Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 4., Birtokrendezési modellek

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.3 . A TAMA Projekt tartalma és célja

4.3 . A TAMA Projekt tartalma és célja

A projekt célja: egy korszerű birtok-rendezési módszer bevezetése Magyarországon, hogy példaként szolgáljon a későbbi birtokrendezési és tájrendezési eljárásokhoz, és kidolgozza a jogi, szervezeti, pénzügyi háttér feltételrendszeréhez kapcsolódó javaslatokat, az érdekeltekkel való együttműködés feltételeit, úgy, hogy a későbbiekben az eljárás általánosan alkalmazható legyen. A projektnek kísérleti alkalmazásként kell működni, melynek egy országos szabványt kell eredményeznie, hogy az a későbbiekben minden településre alkalmazható legyen. Egyidejűleg figyelembe kell venni a gazdaságosság, a gazdálkodás és a környezetvédelem szempontjait is mindamellett, hogy most a legfontosabb feladat, a tényleges birtokrendezés megvalósítása.

Ismeretes, a magyarországi birtokrendezés modelljeként az NSZK-ban alkalmazott eljárás szolgál, amely az évtizedek alatt folyamatosan fejlődött, és fő célja a vidéki térség életfeltételeinek javítása.

Az ökológiai és ökonómiai szempontok a következők voltak:

1. Fő cél: Létrehozni és biztosítani a környezet és piacorientált földművelést és erdőművelést. Ezen belül:

- Racionálisan hasznosítható és jövedelmező földterületek megtartása

a földrészletek felaprózódásának csökkentésével;

a földrészletek megközelíthetőségének javításával;

a optimális táblaméret kialakításával;

a erózió megszüntetésével;

a szélerózió megszüntetésével.

- Környezetbarát földművelés biztosítása

biztosítani kell a termőhelyhez legjobban megfelelő művelési módot;

biztosítani a bio rendszerű mezőgazdasági termelést;

elkerülni a mezőgazdasági termelés tevékenysége során a természetbe való durva beavatkozást

2. Fő cél: A természet ökológiai egyensúlyának megtartása ill. visszaállítása

különleges növényi fajok megtartása ill. visszaállítása;

az országra jellemző állatvilág megtartása ill. visszaállítása;

a természeti veszélyforrások csökkentése.(4.1.táblázat)

A magyar viszonyokhoz a következő tervezési szempontokat kell figyelembe venni:

A termőföld értékelési módszerének kidolgozása;

A termelési költségeket befolyásoló tényezőket megállapítani és csökkentésükre javaslatot tenni;

Az ökológiai egyensúly megtartására kell törekedni;

A tervezéshez szükséges adatokat ill. dokumentumokat be kell gyűjteni, majd felülvizsgálni a teljesség szempontjából ill. ki kell egészíteni. Az adatokat digitális formában fel kell dolgozni. Ezen adatokat felhasználva készítik el a községek birtokrendezési tervjavaslatát.

4.1 Célok és azok megvalósítására hozandó intézkedések. táblázat -

Céltárgyak

Intézkedések

A termelés minősége

Termelési tényezők

Javítás

- a táblásítás foka (a területek kapcsolata)

- közlekedési feltételek (az utak minősége)

- megközelíthetőség (távolság a lakóhelytől)

- művelhetőség (a terület alakja)

- a talaj termőképessége (minőség)

A lepusztulás esélye (bizonytalanság)

Csökkentés

- vízerózió

- defláció

- egyéb károsító hatások

A természeti viszonyok minősége

A természeti környezet állapota (különlegesség)

Fenntartás/

- geokörnyezet

helyreállítás

- biokörnyezet

- egyéb

A lepusztulás esélye (veszélyeztetettség)

Megelőzés

- a geoökológiai potenciálokban mutatkozó

veszteség / romló állapot

- a biológiai potenciálokban mutatkozó

veszteség/ romló állapot


Ezt a komplex célrendszert azonban nem igen lehet minden további nélkül Magyarországra adaptálni, mivel történelmileg eltérések vannak a szervezési-intézményi és pénzügyi szempontok, valamint a földreformok által kialakult agrárstruktúra között.

A Németországban és Magyarországon alkalmazott birtokrendezési eljárások közötti különbségek tekinthetők meg az 4.2. számú táblázatban.

4.2 Összehasonlítás. táblázat -

Összehasonlítási

Szempontok

MAGYARORSZÁG

NÉMETORSZÁG

Törvényalkotás

Messzemenően hiányos

Megvan

Adminisztráció

Még létre kell hozni

Megvan

Végrehajtás

Még meg kell szervezni

Megvan

Piacszabályozás

Eddig alacsony szintű

Magas szintű

Külső hatások

Eddig jelentéktelen

Jelentős

Időzavar

Igen erős

Változó

Analóg adatállapot

Jó, mindig a célrendszer

szerint kielégítő,

mindenek előtt igény a

változások folyamatos

vezetésére

Jó, a célrendszerben

lemérve, részben

jelentkezik igény a

kiegészítésre

Digitális adatállapot

Fejlesztési igény

Fejlesztési szükséglet

Tulajdonhoz kötődés

Eddig gyenge

Erős

Az egyedi érdekek

Feltehetőleg csökkentett

mérvű

Erős

Általános helyi szituáció

Differenciált

Egységes

A feltárás foka

Alacsony

Magas

Területbevonás

A település részei

Az egész település


A magyar viszonyokhoz igazodó részletes tervezési szempontok:

  • A termőföld termelési és természeti értékeinek meghatározására sok szempontot figyelembevevő értékelési módszert kell kidolgozni;

  • A birtokrendezés keretein belül javítani kell a termelési költségeket befolyásoló körülményeket;

  • Az ökológiai különbségeket meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani;

  • A birtokrendezésnek feladata valamennyi „termelési tényezőt” jobbítani, amelyek a költségeket/hasznosítási körülményeket javítani tudják;

  • Csökkenteni kell a visszaminősítésből eredő tűrési biztonságot. Az „ökológiai ritkaságok”-at meg kell tartani, illetve vissza kell állítani. Amennyiben ezek egy fokozott veszélyeztetéssel bírnak, további veszélyeztetésüket ki kell küszöbölni.

