Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
Az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya már támogatta a TAMA program második szakaszát, amelyben megpróbálták érvényesíteni a vidékfejlesztés szempontjait is, de nem volt törekvés arra, hogy a kistérségi programok birtokrendezési célú megfogalmazására kialakuljon egy egységes metodika. A TAMA kísérleti program egyik tanulságával megegyezően, a birtokrendezést a vidékfejlesztés eszközeként tartják a nemzetközi szakirodalomban. Egy másik, nemzetközileg is megerősített tapasztalat pedig az, hogy a birtokrendezés sikerét az érintettek érdekeltségének fokozásával lehet biztosítani, és ezt a közösségi részvételen alapuló vidékfejlesztési tervezésen keresztül lehet elérni.
A SAPARD program megalapozását szolgáló kistérségi agrár- és vidékfejlesztési stratégiai tervekben több helyen fogalmazódik meg a birtokrendezés szükségessége, a különböző gazdasági beruházások, infrastrukturális fejlesztési igények gátló tényezőjeként. Mindezeket figyelembe véve a Vidékfejlesztési Programok Főosztálya 2001-2003 között nyolc önként jelentkező kistérségben indította el a birtokrendezést megalapozó vidékfejlesztési programokat egységes útmutató alapján.
Magyarországon a birtokrendezés szükségességét - a nemzetközi mintához hasonlóan - mind ökonómiai, mind ökológiai szempontok indokolják, ezért a kistérségi munkák a komplex adottságokra épülő kistérségi fejlesztési koncepció és kistérségi külterületi terv elkészítését foglalták magukban (Dorgai L., 2004).
A birtokrendezés feladatköre az elkövetkező években sajátos területekkel bővül, gazdagodik. 2003. októberére az érintett tárcák közreműködésével elkészült a Tisza árvíz védekezési és kárelhárítási koncepció-terve a Vásárhelyi Terv. A komplex program az árvíz biztonságos elvezetésén túl kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, az újtípusú tájgazdálkodás alkalmazására és meghonosítására az árapasztók területén, valamint a Tisza-menti térségek, települések infrastruktúrájának fejlesztésére is. Az új árvízvédelmi rendszer lehetőséget nyújt majd új típusú mezőgazdálkodáshoz, földhasználathoz és egy ökológiai hálózat kialakításához. A birtokrendezésnek a földművelésügyi tárca és az NFA aktív közreműködésével olyan tulajdon és birtokszerkezet kialakítását kell elérni, hogy akik eddig is a térségben művelték földjüket, ott maradjanak és hozzájussanak az őket megillető normatív támogatásokhoz is. (Szabó Gy., 2004).
A birtokrendezés egyfajta konkrét igényét és időszerűségét tükrözi a Magyar Kormány 1107/2003 sz. határozata, amely a Tisza völgyének (és tágabb értelemben az egész ország) árvízvédelmi biztonságát elősegítő program, valamint a terület regionális és integrált vidékfejlesztési terve is egyben. Az árvízkezelési program legkritikusabb része a művelhető területek alternatív hasznosítása és a földtulajdonosok kompenzációja. A földhasznosítás megváltoztatásakor fontos hangsúlyozni, hogy a művelhető területet – a termelés alapvető eszközét – és a természeti erőforrás értékét meg kell őrizni; a gazdaságos gazdálkodásnak folytatódnia kell.
A meglévő feltételek értékelésében lényeges elem a vésztározók területén található ingatlanok szerkezetének felmérése. Természetesen ezeket a területeket is érintették a kárpótlások és a szövetkezeti földosztások. A földhivatalok ingatlan-nyilvántartási adataiból pontos információkat szerezhetünk a vésztározók jelenlegi tulajdonosi szerkezetéről, a földhasználati nyilvántartásból pedig a földhasználati formákról. Fontos aláhúzni, hogy a vésztározók tervezése és megvalósítása során kötelezően használni kell az FVM és szervezeteinek földrendezési, földnyilvántartási és földmérési adatait, beleértve a térinformatikai és távérzékelési adatokat is.
A víztározók jövőbeni hasznosításának a tájrendezés és ökológiai hasznosítás módszereit alkalmazva a régió fenntartható fejlődését kell szolgálnia. A passzív végrehajtás helyett a cél egy olyan tulajdonosi hozzáállás kialakítása, amelynek eredményeként hatékony és környezetbarát módon hasznosítanák a víztározók területét.
A Vásárhelyi Terv jól időzített végrehajtásához és a munkanélküliségi problémák megoldásához egyezségre kell jutni az érintett földtulajdonosokkal és felhasználókkal. Hangsúlyt kell fektetni az érdekeltekkel való kommunikációra, az információk terjesztésére, a tudatosság és a fogadókészség erősítésére a teljes folyamat során.
