Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 4., Birtokrendezési modellek

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.5 Birtokrendezést megalapozó kistérségi kísérleti programok

4.5 Birtokrendezést megalapozó kistérségi kísérleti programok

Az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya már támogatta a TAMA program második szakaszát, amelyben megpróbálták érvényesíteni a vidékfejlesztés szempontjait is, de nem volt törekvés arra, hogy a kistérségi programok birtokrendezési célú megfogalmazására kialakuljon egy egységes metodika. A TAMA kísérleti program egyik tanulságával megegyezően, a birtokrendezést a vidékfejlesztés eszközeként tartják a nemzetközi szakirodalomban. Egy másik, nemzetközileg is megerősített tapasztalat pedig az, hogy a birtokrendezés sikerét az érintettek érdekeltségének fokozásával lehet biztosítani, és ezt a közösségi részvételen alapuló vidékfejlesztési tervezésen keresztül lehet elérni.

A SAPARD program megalapozását szolgáló kistérségi agrár- és vidékfejlesztési stratégiai tervekben több helyen fogalmazódik meg a birtokrendezés szükségessége, a különböző gazdasági beruházások, infrastrukturális fejlesztési igények gátló tényezőjeként. Mindezeket figyelembe véve a Vidékfejlesztési Programok Főosztálya 2001-2003 között nyolc önként jelentkező kistérségben indította el a birtokrendezést megalapozó vidékfejlesztési programokat egységes útmutató alapján.

Magyarországon a birtokrendezés szükségességét - a nemzetközi mintához hasonlóan - mind ökonómiai, mind ökológiai szempontok indokolják, ezért a kistérségi munkák a komplex adottságokra épülő kistérségi fejlesztési koncepció és kistérségi külterületi terv elkészítését foglalták magukban (Dorgai L., 2004).

A birtokrendezés feladatköre az elkövetkező években sajátos területekkel bővül, gazdagodik. 2003. októberére az érintett tárcák közreműködésével elkészült a Tisza árvíz védekezési és kárelhárítási koncepció-terve a Vásárhelyi Terv. A komplex program az árvíz biztonságos elvezetésén túl kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, az újtípusú tájgazdálkodás alkalmazására és meghonosítására az árapasztók területén, valamint a Tisza-menti térségek, települések infrastruktúrájának fejlesztésére is. Az új árvízvédelmi rendszer lehetőséget nyújt majd új típusú mezőgazdálkodáshoz, földhasználathoz és egy ökológiai hálózat kialakításához. A birtokrendezésnek a földművelésügyi tárca és az NFA aktív közreműködésével olyan tulajdon és birtokszerkezet kialakítását kell elérni, hogy akik eddig is a térségben művelték földjüket, ott maradjanak és hozzájussanak az őket megillető normatív támogatásokhoz is. (Szabó Gy., 2004).

A birtokrendezés egyfajta konkrét igényét és időszerűségét tükrözi a Magyar Kormány 1107/2003 sz. határozata, amely a Tisza völgyének (és tágabb értelemben az egész ország) árvízvédelmi biztonságát elősegítő program, valamint a terület regionális és integrált vidékfejlesztési terve is egyben. Az árvízkezelési program legkritikusabb része a művelhető területek alternatív hasznosítása és a földtulajdonosok kompenzációja. A földhasznosítás megváltoztatásakor fontos hangsúlyozni, hogy a művelhető területet – a termelés alapvető eszközét – és a természeti erőforrás értékét meg kell őrizni; a gazdaságos gazdálkodásnak folytatódnia kell.

A meglévő feltételek értékelésében lényeges elem a vésztározók területén található ingatlanok szerkezetének felmérése. Természetesen ezeket a területeket is érintették a kárpótlások és a szövetkezeti földosztások. A földhivatalok ingatlan-nyilvántartási adataiból pontos információkat szerezhetünk a vésztározók jelenlegi tulajdonosi szerkezetéről, a földhasználati nyilvántartásból pedig a földhasználati formákról. Fontos aláhúzni, hogy a vésztározók tervezése és megvalósítása során kötelezően használni kell az FVM és szervezeteinek földrendezési, földnyilvántartási és földmérési adatait, beleértve a térinformatikai és távérzékelési adatokat is.

