajzának digitális állományai. A forrás-adatoknak az adatgazdától (FÖMI-től) történő beszerzése a Térképészeti Osztály feladata.

Az adatokat teljes körűen hasznosítani csak az adatgazdával (FÖMI-vel) kötendő előzetes megállapodás és az ő engedélye alapján szabad. Megállapodás és engedély hiányában, a szintvonalrajz alaphelyzetben csak a 20 m-es alapszintvonalakat és - a lejtviszonytól függően - ezek felező vonalait, továbbá a jelentősebb földfelszíni alakzatok (metsződés, vízmosás, tereplépcső, szikla, stb.) ábrázolását tartalmazhatja.

A szintvonalrajzot az igazgatóságok szolgáltató osztályai állítják elő, de előzetes egyeztetés alapján igényelhető a Térképészeti Osztály közreműködése is.

A szintvonalrajz manuális készítésére az alábbi szabályok vonatkoznak.

A szintvonalrajz kézi megrajzolásához biztosítani kell a térképek és a mérettartó fólia illesztését. E célra az alaptérkép szelvényhálózatát, illetőleg az őrkereszteket kell alkalmazni. A topográfiai térképeket és a mérettartó fóliát - a térképek beszáradását és a síkrajzi elemek helyét is figyelembe véve - szakaszosan kell illeszteni, a szükséges szintvonalak, domborzati elemek átrajzolását mindig csak az illesztett területen belül szabad elvégezni. A szelvénykereteket kihúzni nem kell.

Az alkalmazandó vonalvastagság 0,16 mm. Az alapszintvonalak közül a százas nagyságrendűeket - tehát minden ötödiket - kiemelten, 0,25 mm vastag vonallal kell kihúzni, míg a felező vonalak ábrázolása szaggatott vonallal történik (20 mm hosszú vonalszakaszok 5 mm-es vonalközökkel). A lejtési irányok jelölésére kellő sűrűségben 2 mm-es eséstüskéket kell elhelyezni.

A kirajzolást követően - a síkrajz elemeihez igazodva - el kell végezni a szintvonalak magassági értékeinek megírását 2 mm-es, dőlt számokkal, majd a fólia jobb felső sarkába, az északi keretvonal folytatásaként és a keleti keretvonaltól 2 cm-re fel kell tüntetni a szelvényszámot 5 mm-es dőlt tömbírással.

A topográfiai térképekről átvett szintvonalaknál az átmásolás hibája nem lehet nagyobb, mint 0,5 mm, és ugyanekkora nagyságú eltérés engedélyezett a szomszédos szelvények szintvonalrajzának csatlakozásánál is. A szintvonalaknak a megengedett mértéken belüli eltérése sem mehet az idomszerűség rovására.

Az erdőállomány-gazdálkodási térképek csoportjában 1:20000 méretarányban napjainkban a következő tematikus térképek készülnek:

ca) Területnyilvántartó térkép

Az erdőterület elsődleges rendeltetését színezik ki a következőképpen: fatermelés = világoszöld; magtermelés = sötétzöld; üdülés = lila; védelem piros; természetvédelem = barna; vadgazdálkodás = szürke; tudományos kísérlet = kék; mezőgazdasági művelésre átalakítandó = narancssárga; egyéb = citromsárga.

cb) Faállománytípus térkép

Nevéből következik, az erdőkészletek faállományáról ad képet. Színei: tölgy = piros; cser = lila; bükk = zöld; akác = barna; nyár = narancs; egyéb lombos fa = szürke; fenyő = kék. (14-9. melléklet).

cc) Fakitermelési tervtérkép

A fakitermelés 10 éves feladatait szemlélteti. Színei: véghasználati bontóvágás = lila; tar- és végvágás = piros; növedékfokozó gyérítés = barna; törzskiválasztó gyérítés = kék; tisztítás = zöld. Az utakat narancs színnel emelik ki.

cd) Erdősítési tervtérkép

A tervidőszak (10 év) erdőápolási tennivalóit ábrázolja a következő színkombinációban; erdősítési kötelezettség = citromsárga; aktuális kötelezettség = narancssárga; erdőtelepítés = lila.

ce) Termőhelyi tényezők és távlati erdőkép térkép

Színei a következők lehetnek: váztalajok = citromsárga; lejtőhordalék és öntéstalajok = világoskék; sötét színű erdőtalajok = szürke; barna erdőtalajok = barna; csernozjom = narancssárga; szikes talajok = világoszöld; láptalajok = sötétkék; mocsári és ártéri talajok = sötétzöld (14-10. sz. melléklet).

