Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 15., A földügyi irányítás továbbfejlesztésének hatása a birtok- és földrendezésre

Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

15.2 A magyar földügyi irányítás és kapcsolt területei

15.2 A magyar földügyi irányítás és kapcsolt területei

Az elmúlt két évtized eseményei, a termőföld tulajdoni és használati viszonyainak jelentős változása a témát az irányítás legfontosabb feladatává emelte. Indokolta ezt a jogbiztonság, a földből élők anyagi biztonsága, a földhasználat hosszútávú tervezhetősége a gazdálkodás jövedelmezőségének garanciája.

A földmagánosítást szolgáló intézményeket a tantárgy hallgatói már korábbi modulokból (3., 4.5.) megismerték. Itt azokat soroljuk fel, amelyeknek kapcsolódásuk lehet(ne) a birtokrendezésben, birtokfejlesztésben:

  • Agrár- és Vidékfejlesztési Főosztály (FVM AVF),

  • Agrárszabályozási Főosztály (FVM AF),

  • Mezőgazdasági Főosztály (FVM MF),

  • Természeti Erőforrások Főosztálya (FVM TEF),

  • Földügyi- és Térinformatikai Főosztály (FVM FTF).

Feltehetően a szerkezetben és a szervezetben változás lesz, ezért a felelősségi köröket , az osztályokra tagozódást é feladataikat ne részletezzük, arra majd a későbbiekben, modulcserével, annak átírásakor vállalkozunk.

Az FVM FTF irányítása alá tartozik a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), amely a földügyi ágazathoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési, valamint egyéb operatív és ellenőrzési feladatokért, illetve a koordinációért felel (operatív feladatait más modulokban részletesen megmutattuk).

Az FTF irányítja a földhivatali hálózatot (19 megyei, 1 fővárosi, valamint 107 körzeti földhivatal és 8 körzeti kirendeltség), amelyeknek feladata az ingatlan-nyilvántartás, é a földhasználati nyilvántartás vezetése, regionális- helyi adat- és térképtár fenntartása, abból adatszolgáltatás. A földvédelemmel és földminősítéssel, földrendezéssel összefüggő feladatok operatív végrehajtásához kapcsolódó ismereteket több tantárgyban tanulják a hallgatók (Nagyméretarányú térképezés I., II., Térképtan, Topográfia, Agrárjog, Ingatlan-nyilvántartás).

Szakmai szempontból idetartozónak tekinthető a Nemzeti Kataszteri Program Kft. is. (Amelyről már az 1. sz. modulban is tájékoztattunk.)

A Nemzeti Földalap (NFA) program elméleti é gyakorlati kérdéseit az 5. sz. modul tárgyalja részletesen.

A Nemzeti Topográfiai Program (NTP) a Magyar Honvédség és Térképész Szolgálata kivitelezésében valósult meg, részben folytatódik.

A birtokrendezés eredményes végrehajtását számos projekt szolgálta, ill. szolgálhatná:

  • A tulajdon biztonságának növelése érdekében, a földhivatali hálózat számítógépesítése eredményeképpen létrejött a korszerű, decentralizált ingatlan-nyilvántartás, kialakult a Térképi Alapú Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítésének (TAKAROS) objektumszemléletű adatbázisa az ingatlan-nyilvántartás alfanumerikus adatainak kezelésére. Napjainkra megvalósult nemcsak a földhivatalok hálózatban való összekapcsolása, hanem az adatok szolgáltatása a külső felhasználóknak is (TAKARNET).

  • Létrejött a Földhasználati Nyilvántartási Rendszer (FÖNYIR), megkezdődött a MEgyei TAkaros (META) nevű fejlesztés, mely által a földügyi szolgáltatások még sokoldalúbbakká válhatnak.

  • Napjainkban az EU-s agrártámogatást segítő Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszere (IIER) eszközéül a FÖMI-ben kifejlesztették a MePAR-t (MEzőgazdasági Parcella-Azonosító Rendszer), mely számítógépes rendszerrel, légi- és űrfelvételek kiértékelésével pontos adatokat képes szolgáltatni a támogatási cél megvalósításához.

  • A digitális nagyméretarányú térképek mielőbbi elkészítése:

    • Digitális AlapTérkép adatbázisa (DAT),

    • Külterületi Vektoros Térképek (KÜVET),

    • Belterületi Vektoros Térkép (BEVET).

A felsorolt projektek eredménye nélkülözhetetlen a birtokrendezés eredményes végrehajtásához. Különösen igaz ez a földminőség értékének karbantartására is!