A víztározók jövőbeni hasznosításának a tájrendezés és ökológiai hasznosítás módszereit alkalmazva a régió fenntartható fejlődését kell szolgálnia. A passzív végrehajtás helyett a cél egy olyan tulajdonosi hozzáállás kialakítása, amelynek eredményeként hatékony és környezetbarát módon hasznosítanák a víztározók területét.

A Vásárhelyi Terv jól időzített végrehajtásához és a munkanélküliségi problémák megoldásához egyezségre kell jutni az érintett földtulajdonosokkal és felhasználókkal. Hangsúlyt kell fektetni az érdekeltekkel való kommunikációra, az információk terjesztésére, a tudatosság és a fogadókészség erősítésére a teljes folyamat során.

Dorgai László a 2006-ban megrendezett agárdi fórumon elhangzott „A táj- és a földhasználat váltás birtokrendezési vonatkozásai a tiszai hullámtéren” előadása a birtokrendezés időszerű feladataihoz kapcsolódik. Az előadás az árvízveszély mérséklésének lehetőségeit tárgyalta és kitért az érdekek motiváló szerepére. Az elvégzendő feladatok ismertetése után kiemelte a hullámtéren végzendő birtokrendezés szükségességét. Rámutatott arra, hogy elsődleges a védelmi funkció (tájvédelem, árvízvédelem), amelyhez elengedhetetlen a gondozottság, rendezettség, tiszta tulajdoni- és korlátozott használati viszonyok.

Kistérségi fejlesztési koncepció (stratégiai terv)

Célja: A kistérségre vonatkozó fejlesztési elképzelések aktualizálása olyan szempontból, hogy az a birtokrendezés indokoltságát megalapozza.

Feladata: A térség agrárfejlesztési lehetőségeire alapozva értékelni az uniós, valamint a hazai agrár- és vidékfejlesztési koncepciók vonatkozó részeit, beleértve a fejlesztési lehetőségekhez kapcsolható támogatási forrásokat is. Fokozva ezzel a gazdálkodók informáltságát, érdekeltségét, kialakíthatók azok a fejlesztési programok, amelyek a birtokrendezés irányába hatnak.

Külterületi rendezési terv:

Célja: a birtokrendezési terv (földhivatali hatáskör) előkészítése

Feladata: A kistérség térszerkezeti terve alapján lehatárolni azokat a homogén kisebb térségeket, ahol a birtokrendezés indokolt, meghatározni azokat a szabályozási elemeket, amelyek szükségesek a birtokrendezési terv elkészítéséhez.

Megjegyzés: Ez a műfaj hiányzik a területi tervezés jelenlegi rendszeréből, ezért ez a kistérségi birtokrendezési munka is igyekszik meghonosítani a nemzetközi tervezési gyakorlatban használt struktúraterv műfaját.

A struktúraterv a nemzetközi szakirodalomban egy olyan tervezési műfaj, amelyben a fejlesztési és rendezési tartalom együtt szerepel, ezek térbeli integrációját alkotja. Fontos ismérve, hogy nem egy statikus tervdokumentum elkészítése a cél, hanem egy folyamattervezés, egy tervmenedzselés beindítása.

A struktúraterv a régiók, megyék, kistérségek, több önkormányzat együttesének tervezési szintje. Fontos módszertani eleme, hogy a térség társadalmi érdekcsoportjainak széleskörű párbeszédére épít.