A termőhelytípus változata 6 jegyű kódszám. A távlati erdőkép állomány típusát a fafajok rövidítése adja.

Egyes kiemelt területre készültek még az elmúlt időben és ma is, különféle térképek.

Ilyenek:

Erdőfeltárási tervek térképei. A részletesek méretaránya 1:10000, az áttekintőké 1:50000 volt.

Erdőállomány távlati fejlesztésének térképei. A tervezés 1:10000, átnézeti összesítő 1:100000 méretarányban.

Erdészeti zöldövezeti tervek térképei: Áttekintő 1:20000, fejlesztési terv 1:10000, kiviteli 1:5000, létesítmény 1:1000, műtárgy 1:500 méretarányban.

Ismeretes, takarékossági és célszerűségi okokból 1981-től az erdőtervekhez is 1:20000 méretarányú térképnyomatokat mellékelnek.

Az erdőállapot- és tervadatait szemléltető tematikus térképi jeleket ma már számítógépen is előállítják.

Országos erdészeti átnézeti térképünk 1:500000 méretarányban 3–5 színnyomással elkészült. Eddig többször kiadták.

14.5.1.4 Területszámítás

Korábbiak szerint a földmérési alaptérképeken az erdő és az erdőn belüli más művelési ágú részletek határvonalát fel kell tüntetni a földmérési alaptérkép készítési előírásoknak megfelelően. A megváltozott területek nagyságát is ezeken a térképeken kell meghatározni, megalapozva a további - 1:10 000 méretarányú térképeken végzendő - területszámítást.

Az Útmutató (2001) előírása szerint az erdő- és az egyéb részletek területét az alaptérképről, vagy mérettartó szerkesztési térképről kell meghatározni az alábbiak szerint:

  1. Kötelező az ingatlan-nyilvántartási és az alaptérképi területadatok megfeleltetése;

  2. A részletek végleges területét a megadott hibahatáron belüli területarányos elosztásával és 0,1 ha élességgel kell megállapítani;

  1. A terület-meghatározás módja főként grafikus, esetenként kombinált eljárás. Numerikus módszerrel csak digitális alaptérkép megléte esetén lehet területet meghatározni;

  1. Nem mérettartó rajzhordozó esetén a méretarányváltozást figyelembe kell venni.

Területszámításkor az ingatlan-nyilvántartás területegységeiből olyan területszámítási csoportokat kell képezni, amelyek teljes erdőrészletet foglalnak magukba. Ha ez nem lehetséges, az országos felmérésben tanultak szerint kell eljárni.

A területmérési adatokat erre a célra rendszeresített területszámítási lapon tüntetik fel.

Tagok és erdőrészletek területszámítását alkalmasan választott területmeghatározási módszerekkel és eszközökkel (üvegplaniméter, hárfa, poláris planiméterek, digitális planiméterek, X-PLAN típusú műszerek) kell elvégezni úgy, hogy az előírt pontosság biztosított legyen.

A területszámítási csoportok adatainak 1,0 százalékon belül egyezni kell az ingatlan-nyilvántartás adataival. Hibahatáron belül az ellentmondást kiegyenlítéssel szüntetik meg.

A területkimutatás a területszámítási adatok birtokában kitölthető, amely tartalmazza az erdőrészletek megnevezése mellett azok rendeltetését, területét, művelési ágát, utalást az előírások jellegére és az egyéb információkat. A területkimutatásban, az azonosítók sorrendjében, az erdőgazdálkodást főtevékenységként folytató szervezetek valamennyi földterületét felsorolják.

14.5.2 Az alaptérkép aktualizálása

Az Utasítás (2001.) 3.3.5. szakasz előírásai szerint az alaptérképet aktualizálni kell, az időközi változásokat át kell azon vezetni, naprakésszé kell tenni.

A hivatkozott utasításrész pontokba szedve megadja az aktualizálási munka általános szabályait. Részletesen intézkedik az erdőgazdálkodó változás, földrészlet-, erdőrészlet-, alrészlet megosztása, határvonalának változása esetén követendő eljárásról.

A szabályozásból az „Egyéb aktualizálással kapcsolatos feladatokból” két szakaszrészt emelünk ki:

  1. Az Erdőfelügyelőségnél a térképi változások naprakész és hiánytalan nyilvántartása, áttekinthetőségének biztosítása érdekében - és a későbbi erdőtervezés támogatására - a fentiekben tárgyalt változásokat az erdőfelügyelők 1:10000 méretarányú, ún. „nyilvántartási vázlaton” kötelesek ábrázolni. A nyilvántartási vázlatot az alaptérkép másolatán, az alaptérkép jelkulcsi elemeinek alkalmazásával, lehetőleg alak és mérethelyesen, de nem a térképszerkesztés szabályainak szigorú betartásával kell vezetni.

