Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 2., Agrárvilági fordulatok, magyar reformok

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2.9 Eltérés és hasonlóság a földtulajdon és földhasználati viszonyok átalakítását eredményező „három nagy reform” között

2.9 Eltérés és hasonlóság a földtulajdon és földhasználati viszonyok átalakítását eredményező „három nagy reform” között

A kárpótlási folyamat befejezéséhez közeledik (Az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztály (FTFO) adatsora szerint 2000. 12. 31-én a kárpótlási munkák állása 99,74 %-osnak, ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése 99,08 %-osnak, a részaránykiadási munkák állása 94,13 %-, illetve 91,24 %-osnak tekinthető). Érdemes vizsgálni, elemezgetni, hogy szinte az egész ország területét érintő „földmozgások” miben voltak azonosak és miben tértek el egymástól. A vonatkozó fejezetekben leírtak és szakirodalmi feldolgozás alapján (Benet I. 1995) az alábbi megállapítások fogalmazhatók meg:

  1. Az 1945. évi földosztás, a mezőgazdaság „szocialista átszervezése” és a „kárpótlás – földosztás” egyaránt politikai indíttatású volt;

  2. Mindhárom a földtulajdoni, illetve a földhasználati viszonyokat alapjaiban és rövid idő alatt kívánta megváltoztatni;

  3. Mindhárom esetben a mezőgazdaság termelési tényezőinek (föld, munka, tőke) kombinációja alapjaiban szétzúzódott, és egy új kombináció kiépítését kellett, illetve kellene megvalósítani;

  4. Az első felszámolta a magántulajdonon alapuló nagybirtokokat, a tömeges kollektivizálás pedig likvidálta a „full-time” paraszti gazdaságokat, míg a harmadik, amely a magántulajdon kizárólagosságára törekszik, szétverte a termelőszövetkezeti szektort, valamint az állami gazdaságokat, és lehetőséget adott az 1949. évi birtokstruktúra rekonstruálására;

  5. Amíg a „szocialista átszervezés” egyoldalúan a nagyüzemeket helyezte előtérbe, és kimondatlanul is azt sugallta, hogy „a nagy hatékony”, a jelenbeli privatizálás, a kárpótlás tulajdonképpen lehetőséget adott az 1949. évi földbirtokviszonyokhoz való visszatéréshez, illetve azok megközelítéséhez, és kimondatlanul is „a kicsi a szép” állítást testesíti meg (Lásd földalapú támogatás);

  6. A rendkívül gyors változások következtében mindig nagyon nagy a bizonytalanság, a szervezetlenség;

  7. Mind a földosztás, mind a „szocialista átszervezés”, illetve a kárpótlás befejezése idején nagyon nagy a mezőgazdaság hitel, illetve támogatás iránti igénye;

  8. A rövid idő alatt lejátszódó változásokat felülről indította el a politika (az 1945. évi földosztás esetében részben fölülről, résben pedig alulról, szerves fejlődés eredményeként törtek utat maguknak a változások);

  9. Az első esetben a földreformmal, a második világháború utáni sajátos feltételek közepette, valamint a földtulajdon és a földhasználat egységének megvalósulása következtében a termelés növekedésnek indult, a második és a harmadik esetben a mezőgazdasági termelés egyaránt visszaesett, azzal az eltéréssel, hogy amíg a „szocialista átszervezés” idején csupán a nettó termelés esett vissza, a bruttó termelés valamelyest növekedett, a jelenlegi privatizációs folyamatban a bruttó termelés visszaesése rendkívülinek tapasztalható.

Vélhetően a legfontosabb következtetések az eltelt félévszázad földtulajdon és földhasználati viszonyainak nagyobb ciklusokban történő változásairól biztonsággal levonhatók?! A hallgatók meg tudják válaszolni azt az eddig fel nem tett kérdést , hogy 1989 után ismét elmaradt egy földreform?! Az új politikai elit milyen társadalmi érdekeket képvisel?! A kérdés megválaszolását segíti majd a 4-9 modulok írott anyaga.