A kistérségi munkák alapján a birtokrendezés főbb típusfeladatai összefoglalóan:

  • A hatékony árutermelő mezőgazdasági termelés feltételeként megfogalmazott, gazdaságos üzemméret kialakításával kapcsolatos birtokrendezési feladatok

  • A területhasznosítás és a mezőgazdaság termelési szerkezetének a természeti adottságokhoz igazodó átalakításával járó birtokrendezési feladatok

  • Infrastruktúrafejlesztéssel és önkormányzati területekkel kapcsolatos birtokrendezési feladatok.

A kistérségi munkák a külterületi rendezési terv szintjéig nem jutottak el a program leállítása miatt. Továbbra sincs pénzügyi forrás, se központi, se helyi a munkák folytatására.

4.5.1 PRIDE kistérségi mintaprogram – holland támogatással

A birtokrendezés előkészítését szolgáló mintaprogram két kistérségben indult el Dunaföldvár – Paks és Kiskőrös térségében. A holland metodika alapján készülő munka a helyi szakemberek bevonásával, az érintettekkel történő egyeztetésre épülve a struktúraterv irányába mozdult el. Konkrét birtokrendezési vonzata nincs. A dunaföldvári térségben egy mintatelepülés kapcsán a termelési szerkezet változatainak agrárgazdasági költségszámításaira került sor. A munkák módszertani összefoglalója jelenleg készül.

A munka során a földhivatali közreműködés mellett kiemelt szerepe és felelőssége van a kistérségi menedzsereknek, akik a kistérség integrált fejlesztési programjának kidolgozói és megvalósításának koordinálói, A fejlesztési terv átfogó ismereteket szolgáltat a térség adottságairól és lehetőségeiről. A kistérségi menedzserek olyan hiteles, helyi szakemberek, akik optimális esetben élvezhetik e rendkívül kényes kérdésben – mint földkérdés – a gazdálkodók helyi földtulajdonosok bizalmát.

Feladatuk, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a földtulajdonosoknak a birtokrendezés lehetőségeiről fórumokat szervezzenek, összegyűjtsék a birtokrendezési igényeket, azokat rendszerezzék, összeegyeztessék a térség terület-felhasználási, területrendezési terveivel és érvényesítsék a kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programokban foglalt célkitűzéseket.

4.5.2 A 3 Patak Kistérség integrált vidékfejlesztési projekt

Az előzőekben megfogalmazottak szemléltetésére közreadjuk a 3 Patak Kistérség integrált vidékfejlesztésének részét képező önkéntes birtokrendezés, tervdokumentációjának egy részletét (Kovács L., 2001):

„Az önkéntes birtokrendezési eljárás megindítása kizárólag a tulajdonosok kérelmére történhet ⇒ nyilatkozat kitöltése, amely feljogosítja a kistérségi munkacsoportot a tulajdonos csereigényének realizálására.

A tulajdonosi szándékok megismerésének leghatásosabb eszköze a személyes kapcsolat ⇒ 3 Patak Faluműhely szerepe.

A Faluműhelynek, az elmúlt évek során megvalósított programjai alapján, sikerült a kistérségben olyan bizalmi tőkét kovácsolni, amely bázisát képezi az önkéntes birtokrendezés folytatásának.

Az eljárás hosszadalmas, alapos és folyamatos egyeztetéseket igényel:

  • a tulajdonosi szándékok teljes felderítésére;

  • a körülmények részletes bemutatására;

  • az előzőek alapján csere-, illetve birtokrendezési javaslatok elkészítésére.

A tulajdonok összevonása nem csak a direkt cserék, hanem úgynevezett „többkörös” (a már cserélt területeket a tulajdonosok tovább cserélik) önkéntes földcserék alapján is megvalósítható. A kistérségi munkacsoport feladata ezen lehetőségek vizsgálata.

Az önkéntes birtokrendezéshez szükséges adatok folyamatos frissítése szükséges - szoros együttműködés az Ajkai Földhivatallal.

A kistérség átfogó, teljes birtokrendezése önkéntes jelentkezés és földcserék alapján nem valósítható meg, de folyamatos munkával jelentős mértékben javítható a birtokszerkezet.