E munka során:

  • Az előírt és a követelményeknek megfelelő földmérési dokumentumok változási vonalait piros színnel;

  • A követelményeknek nem megfelelő (hiányos, pontatlan, megbízhatatlan eredetű, stb.) térképi dokumentumok változási vonalait, vagy a szükséges dokumentumok hiányában pontosan nem térképezhető változásokat (például támogatott telepítések, amelyekről megvalósulási térkép nem készült) grafit ceruzával;

  • Az esetlegesen ismert, „sajáterős” erdőtelepítések, faültetvények terepi vonalait kék színnel kell a nyilvántartási vázlaton ábrázolni.

A változás alapjául szolgáló dokumentumok (határozatok, változási vázrajzok, megvalósulási térképek, stb.) gyűjtése és átadása a munkát végző iroda számára az erdőfelügyeleti osztályok feladata.

b) Az Erdőtervezési irodánál az erdőtervezési ciklus ideje alatt bekövetkező, s az erdőtervezett területeket érintő változásokat magán az alaptérképen kell vezetni. Ehhez az erdőfelügyelők által készített „nyilvántartási vázlatok” alapadatként nem alkalmazhatók. Térkép aktualizálást kizárólag csak földhivatal által záradékolt földmérési dokumentum alapján szabad végezni.

Az aktualizálás tényleges munkáját az igazgatóság térképeit kezelő erdőtervezési iroda megbízott dolgozója végzi. Munkája során az alaptérkép szerkesztésére és kirajzolására vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni, azaz a megszűnt, vagy megváltozott térképi elemek eltávolítását követően az új vonalakat, objektumokat a változási dokumentumok alapján és a megkövetelt pontossággal kell az alaptérképre felszerkesztenie, majd tussal, a térképi elemnek megfelelő vonal-típussal és vastagsággal kihúznia. hasonlóképpen kell módosítani a megváltozott névrajzi elemek (részletek, alrészlet-jelek) megírásait is.

14.5.3 Térképezési hiba és javítása

Az aktualizálás nem azonos az alaptérképek erdőtervezés során végzendő teljes körű felülvizsgálatával és egy új térképi állapot előállításával, de nem azonos az erdőtervek érvényességi időtartama alatt feltárt térképezési hibák javításával sem. Az utóbbi, a feltárt térképezési hibák javítására - bár a konkrét munka lényegét tekintve az aktualizáláshoz hasonló - az alábbi külön szabályok vonatkoznak.

A térképezés hibáit s az ebből eredő területszámítási hibákat javítani kell. A javítás történhet jogos gazdálkodói bejelentés nyomán, vagy - belső ellenőrzéssel feltárt hibák esetében - hivatalból.

Az alaptérkép gazdálkodó által kezdeményezett módosítási ügyét az illetékes igazgatóságnak nyilvántartásba kell vennie. ennek feltételei, hogy a módosítási igényt megalapozó földmérési adatot, a bejelentést tevő kérelméhez csatolja. Az ügyben érintett igazgatóság a térképészeti dokumentumot határidőn belül köteles felülvizsgálni. Ennek eredményeként a nem megfelelő, vagy rossz térképészeti adattal alátámasztott módosítási igényt el kell utasítani, ha viszont az ellenőrzött felmérési vagy térképi adat helyesnek bizonyult, úgy azt az alaptérképen át kell vezetni.

A belső ellenőrzés során kimutatott hibák javításához szükséges dokumentumot az igazgatóságnak kell előállítania.

Az alaptérkép bármiféle változását eredményező térképészeti adat átvezetése, függetlenül annak eredetétől, csak az erdőtervezési igazgató-helyettes jóváhagyásával történhet.

Az erdészeti hatóság határozatban köteles értesíteni a gazdálkodót az általa kezdeményezett módosítási igény elutasításáról, vagy annak elfogadásáról és az adatok átvezetéséről, de köteles a belső ellenőrzés által feltárt hiba hivatalból végzett javításáról is tájékoztatást adni. A határozatban az elutasítást meg kell indokolni, illetve javítás esetén csatolni kell a javított térkép másolatát. (Utasítás 2001., 3.3.6. pont.)