  • A tervezés során az ide vonatkozó dokumentumokat be kell szerezni és ezeket felül kell vizsgálni, ki kell egészíteni és analóg módon, illetve digitálisan minősíteni és feldolgozni.

Ezen részletes tervezési szempontokra épülve kell a községek birtokrendezési javaslatát elkészíteni.

4.3.1 A Projekt kidolgozásánál használt szoftverek

A számítógéppel támogatott birtokrendezés szoftvereit Sohár Z. nyomán az alábbiakban adjuk meg:

  • ITR: Magyar fejlesztésű, a földhivatalokban használt térképező rendszer;

  • PIA: Német fejlesztésű GIS-rendszer. Két réteget képes kezelni, az információhordozó, az objektumfelirat vagy külső ASCII-fájl;

  • db_G: Német fejlesztésű raszteres állományokat kezelő GIS rendszer;

  • Microsoft EXCEL: Windows alatt futó táblázatkezelő;

  • CorelDRAW: Windows alatt futó, vektoros rajzolóprogram.

A tájfejlesztési terv elkészítéséhez űrfelvételekre és tematikus (topográfiai, agrotopográfiai, földtani, hidrológiai stb.) térképekre van szükség. A db_G nevű raszteres GIS-rendszerrel ezeket fedésbe hozva egymással - új, a területre jellemző - kategóriákat határoznak meg, és megfelelő intézkedéseket rendelnek hozzá. Így bizonyos, a természetet veszélyeztető jelenségek (pl. szélerózió, vízfelületi szennyeződések) hatása kiküszöbölhető, de legalábbis csökkenthető.

A kataszteri terv elkészítésekor a földhivataloktól kapott ingatlan-nyilvántartási adatokat használják. Az alfanumerikus adatokat, csakúgy mint a tulajdonosok kéréseit tartalmazó kérdőíveket Microsoft Excel táblázatkezelő segítségével összegzik, és a program adta lehetőségek (sorbarendezés, szűrés, makrók beépítése) segítségével elemzik és ellenőrzik. A térképi adatokat a földhivatalokban is használt ITR nevű, vektoros térképező rendszerrel kezelik. A PIA nevű GIS-rendszerrel tematikus térképeket (pl. azonos művelési ágak, vagy a birtokrendezést nem kívánó tulajdonosok jelölése) készítenek, melyek nagy mértékben megkönnyítik a tervezést.

A projekt által, Microsoft Access-ben fejlesztett adatbázis-kezelő segítségével végzik el a tulajdonosok új táblába-sorolását. Ennek során természetesen figyelembe veszik a gazdák kívánságait – melyekről személyes megbeszélések alkalmával, vagy az általuk kitöltött kérdőívek alapján tájékozódnak – és a tájfejlesztési terv követelményeit is. Az így elkészült birtokrendezési javaslatot nyilvánosságra hozzák, hogy az érdekeltek megtehessék észrevételeiket, és azokat szem előtt tartva kialakíthassák következő tervet. Ily módon haladnak a végső, mindenki megelégedését elnyerő birtokrendezési terv elkészítése felé.

4.3.2 A Projekt szervezeti felépítése

A munka ütemezése, a jövőbeni birtokrendezések szervezése legegyszerűbben az 4.1. számú ábra alapján tekinthető át.

4.1. ábra: Szervezési munkafolyamat, a TAMA projekt résztvevőinek hatásköre

4.3.3 A leszűrt tapasztalatok

A kidolgozásban résztvevő szakemberek véleménye szerint a következő lényeges tapasztalatokat állapították meg:

  • a tulajdonosok jelentős része igényli a birtokrendezést;

  • a fenntartások javarészt az egyezségen alapuló földcserék kapcsán fogalmazódtak meg;

  • igény mutatkozik a projekt más településekre való kiterjesztésére;

  • az AK rendszer mellett igény mutatkozik más értékmérő szempontok figyelembe vételére;

  • szükségesnek látják a rendezésbe bevonni a II. földalap árverése, valamint a részarány-tulajdon rendezése során létrejött földrészleteket is.

Általános tapasztalat volt az is, hogy Magyarországon birtokrendezést erről szóló törvényi háttér nélkül további állami finanszírozás hiányában nem szabad kezdeményezni, illetőleg nem lehet megvalósítani.

Megállapítható, hogy a vezetők, szakemberek, nagygazdák támogatják, sőt igénylik a rendezést, a spekulációs célból vásárlók, az idős tulajdonosok, a bérbeadók, a tanyájuk mellett földet kapottak, az öntözött táblák tulajdonosai, illetve a meg nem értők ellenzik. Az eredménytelenség okaként a szakemberek a rossz település kiválasztást is leírták.