Ismeretes, hogy a távérzékelés eredményei is hasznosíthatók lennének a birtokrendezésben (A témát külön tárgyban: Fotointerpretáció és távérzékelés címen tanítjuk heti 2+2 órában. A számonkérés módja: vizsga.)

A távérzékelés eszközei a műholdak, vagy légi fényképezést végző repülőgépek, helikopterek és a rajtuk elhelyezett kamerák, a foto- és űrfelvételek torzulásainak korrigálására szolgáló és a tartalom értelmezését elősegítő berendezések.

Módszerei az interpretáció és a képfeldolgozás (raszteres tartalom értelmezése, mintaelemek kidolgozása, a tartalom tematikus osztályokba sorolása) és a legkülönfélébb adatelemzések, prognózisok készítése is. Ma már ezek a módszerek nemcsak nagyobb területek feldolgozására, de a felbontás növekedésével kis területek mikro-információinak gyűjtésére, elemzésére is alkalmasak.

A távérzékelés hazai fellegvára a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), melyben több mint húsz éve folyik eredményes kutatás és kísérleti tudományos munka. Ezek néhány közismert eredménye:

  • CORINE: a felszínborítottság EU szabványok szerinti osztályozásban digitális adatbázist építő projekt

  • NÖVMON: a növénybetegségek időbeni feltárását és a termésbecslést segítő monitorozó projekt

  • MePAR: digitális ortofotón alapuló mezőgazdasági parcella-azonosító rendszer a földalapú támogatások igényléséhez és ellenőrzéséhez.

Kiemelendő az Intézet által 2000-ben szervezett Magyarország légifényképezése projekt, amelynek alapján az egész országot 1:30 000 méretarányban lefedő képanyagot állítottak elő, viszonylag rövid idő alatt.

A fenti projektek eredményei alapján digitális feldolgozást, valamint (szakértői rendszereikkel) sokcélú elemzéseket, tervezéseket, országos szintű kimutatásokat, tematikus térképeket képesek előállítani. További információk a www.fomi.hu, illetve a http://fish.fomi.hu honlapon találhatóak.

Megemlítendő, hogy a Tisza-menti víztározók (VTT) létesítéséhez is légifelvételek kerültek (az EUROSENSE Kft előállításában) felhasználásra és digitális tervezési terepmodellként is ezek szolgálnak. (Dorgai L. és trsai, 2004).

A földprivatizáció eredményeképpen megváltozott a külterület arculata a térképen és a valóságban is: egyre több kisparcella alakult ki, és egyre többen vették művelésbe régi-új földjeiket. Nagyon sok olyan kis parcella jött létre, amelynek méretei, alakja nem tette lehetővé a gazdaságos művelést, bár a megélhetés érdekében sokak számára szükségessé teszi a megművelést. Napjainkra számos új tulajdonos vált meg földterületétől, bérbeadás formájában. Ezáltal megkezdődött a földrészletek egyes csoportjainak nagyobb egységekben való használata, illetve a természetben való „táblásítása”.

Létrejöttek jól prosperáló gazdaságok, melyek területein ismét megteremtődtek az üzemszerű művelés feltételei. Ugyanakkor megjelentek az éppen csak művelésben tartott vagy elhanyagolt területek is (Spekulatív tulajdonszerzés).

A birtokrendezési modellekkel, a rendezési munkákkal részletesen a 4. sz. modul foglalkozik.

Előzőekből vélhetően megállapítható, hogy a földügyi igazgatás szervezete alkalmas, vagy alkalmassá tehető a birtokrendezési feladatok levezénylésére, nagyrészt megoldására. Kiegészítésként még leírható, hogy:

  • A rendezéshez szükséges adatok, információk közel 80 %-a a földhivataloknál rendelkezésre áll;

  • Szakemberállományuk felkészült, tapasztalt és elkötelezett;

  • A szervezeti, technikai-, technológiai feltételek a feladatok elvégzéséhez továbbfejlesztéssel elegendőek lesznek;

  • A kísérleti munkák (TAMA I:, TAMA II., PRIDE, TALC) tapasztalatszerzése jó előkészítő szakasznak minősíthető;

  • Az önkéntes földcserék lebonyolítását a szervezet folyamatosan végzi;

  • A birtokfejlesztés lebonyolításában teljesen új szervezet (intézményhálózat) létrehozása igen magas befektetéssel volna lehetséges, a jelenben nem is tervezhető.