14.5.4 Körzeti erdőterv, üzemterv térkép melléklete

A körzeti erdőterv térkép melléklete 1:20000 méretarányú, papír rajzhordozójú tematikus térkép, amelyet utólagos felületszínezéssel, a Térképészeti Osztály közreműködésével állítanak elő.

A színezést tulajdonformák, megadott kategóriák és hozzájuk rendelt színek szerint végzik. (Utasítás 2001., 3.3.7. szakasz).

Az üzemterv térkép melléklete 1:10000, vagy 1:20000 méretarányú, papír rajzhordozójú tematikus térkép. Az 1:10000 méretarányú térkép melléklethez a másolatot az aktualizált alaptérkép közvetlen másolásával, míg az 1:20000 méretarányú melléklet másolatát az aktualizált térképről állítják elő.

Az üzemtervi térkép a méretarány tekintetében mindig az üzemtervezett terület nagyságához igazodik az alábbiak szerint:

  • 100 ha alatt az alaptérkép teljes nagyságú másolata vagy kivágata;

  • 100 ha és 2999,9 ha között az alaptérkép teljes nagyságú másolata;

  • 3000 ha-tól az alaptérkép 1:20000 méretarányúra kisebbített másolata.

A másolatot - méretarányától függetlenül - a terület-nyilvántartó térképekre vonatkozó tartalommal, utólagos felületszínezéssel tematikus térképpé dolgozzák ki és az üzem-tervhez csatolják.

A terület-nyilvántartó térkép tematikája az elsődleges rendeltetés, ezek jelölésére az alábbiakban megadott színezést alkalmazzák:

  • Elsődleges rendeltetések jelölése

    • védelmi

      • védő erdő világoszöld

      • védett erdő sötétzöld

    • gazdasági világosbarna

    • egészségügyi-szociális-turtisztikai lila

    • oktatási-kutatási piros

  • Egyéb citromsárga

A tematika színezéséhez az Informatikai Főosztály Üzemeltetési Osztálya a fenti bontásnak megfelelő, számítógépes színezési listát biztosít, de - a szükséges feltételek megléte esetén - a listát az igazgatóságok maguk is előállíthatják.

A megfelelő koordinátát az alaplapra illesztett hálózat és a központilag rögzített sarokpont koordináták segítségével kell megadni, természetesen digitalizáló is használható.

14.5.5 Térképi információk rögzítése számítógépes adathordozóra

A számítástechnika térhódítása megkívánja, hogy az erdőrészlet azonosítójához hozzárendeljék annak térbeli helyzetét megadó koordinátákat. A digitalizálás célja: számítógéppel kiegészítő térképek - tematikus térképek - területkimutatás készítése, légifelvételek fotogrammetriai előkészítése.

Előző eljárást alkalmazzák a talajszelvények koordinátáinak rögzítésére is.

Számítógépes adathordozón rögzíteni kell részletenként egy-egy koordinátát. A koordináta kerek 10 m-ben adja a részlet jelének térképi helyét a jel súlypontjában.

A számítástechnika üzemtervezési erdőtervezési felhasználása az 1960-as években kezdődött el. A fejlődés főbb állomásai:

  • Az 1960-as években számítástechnikai munkák tervezése;

  • 1970–1975 között az egész ország üzemtervezésének feldolgozási munkái számítógéppel készültek;

  • 1976-tól évente országos aktualizált adattár létrehozása;

  • 1981–1982-ben a hagyományos feldolgozási technika mellett megvalósult az adatbázistechnika és a korszerű matematikai modellezés, javaslat egységes ágazati információs és irányítási rendszerre;

  • 1983-ban az új üzemtervezés végleges formájának kialakulása;

  • 1984-ben a számítógépes térképezési rendszer kidolgozásának eredményeként elkészültek a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Hegyvidéki Erdészetének területéről a számítógépes üzemtervei, tematikus térkép színes, sraffozások kombinációjával előállított mellékletei (BONDOR, 1986.);

  • 1992-ben sikerrel fejeződött be Debrecen város mintegy 10000 ha erdőterületéről készült adatbázis kialakítása (PC Arcinfo szoftver, DOS operációs rendszer);

  • Vektoros és raszteres alkalmazói rendszerrel elkészült az 500000-es és a 100000-es erdészeti adatbázis egy közepes adattartalommal;

  • 1997-ben elkészült a Budapesti Erdészet 6000 ha területéről az adatbázis. (INTERGRÁF MikroStation szoftver, Windows NT operációs rendszer);

  • 1998-ban az ország észak-nyugati régiójában levő Igazgatóságok kezdeményezték digitális erdészeti üzemi térképek készítését:

    • Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatósága, Kaposvár. Területe Somogy megye, készültsége kb. 30 %-os.

    • Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatósága, Szombathely. Tervezési területébe Vas- és Győr-Moson-Sopron megye tartozik, melyek készültsége 35 %, illetve 95. %. A digitális és manuális térképezés párhuzamosan történik. 2000. július 1-től a 35 % területen áttértünk a digitális térképezésre.

    • Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága, Veszprém. Tervezése alá Veszprém megye, illetve Zala- és Győr-Moson-Sopron megye egyes falvai tartoznak. Egész területére vonatkozó százalékos készültsége akkor kb. 20 %.

    • 2010 tavaszán azt írhatjuk, hogy következetes és átgondolt fejlesztés eredményeként 2004-ben a jogutód MgSzH Veszprém Megyei Erdészeti Igazgatóság működési területén a digitális, térképi fedettség 100 %-os. A minőség korszakonként változott, a technológiai lehetőség függvényében javult. Ettől az évtől a korábbi analóg üzemi térképek helyett digitális térképek ábrázolják a megelőző tervezési állapotot, Balogh, 2010.

    • Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi Igazgatósága, Zalaegerszeg. Tervezési területe Zala megye, illetve Vas megyéből három község összesen 95 %-os készültséggel. Terveik szerint két hónapon belül teljes lesz az egész megye. Üzemi térképeket csak digitálisan készítenek, asztralonra már nem dolgoznak.

Látható, hogy az igazgatóságok által előállított digitális térképek készültségi szintje eltérő. Ennek oka az, hogy egyik Irodánál sincs külön munkaerő szerződtetve kizárólagosan erre a feladatra, így - Szombathely kivételével - éves terepi tervvel rendelkező erdőtervezők készítik a digitális térképeket. Hátráltató tényező volt az is, hogy a WinMap (4.312) folyamatos fejlesztés és tesztelés alatt állt, valamint a digitális erdészeti térképezéssel kapcsolatos szabályzat és a DET a mai napig nem rendelkezik végleges tartalommal. Viták vannak még a térkép készítésének technikai kimenetelével és a felhasználandó/ /felhasználható kiindulási adatokkal kapcsolatban is. Az Igazgatóságok rendszerint az anyagi feltételeiknek megfelelő kiindulási adatokat választanak (Fábiánné Bata M., 2000.).

Előzőek miatt a Szabályzat tervezet (2000.) alapján mi a DET formátum-kialakítás irányelveit, valamint annak elméleti és logikai modelljét ismertetjük.

14.5.5.1 Irányelvek

A formátum kialakításában számos (tradicionális, racionális) irányelv érvényesül. A formátumot úgy határozták meg, hogy a DET:

  • Digitális térképi adatábrázolása a térképi objektumokat különböző osztályokba, csoportokba és típusokba sorolta, az objektumok elkülönítése a leíró információk szerint történt;

  • Megtartotta a hagyományos 1:10000 méretarányú üzemi térkép műszaki és tartalmi színvonalát és betartotta a korábbi technológiához kötött műszaki paramétereket;

  • Ezáltal lehetővé tette a hagyományos térképi megjelenítést, támogatta a megszokott térképi szimbólumokat, vonaltípusokat, feliratokat;

  • Támogatta mind az egyszínű, mind a színes digitális térképek előállítását;

  • A formátum szoftver és platform független lett, tartalmaz alapvető előírásokat az egyes számítógépes implementációkhoz;

  • Rendelkezik egy publikus kimeneti formátummal az egyes implementációk közötti adatcseréhez;

  • Geoinformatikai adatábrázolása topológikus, tartalmazza a geoinformatikai analízishez szükséges elemeket;

  • A geoinformatikai adatábrázolás lehetővé tette a komplex objektumok leírását (több poligonból álló területek, szigetek, stb.);

  • Geoinformatikai adatábrázolása minden térképi objektumhoz egy elsődleges adatrekordot rendel, mely tartalmazza az objektum alapvető jellemzőit (típusát, azonosítóját és utal a kapcsolt attribútumokra);

  • Követelményrendszere illeszkedik az MSZ 7772-1. - Digitális térképek 1. rész: A digitális alaptérkép fogalmi modellje - szabványhoz.

14.5.5.2 Elméleti és logikai modell

A DET elméleti modellje írja le a valós világ azon objektumait, jelenségeit, amelyeket az adatmodell tartalmazni fog. A digitális erdészeti térkép esetében az elméleti modell az 1:10000-es térképen és az erdészeti tematikus térképeken ábrázolt térképi elemeket tartalmazza.

