Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 3., A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét, jelentőségét is meghatározó földtulajdon és birtokszerkezet

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

3.2 A magyar mezőgazdaság általános jellemzői

3.2 A magyar mezőgazdaság általános jellemzői

Évezredes agrárkultúránkról tudható, hogy hazánk természeti adottságai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából az átlagosnál kedvezőbbek, ennek köszönhetően a jó minőségű és megfelelő mennyiségű terméseredmény elérése biztosított.

Előzőek ellenére az elmúlt 20 évben a teljesítmények és lehetőségek nem voltak összhangban, az agrárágazat produktivitása számos ok miatt romlott. A vidéknek az elszegényedés, a munkanélküliség lett a jellemzője. Számos elemzés és tanulmány tárja fel a hibákat , javaslatok készültek a helyzet jó irányú megváltoztatására, de a cselekvés politikai akarat hiánya miatt elmaradt. A szakmai társadalom meghatározó része, szakemberek egyetértenek abban, hogy új agrárstratégiára lenne szükség. (Gráf J.; Magda S.-Magda R.; Budai S. A., Romány P., 2009). A stratégia megfogalmazásával a tudomány és a gyakorlat szakembereinek most is abból a tényből kell kiindulni, hogy az ország 9,3 millió hektárjából 7,7 millió hektár a termőterület, benne a mezőgazdasági terület és az agrárgazdaság teljesítménye iránti igény folyamatosan növekszik.

A mezőgazdaság szerepét általánosságban az alábbiakban foglalhatjuk össze:

  • Az EU agrárpolitikájának fő célkitűzéseihez igazodva a lakosság ellátása elegendő mennyiségű, kiváló minőségű élelmiszerrel. Ma már az ár és az előállítás módja se lehet közömbös (környezetvédelem, állatjólét, kölcsönös megfeleltetés, ...).

  • A vidék arculatának formálása, a természeti környezet védelme, ezáltal a társadalom identitástudatának erősítése.

  • A természeti erőforrások optimális használata a vízkészlet-gazdálkodástól az alternatív energia termeléséig.

  • Jövedelemtermelő gazdálkodás fenntartása úgy, hogy a társadalmi elvárások ne sérüljenek. A mezőgazdasághoz kötődő szektorokban a foglalkoztatottság ne csökkenjen, inkább nőjön.

  • A vidékfejlesztési támogatások fenntartása, a források, tengelyek közötti átcsoportosításának újragondolása.

  • A szakképzési és kutatási rendszer gyakorlati orientációja, az alkalmazkodó képesség javítása.

  • Alternatív jövedelemszerzési tevékenységek kialakítása és támogatása, a vidékfejlesztési modellek fokozatos működtetése.

  • A biogazdálkodás térvesztésének megállítása, a tevékenységbővítés támogatása.

  • Egy EPMgB kiadvány (Tabajdi Cs. , 2008) a 15 legfontosabb feladat közül a 4. helyen sorolta a „Gazdaságos birtokméret kialakításának elősegítését”

  • Uniós és hazai forrásokkal növelni az erdővagyont. Különféle célú erdőtelepítéseket végezni, magánerdőkben megszüntetni a rendezetlen gazdálkodási viszonyokat. Érvényt szerezni az új erdőtörvény (2009. évi XXXVII. tv.) és hozzákapcsolódó végrehajtási rendelet (139/2009. (X.22.) FVM) előírásainak. Erdészeti birtokpolitikai stratégia kidolgozása.

Statisztikai adatokból (Szabó Gy., 2001) megállapítható, hogy a vizsgált időszakban (1990-2001) az állami területek aránya több mint 8 %-al csökkent, az egyéni területek aránya csaknem 80-, illetve 70 %-al nőtt. (Utóbbi aranykoronából levezetett adat). A tulajdonviszonyok, a földhasználati módok, az üzemformák is jelentősen átalakultak.

Az EU által is elvárt tulajdonszerkezeti változásból még nem lehet következtetni arra, hogy az új tulajdonosok közül hányan kívánnak élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozni, mennyi ebből a városlakó és a spekulatív céllal lett földtulajdonos. Lényeges az is, hogy az új birtokszerkezetben milyen arányt képvisel a törpebirtok, kisbirtok, családi birtok, farm és a nagybirtok. Mindezekre válaszol a következő két fejezet.