Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 5., A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi feltétel rendszere

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.3 Törvényjavaslat az általános birtokrendezésről

5.3 Törvényjavaslat az általános birtokrendezésről

Általánosan elfogadhatónak minősíthető az a tétel, hogy a birtokrendezéshez állampolgári akarat, valamint megfelelő szabályozás szükséges és akkor nem marad el a jövedelmező, vidéket fejlesztő gazdálkodás.

Az adatfeltárást, rendezést és jogszabályba foglalást hosszú folyamat előzte meg, míg 1997. március végére elkészült az általános birtokrendezésről intézkedő törvényjavaslat első-, 1997. augusztus végére a második változata.

Az általános birtokrendezésről szóló törvényjavaslat VIII fejezetre, azon belül 42 §-ra tagolódik, és az 5.2.9. pontban foglalt koncepción alapul.

I. fejezet: Általános rendelkezések. A törvény tárgya (1. §); A birtokrendezés célja (2. §); A birtokrendezés fogalma (3. §); A birtokrendezés feltételei (4. §); Birtokrendezésbe nem vonható területek (5. §).

II.fejezet: A birtokrendezés elrendelésére irányuló eljárás (előzetes eljárás) (6. §); A megyei földhivatal feladatai az előzetes eljárásban (7., 8. §).

III.fejezet: Az előkészítő eljárás (9-14. §); A birtokrendező bizottság összetétele, működése és feladatai (15., 16. §); Az ingatlanok értékelése (17. §); Tulajdonjogi korlátozások (18., 19. §).

IV.fejezet: A birtokrendezés lezárása. Birtokrendezési terv (20. §); Az új birtoktestek kialakítása (21. §); A földrészleteket terhelő jogok rendezése (22. §); Kártalanítási terv (23., 24. §); A kártalanítás módjai (25. §); A birtokrendezési terv közzététele (26. §).

V.fejezet: Bírósági eljárás (27., 28.); Birtokbaadás (29. §).

VI.fejezet: A birtokrendezési költségek állami fedezete. (30-32. §).

VII.fejezet:A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere. (33-41. §).

VIII.fejezet:Záró rendelkezések. (42. §).

A birtokrendezéshez szükséges adatok körét a törvényjavaslat és a pénzügyi források lényegében meghatározzák. Az alkalmazható térinformatikai módszerek költség- és idővonzata sem elhanyagolható. A mintegy 10 -25 éves időintervallumot figyelembe véve, a megvalósított birtokrendezések során szerzett tapasztalatok birtokában az új birtokrendezési törvényt is várhatóan módosítani kell majd.

A jelzett időtartam alatt gyűjtött és felhasznált adatok köre is gyarapodni fog, következésképpen olyan módszerekre lesz szükség, amelyek időben és térben többszörös adathalmazt kezelni tudnak. A módszerek fejlesztéséhez folyamatosan figyelni szükséges a földrészletek méretváltozásait, a gazdálkodási módok (extenzív, intenzív, védett, parlagok,...) arányváltozásait.

A már többször hivatkozott OTKA (T 024 160 ny. sz.) kutatás keretében az intézmény felmérési és földrendezői tanszékének oktatói kidolgozták a birtokrendezési modell egy lehetséges változatát (Szabó Gy. és tsai, 2001), amelyet később, természetesen a hatályos törvényhez kell majd igazítani. E kutatás résztémájaként dolgozta ki Dr. Fenyő György a birtokrendezések végrehajtási rendjének, eljárásának és technológiai lehetőségeinek útmutatóját.