A DET logikai modellje megadja az 1:10000-es térképen ábrázolt objektumok leírásához szükséges geometriai- és attribútum adatokat és azok kapcsolatait. Négy geometriai objektumból építkezik, ezek a pont, a vonal, a terület és a felület objektumformák. A négy objektum forma geometriai elemei négy különböző tárolási egységben, azaz négy elkülönülő fedvényben kapnak helyet. A négy elkülönülő fedvényhez közvetlenül kapcsolódó négy adattáblát elsődleges adattábláknak nevezik. A geometriai elemek és az elsődleges adattáblák rekordjai között az adatkapcsolat szigorúan egy-az-egy alapú, vagyis az N-dik geometriai elemhez mindig és kizárólag az adattábla N-dik adatrekordja kapcsolódik. Az elsődleges adattáblákhoz tetszőleges számú további adattábla kapcsolható. Az elsődleges tábla és a kapcsolt adattáblák rekordjai között már egy-a-több adatkapcsolat alakítható ki.

A DET célja, hogy a négy geometriai objektum formával és a négy elsődleges adattáblával kapcsolatos követelményeket rögzítse. Az elsődleges adatmezőkön kívül további adatmezők is szerepelhetnek az elsődleges adattáblákban.

A geometriai- és a topológiai adatok az alkalmazott geoinformációs rendszer grafikus adategységeiben, míg a leíró adatok adattáblákban, azon belül adatrekordokban kapnak helyet. A DET adatmodelljének leírására a relációs adatmodell a legalkalmasabb. A DET feltételei, hogy az alkalmazott geoinformációs rendszer relációs adatbázis-kezelővel.

A DET logikai modelljét grafikusan a 14-13. sz. ábra szemlélteti.

A „Szolgálat” már 1996-ban közel 1,8 millió ha erdőterületről mintegy 3,5 gigabájtnyi alapadattal rendelkezik, amelyből az állományleíró adatokat - korábbiakkal egyezően - már több mint 20 éve számítógépes adattárban kezelik, szemben a grafikus adatokkal, amelyek 1990-ig kizárólag térképek formájában léteztek (JANCSÓ GY., 1996.).

1996-ban az FM ERSZ Térképészeti Osztálya elkészítette Magyarország erdeinek 20 témára vonatkozóan a raszteres állapot térképeket, melyből a következőket emeljük ki:

  • Magyarország erdőterületei;

  • Erdősültség megoszlása Magyarországon;

  • Erdőterületek tulajdonforma szerinti megoszlása Magyarország területén (14-11. sz. melléklet);

  • Erdőterületek elsődleges rendeltetése Magyarország területén;

  • Védelmi rendeltetés az erdőterületek százalékában Magyarország területén;

  • Közjóléti rendeltetés az erdőterületek százalékában Magyarország területén;

  • Egy hektárra eső élőfakészlet Magyarország erdőterületein;

  • Kémiazónák Magyarország erdőterületein;

  • Hidrológiai viszonyok Magyarország erdőteretein;

  • Genetikai talajtípusok Magyarország erdőterületein;

  • A termőhely fatermőképessége Magyarország erdőterületein;

  • Állományalkotó fafajok, fafajcsoportok által elfoglalt területek Magyarországon;

  • Állományalkotó fafajok, fafajcsoportok által elfoglalt területek Magyarországon (Bükk, Akác, Nyár, Fenyő);

  • Erdőterületek megoszlása főbb állománytípusok szerint Magyarország területén;

  • Vadeltartó képesség magyarország erdőterületein;

  • Az erdők egészségi állapota Magyarországon az 1986.–1995. erdőtervi felvételek szerint (14-12. sz. melléklet).

Bizton állítható, hogy a jövőt az erdészet szakterületén is a digitális térkép és a térinformatika jelenti majd.

14.5.6 Ellenőrzés, alapadatok nyilvántartása

Az Utasítás (2001.) utolsó két mondata mindenre kiterjedően intézkedik az alaptérkép előírt minőségének biztosításáról és a térképészeti tevékenységben felhasznált,vagy a munka során meghatározott alapadatok nyilvántartásáról.

Ellenőrzést végeznek:

  • Az erdőtervezők (önellenőrzés);

  • Az erdőtervezési osztályvezetők;

  • Az erdőtervezési igazgató-helyettesek, vagy az általa megbízott munkatársak; és a

  • Központi szakmai osztályok.