Dorgai László a 2006-ban megrendezett agárdi fórumon elhangzott „A táj- és a földhasználat váltás birtokrendezési vonatkozásai a tiszai hullámtéren” előadása a birtokrendezés időszerű feladataihoz kapcsolódik. Az előadás az árvízveszély mérséklésének lehetőségeit tárgyalta és kitért az érdekek motiváló szerepére. Az elvégzendő feladatok ismertetése után kiemelte a hullámtéren végzendő birtokrendezés szükségességét. Rámutatott arra, hogy elsődleges a védelmi funkció (tájvédelem, árvízvédelem), amelyhez elengedhetetlen a gondozottság, rendezettség, tiszta tulajdoni- és korlátozott használati viszonyok.
Kistérségi fejlesztési koncepció (stratégiai terv)
Célja: A kistérségre vonatkozó fejlesztési elképzelések aktualizálása olyan szempontból, hogy az a birtokrendezés indokoltságát megalapozza.
Feladata: A térség agrárfejlesztési lehetőségeire alapozva értékelni az uniós, valamint a hazai agrár- és vidékfejlesztési koncepciók vonatkozó részeit, beleértve a fejlesztési lehetőségekhez kapcsolható támogatási forrásokat is. Fokozva ezzel a gazdálkodók informáltságát, érdekeltségét, kialakíthatók azok a fejlesztési programok, amelyek a birtokrendezés irányába hatnak.
Külterületi rendezési terv:
Célja: a birtokrendezési terv (földhivatali hatáskör) előkészítése
Feladata: A kistérség térszerkezeti terve alapján lehatárolni azokat a homogén kisebb térségeket, ahol a birtokrendezés indokolt, meghatározni azokat a szabályozási elemeket, amelyek szükségesek a birtokrendezési terv elkészítéséhez.
Megjegyzés: Ez a műfaj hiányzik a területi tervezés jelenlegi rendszeréből, ezért ez a kistérségi birtokrendezési munka is igyekszik meghonosítani a nemzetközi tervezési gyakorlatban használt struktúraterv műfaját.
A struktúraterv a nemzetközi szakirodalomban egy olyan tervezési műfaj, amelyben a fejlesztési és rendezési tartalom együtt szerepel, ezek térbeli integrációját alkotja. Fontos ismérve, hogy nem egy statikus tervdokumentum elkészítése a cél, hanem egy folyamattervezés, egy tervmenedzselés beindítása.
A struktúraterv a régiók, megyék, kistérségek, több önkormányzat együttesének tervezési szintje. Fontos módszertani eleme, hogy a térség társadalmi érdekcsoportjainak széleskörű párbeszédére épít.
A kistérségi munkák alapján a birtokrendezés főbb típusfeladatai összefoglalóan:
A hatékony árutermelő mezőgazdasági termelés feltételeként megfogalmazott, gazdaságos üzemméret kialakításával kapcsolatos birtokrendezési feladatok
A területhasznosítás és a mezőgazdaság termelési szerkezetének a természeti adottságokhoz igazodó átalakításával járó birtokrendezési feladatok
Infrastruktúrafejlesztéssel és önkormányzati területekkel kapcsolatos birtokrendezési feladatok.
A kistérségi munkák a külterületi rendezési terv szintjéig nem jutottak el a program leállítása miatt. Továbbra sincs pénzügyi forrás, se központi, se helyi a munkák folytatására.
A birtokrendezés előkészítését szolgáló mintaprogram két kistérségben indult el Dunaföldvár – Paks és Kiskőrös térségében. A holland metodika alapján készülő munka a helyi szakemberek bevonásával, az érintettekkel történő egyeztetésre épülve a struktúraterv irányába mozdult el. Konkrét birtokrendezési vonzata nincs. A dunaföldvári térségben egy mintatelepülés kapcsán a termelési szerkezet változatainak agrárgazdasági költségszámításaira került sor. A munkák módszertani összefoglalója jelenleg készül.
A munka során a földhivatali közreműködés mellett kiemelt szerepe és felelőssége van a kistérségi menedzsereknek, akik a kistérség integrált fejlesztési programjának kidolgozói és megvalósításának koordinálói, A fejlesztési terv átfogó ismereteket szolgáltat a térség adottságairól és lehetőségeiről. A kistérségi menedzserek olyan hiteles, helyi szakemberek, akik optimális esetben élvezhetik e rendkívül kényes kérdésben – mint földkérdés – a gazdálkodók helyi földtulajdonosok bizalmát.
Feladatuk, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a földtulajdonosoknak a birtokrendezés lehetőségeiről fórumokat szervezzenek, összegyűjtsék a birtokrendezési igényeket, azokat rendszerezzék, összeegyeztessék a térség terület-felhasználási, területrendezési terveivel és érvényesítsék a kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programokban foglalt célkitűzéseket.
Az előzőekben megfogalmazottak szemléltetésére közreadjuk a 3 Patak Kistérség integrált vidékfejlesztésének részét képező önkéntes birtokrendezés, tervdokumentációjának egy részletét (Kovács L., 2001):
„Az önkéntes birtokrendezési eljárás megindítása kizárólag a tulajdonosok kérelmére történhet ⇒ nyilatkozat kitöltése, amely feljogosítja a kistérségi munkacsoportot a tulajdonos csereigényének realizálására.