Mivel a kistérség tisztán mezőgazdasági jellegű, így a kistérség fenntartható, integrált vidékfejlesztésnek meghatározó eleme a termőföld, a birtokszerkezet.

A vidékfejlesztési program legfontosabb célkitűzései a SAPARD rendelettel összhangban:

  • A vidék térségekben élő lakosság megfelelő jövedelem szerzésének biztosítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével, diverzifikálásával, munkahelyteremtés serkentésével;

  • A gazdálkodó termelési profiljának a várható piaci lehetőségek jobb kihasználására irányuló tudatos bővítése;

  • A természeti adottságok, erőforrások védelme;

  • A falvakban élő lakosság életminőségének, esélyegyenlőségének javítása, az elvándorlás megelőzése;

  • A vidéki térség kulturális, történelmi jellemzőinek megőrzése;

  • A Közösségi Vívmányok és a Közös Agrárpolitika átvételének segítése;

  • A vidéki társadalom, a hagyományos családi élet értékeinek megőrzése, fejlesztése.

A 3 Patak Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Program célkitűzései:

  • A kistérség fenntartható gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődési bázisának megteremtése;

  • A meglévő munkahelyek megtartása, fejlesztése és új munkahelyek teremtése a helyi gazdaság integrálása a regionális gazdasági rendszerekbe;

  • A kistérség gazdaságának modernizálása, hatékonyságának, versenyképességének növelése;

  • A gazdasági tevékenységek diverzifikálása a jövedelemszerzés és foglalkoztatás lehetőségeinek növelése érdekében;

  • Humán erőforrások fejlesztése – innováció és tudás transzfer;

  • Kistérségi falusi turizmus alapjainak megteremtése a kulturális hagyományok ápolásával, a speciális kistérségi rendezvények támogatásával, valamint a természet közeli, a tájhoz kötődő pihenési lehetőségek kialakításával;

  • Környezetbarát gazdasági tevékenység biztosítása, a természeti adottságok védelme;

  • A kistérség népességmegtartó erejének növelése, az életminőség javítása, lakosság korösszetételének javulása ⇒ kitűzve legfőbb célként a fiatal munkaerő elvándorlásának megakadályozását;

  • Falumegújítás, falufejlesztés – épített és szellemi kulturális örökség megóvása, átörökítése, a helyi közösségi tevékenységek támogatása, a falusi életforma vonzóerejének növelése.

Az egyes prioritásokhoz tartozó alprogramok és intézkedéscsoportok:

⇒A kistérség mezőgazdaságának modernizációja, alkalmazkodása a piaci trendekhez, a hasznosítás, értékesítés javítása;

⇒ a fenntartó fejlesztések modelljeinek, illetve bázisának megteremtése.

∗Alprogram: Mezőgazdasági beruházások támogatása, a gazdaságok termékjavítása

  • A gazdaságok épület, eszköz és technológiai fejlesztése

  • Állattenyésztés és tenyészállat beszerzésének támogatása

  • Növénytermesztés támogatása

  • Feldolgozóipar technológiai színvonalának emelése az EU higiéniai, növény és állategészségügyi előírásainak betartásával

  • Kistérségi, táj specifikus termékek értékesítésének támogatása – tájegységi agrármarketing

∗Alprogram: Agrárstruktúra modernizációja

  • Termelő és értékesítő csoportok szervezése

  • Gépkörök kialakítása

  • Szaktanácsadás és tájékoztatás – informatikai rendszer és szolgáltatások kialakítása

∗Alprogram: Birtokszerkezet korszerűsítése

  • Racionálisan hasznosítható birtokszerkezet kialakítása

  • A tájhoz illő, a természeti adottságoknak megfelelő termelésszerkezet kialakítása

  • A belső mezőgazdasági közlekedési lehetőségek javítása

  • Ingatlan-nyilvántartás, földbörze szervezése.