Az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó adatok nyilvántartását, kezelését és forgalmazását a FVM miniszter hatályos rendelete szerint végzik.

Az egyszerűsített nyilvántartás kötelezettsége:

  • A térképi alapadatokra, ezen belül

    • a földmérési alap- és átnézeti térképekre,

    • a földmérési fotográfiai térképekre,

    • az erdészeti alaptérképekre és azok meghatározott adataira;

  • A légifelvételekről készített fototermékekre;

  • A numerikus munkarészekre;

  • Az alaptérképek aktualizálásához felhasznált munkarészekre terjed ki.

Előző adatokról, azok főbb jellemzőit tartalmazó alapnyilvántartást és a felhasználásuk-kal kapcsolatos, az adatok mozgását rögzítő forgalmazás-nyilvántartást kell vezetni. Az adatok nyilvántartásba vételét, azok beszerzését vagy előállítását követően két napon belül kell végezni, míg a kiadásukat - visszavételüket egyidejüleg kell a nyilvántartásban regisztrálni.

Az adatok selejtezésére fizikai tönkremenetelük vagy elavulásuk után, szakmai előírások betartásával kerülhet sor.

Az utasítás vonatkozó szakaszának szerkesztői a nyilvántartások részletes szabályait az alábbi címeken foglalták össze:

  • Földmérési alap- és átnézeti térképek másolatainak nyilvántartása;

  • Földmérési topográfiai térképek nyilvántartása;

  • Az erdészeti alaptérképek és azok meghatározott adatainak nyilvántartása;

  • Légifelvételekről készített fototermékek nyilvántartása;

  • Numerikus munkarészek tárolása és nyilvántartása;

  • Területszámítási munkarészek tárolása és nyilvántartása;

  • Az aktualizáláshoz felhasznált munkarészek tárolása és nyilvántartása.

14.5.7 Digitális erdőtervi térkép készítése 2010-ben

A megelőző fejezetek, alfejezetek elegendőnek vélt részletességgel mutatták be az erdőtervi térkép készítésének hagyományos eljárását. Az utolsó két fejezet átvezetett a „digitális világba” utalva a fejlesztés egyes állomásaira, korszakaira.

Ebben az alfejezetben a címnek megfelelően írjuk le az MgSzH Veszprém Megyei Erdészeti Igazgatóságnál alkalmazott technológiát, vázlatosan utalva az utolsó öt év változásaira, magára a fejlesztésre. Az összeállítás támaszkodik a témában készült szakdolgozatra (Balogh, 2010) és a szakhatóság szakembereivel (Nagy Frigyes Vince, Péti Miklós) készült interjúkra.

14.5.7.1 Válogatás a 2005-2009 közötti évek fejlesztéséből

2005-ben már a GPS technológiát is széleskörűen alkalmazták. Amennyire forradalminak tűnt korábban az ortofotó felhasználás lehetősége, olyan fontos feladattá vált a GPS mérések (illesztő pontok és a légifényképen látható, zárt állományban lévő térképi elemek mérésénél) általános elterjesztése. A 2005-ös terepi terv térképészeti feldolgozáshoz is több mint kettőszáz GPS pontot vezettek át a térképre.

2006-ban a terepi felvételeket végző mérnökök maguk rajzolták meg a digitális térképen az erdő gazdasági beosztását. A műszaki rajzoló elkészítette és összedolgozta a szükséges fedvényeket és ebbe a keretrendszerbe rajzolt utána a terepi dolgozó. 2006-ban a légifotók felbontása megnövekedett. A fájlméret növekedés miatt az előző évben alkalmazott tömbkiegyenlítéses eljárás helyett ismét képenként készítették az ortofotókat. Egyre több terepi felvételt végző mérnök rendelkezett kézi GPS-szel. (Garmin Gekko 201 és Map 60).

A 2007 évi terepi felvételek kapcsán már nem került sor saját földhivatali adat beszerzésére. Az igazgatóság központi beszerzésből kapta meg digitális formában a kataszteri térképeket és földkönyveket is. A földkönyvi nyilvántartás sajnos még néha így is nehezen volt összevethető a térképi tartalommal. Ennek oka, a térkép és a leíró információ közötti időbeni különbség. Az ellentmondások felszámolása kiváló lehetőséget nyújtott a TAKAROS rendszeren keresztüli online szolgáltatás előfizetése. A készen kapott ortofotók és digitális kataszteri térképek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a terepi dolgozókat a megfelelő minőségben elkészített üzemi térképpel, topográfiai térképpel és ortofotókkal lássák el a terepi szezon elkezdéséig. A terepi munkát nagyban segítette a tetszőleges kombinációkban egymásra helyezhető ortofotó, üzemi-, topográfiai-, és ingatlan-nyilvántartási térképek helyi nyomtatási lehetősége.