A tulajdonosi szándékok megismerésének leghatásosabb eszköze a személyes kapcsolat ⇒ 3 Patak Faluműhely szerepe.
A Faluműhelynek, az elmúlt évek során megvalósított programjai alapján, sikerült a kistérségben olyan bizalmi tőkét kovácsolni, amely bázisát képezi az önkéntes birtokrendezés folytatásának.
Az eljárás hosszadalmas, alapos és folyamatos egyeztetéseket igényel:
a tulajdonosi szándékok teljes felderítésére;
a körülmények részletes bemutatására;
az előzőek alapján csere-, illetve birtokrendezési javaslatok elkészítésére.
A tulajdonok összevonása nem csak a direkt cserék, hanem úgynevezett „többkörös” (a már cserélt területeket a tulajdonosok tovább cserélik) önkéntes földcserék alapján is megvalósítható. A kistérségi munkacsoport feladata ezen lehetőségek vizsgálata.
Az önkéntes birtokrendezéshez szükséges adatok folyamatos frissítése szükséges - szoros együttműködés az Ajkai Földhivatallal.
A kistérség átfogó, teljes birtokrendezése önkéntes jelentkezés és földcserék alapján nem valósítható meg, de folyamatos munkával jelentős mértékben javítható a birtokszerkezet.
Mivel a kistérség tisztán mezőgazdasági jellegű, így a kistérség fenntartható, integrált vidékfejlesztésnek meghatározó eleme a termőföld, a birtokszerkezet.
A vidékfejlesztési program legfontosabb célkitűzései a SAPARD rendelettel összhangban:
A vidék térségekben élő lakosság megfelelő jövedelem szerzésének biztosítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével, diverzifikálásával, munkahelyteremtés serkentésével;
A gazdálkodó termelési profiljának a várható piaci lehetőségek jobb kihasználására irányuló tudatos bővítése;
A természeti adottságok, erőforrások védelme;
A falvakban élő lakosság életminőségének, esélyegyenlőségének javítása, az elvándorlás megelőzése;
A vidéki térség kulturális, történelmi jellemzőinek megőrzése;
A Közösségi Vívmányok és a Közös Agrárpolitika átvételének segítése;
A vidéki társadalom, a hagyományos családi élet értékeinek megőrzése, fejlesztése.
A 3 Patak Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Program célkitűzései:
A kistérség fenntartható gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődési bázisának megteremtése;
A meglévő munkahelyek megtartása, fejlesztése és új munkahelyek teremtése a helyi gazdaság integrálása a regionális gazdasági rendszerekbe;
A kistérség gazdaságának modernizálása, hatékonyságának, versenyképességének növelése;
A gazdasági tevékenységek diverzifikálása a jövedelemszerzés és foglalkoztatás lehetőségeinek növelése érdekében;
Humán erőforrások fejlesztése – innováció és tudás transzfer;
Kistérségi falusi turizmus alapjainak megteremtése a kulturális hagyományok ápolásával, a speciális kistérségi rendezvények támogatásával, valamint a természet közeli, a tájhoz kötődő pihenési lehetőségek kialakításával;
Környezetbarát gazdasági tevékenység biztosítása, a természeti adottságok védelme;
A kistérség népességmegtartó erejének növelése, az életminőség javítása, lakosság korösszetételének javulása ⇒ kitűzve legfőbb célként a fiatal munkaerő elvándorlásának megakadályozását;
Falumegújítás, falufejlesztés – épített és szellemi kulturális örökség megóvása, átörökítése, a helyi közösségi tevékenységek támogatása, a falusi életforma vonzóerejének növelése.
Az egyes prioritásokhoz tartozó alprogramok és intézkedéscsoportok:
⇒A kistérség mezőgazdaságának modernizációja, alkalmazkodása a piaci trendekhez, a hasznosítás, értékesítés javítása;
⇒ a fenntartó fejlesztések modelljeinek, illetve bázisának megteremtése.
∗Alprogram: Mezőgazdasági beruházások támogatása, a gazdaságok termékjavítása
A gazdaságok épület, eszköz és technológiai fejlesztése
Állattenyésztés és tenyészállat beszerzésének támogatása
Növénytermesztés támogatása
Feldolgozóipar technológiai színvonalának emelése az EU higiéniai, növény és állategészségügyi előírásainak betartásával
Kistérségi, táj specifikus termékek értékesítésének támogatása – tájegységi agrármarketing
∗Alprogram: Agrárstruktúra modernizációja
Termelő és értékesítő csoportok szervezése
Gépkörök kialakítása
Szaktanácsadás és tájékoztatás – informatikai rendszer és szolgáltatások kialakítása
∗Alprogram: Birtokszerkezet korszerűsítése
Racionálisan hasznosítható birtokszerkezet kialakítása
A tájhoz illő, a természeti adottságoknak megfelelő termelésszerkezet kialakítása
A belső mezőgazdasági közlekedési lehetőségek javítása
Ingatlan-nyilvántartás, földbörze szervezése.