2008-ban a térképezést a részfolyamatok speciális volta miatt – az előkészítés és a gazdasági beosztás tervezése és rajzolásán kívüli feladatokat – külön térképezési csoport végezte. A térképezés előkészítése, az ingatlan-nyilvántartási adatok szükség szerinti tájékozása, transzformálása, digitalizálása, majd az előkészített analóg és digitális térképi állományok összedolgozása az ő feladatuk volt. Az előkészített vázra, az erdőtervező saját területére vonatkozóan megrajzolta a gazdasági beosztást, majd a térképező mérnök felviszi az üzemtervezett terület egyéb térképi dokumentumait. 2008-ban már minden terepi tervező rendelkezett EGNOS korrekció fogadására alkalmas kézi GPS vevővel, amikkel összesen több mint 5300 pontot mértek be.

14.5.7.2 Digitális térkép készítése Veszprémben a jelenben

Az erdőtervezéskor már digitális úton állítják elő az erdőtervi térképeket- Az erdőtervezés korábbi gyakorlatától eltérően nem a meglévő üzemtervi térképek helyesbítését végzik el, hanem digitális úton újraszerkesztik a tervezett területek térképeit.

Az újraszerkesztés a pontosság növekedésével is járt, mivel a korábbi pontossági előírások csak a mérési vonalak hosszára vonatkoztak, a digitális állománnyal szembeni elvárás viszont a helyzeti (abszolút koordináta szerinti) pontosságot követeli meg. Korábban előfordult, hogy egy-egy erdőtömb, erdőfolt mérethelyes volt ugyan, de nem volt a helyén, vagy el volt csavarodva. Ez az új térképnél elméletileg nem lehetséges , mivel a térkép vázát a földhivatali – digitális formában beszerzett – vonalak alkotják.

A digitális térkép szerkesztéséhez használt alapadatok:

  • földmérési alappontok a vetületek közötti transzformációkhoz;

  • a földhivatali digitális állományok;

  • ingatlan-nyilvántartási, (1:2000, 1:2880, 1:4000 méretarányú) földmérési alaptérképek másolatai a vitás esetek eldöntéséhez;

  • lejárt érvényességű üzemtervi tréképek a belső vonalak ábrázolásához;

  • 1.10 000 méretarányú topográfiai térképek;

  • korábbi digitális térképi anyagok (az Erdőtervezési Iroda által az érintett területeken végzett geodéziai-, kárpótlási mérések)

  • ortofotó-légifotóból Digiterra MAP v3,5 program csomag segítségével készített interpretációk;

  • szakhatósági dokumentációk;

  • szubméteres GPS mérések;

  • egyéb mérések.

A Digiterra MAP program csomag segítségével a térképező egyszerre, tetszőleges összeállításban szemlélteti, a kellő pontossággal tájékozott és illesztett összes térképi forrásadatot, és ábrázolja az üzemi térképen az erdőrendezési szempontból leginkább megfelelő térképi elemeket:

  • A földhivatali digitális állományokból, és a földmérési alaptérképek másolatairól a jogi határokat (gazdálkodó határ) veszik át. Ezek megengedett legnagyobb hibája az üzemi térképen ±3 m.

  • Földi méréseket végeznek ott, ahol az előbb felsorolt módszerekkel a határokat nem lehet egyértelműen elkülöníteni. A méréseket Geodimeter 510 mérőállomással, vagy GPS segítségével végzik.

  • A 2008 évnél leírtaknak megfelelően elvégzik a digitális üzemi térkép megrajzolását.

14-1. ábra: Digitális erdészeti térképezés felhasznált adatai az Veszprém Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságánál

14-2. ábra: A digitális erdészeti üzemi térképek minősítése a felhasznált adatok alapján

A leírásból megállapítható, hogy az igazgatóság által kifejlesztett és jelenleg alkalmazott technológia megfelel az elvárásoknak, vele megszüntethetők a földmérés és ingatlan-nyilvántartás hosszú évtizedeken át megszüntethetetlennek hitt ellentmondása. Az így készült térképeket fenntartás nélkül felhasználhatják a társágazatok, alkalmasan a birtokrendezések, birtokfejlesztések és kapcsolt területek kidolgozásához.