Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
Dorgai László A magyarországi birtokstruktúra, birtokrendezési stratégia megalapozása c. tanulmányából idézve: Ki kell alakítani a pénzügyi támogatás rendszerét. Önálló Birtokrendezési Alap-ot kell létrehozni, amelyet évenként felülvizsgálva kell elkülöníteni és forrásait az állami költségvetésen kívül is bővíteni kell.
Az eljárás többletfeladataira és az értékkülönbözetek átmeneti kiegyenlítésére (véglegesen az előnyt szerzőre hitelekből hárul a kiegyenlítés) kell gondolni.
A földtulajdon-csere ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ingyenes és illetékmentes kellene legyen - egy minimális eljárási díj, kb. 5-5000 Ft/új földrészlet (illeték/földhivatal) megállapításával -, kivéve ha egyúttal visszterhes vagyonátruházás (például egymás közötti vásárlás, a rendezési folyamat alatti öröklés, stb.) történik (ilyenkor a bejegyzés lehetne ingyenes, de a vagyonátruházási illetéket meg kell fizetni). Árverésen vásárolt ingatlan esetében ez is ingyenes.
Az érdekelt tulajdonosok költségeinek viselésére hitelkonstrukciókat kell kidolgoztatni, amelyek állami garanciával biztosítanák a visszafizetést
A rendezés során továbbra is alkalmazni kell a már jól bevált „Földért életjáradékot” és más programokat.
Nemcsak a kiosztás előtt, de utána is ki kell számítani – ugyanolyan elvek és paraméterek mellett – az elcserélt föld értékét és ki kell mutatni az eltérést. (Nem kell feltétlen ugyanolyan arányú pozitívumot mutatni minden érdekeltnél, de az érintettek (terület/értékben) minimum 70%-a esetében jobb eredményt kell kapni a birtokrendezés után! Az esetleges értékcsökkenéssel járó csere kiegyenlítésére az NFA hatáskörébe utalt földterület felhasználható (az NFA részére az érték-kiesést a költségek terhére meg kell téríteni) vagy pénzbeni térítés alkalmazható.
A birtokrendezés költségei:
részben egyszeri kiadásokból,
részben fenntartási kiadásokból,
részben a felmerülő feladatokban jelentkező kiadások (megelőlegezése) formájában merülnek fel.
Az egyszeri kiadások körébe kell sorolni az intézményhálózat kialakítását, bővítését szolgáló beruházás jellegű kiadásokat, amelyeket az állami költségvetésből (EU támogatásból) kell fedezni
Fenntartási kiadások körében az intézményrendszer folyamatos működtetése érdekében felmerülő kiadásokat kell érteni, amelyet részben be kell építeni a megosztandó költségek közé (energia-ellátás, infrastrukturális fogyasztások, propaganda célú kiadványok előállítása, terjesztése, stb.)
A felmerülő birtokrendezési feladatok teljes egészében a megosztandó költségek közé számítandók. Ilyenek:
adatszolgáltatási és felülvizsgálati eljárási díjak
adat-kiegészítés érdekében (keretében) felmerült díjak
kiszállási díjak és azzal kapcsolatos költségek
szakértői díjak (rendezési dokumentációk, értékbecslési díjak, stb.)
tervezési díjak (birtokrendezési tervvariánsok, létesítmények kiviteli tervkészítési díjai, a végleges kivitelezésre készített dokumentációk előállítási díjai)
kivitelezési díjak (kijelölés, megjelölés, meliorációs feladatok végrehajtási díjai),
egyéb díjak és költségek.
5.1. táblázat - A birtokrendezés becsült költségei
|
Időszak/esemény |
Költség (Ft/ha) | |
|
„Natúr” birtokrendezés (azaz a birtokszerkezet átalakítása a tulajdoni és a használati viszonyok figyelembevételével) | ||
|
1997. évi birtokrendezési koncepció (csak birtokszerkezetre) |
4-5000 | |
|
A birtokrendezési törvény-tervezet háttéranyagában |
12-14000 | |
|
TAMA (1999-ben) |
19 0000 | |
|
Távlati földrendezési javaslat szerint |
22 000 | |
|
Az 1998. évi földcsere pályázatokban (alapként) |
25 000 | |
|
A távlati javaslatot alapul véve interpolált érték: |
32 500 | |
|
Ennek igényesebb (de nem idealizált esetre vonatkozó) értéke |
40 000 | |
|
Többlet-költségek | ||
|
Rendezetlen viszonyok (adatok/térképi állapot) esetén |
5-15000 * | |
|
Új földértékeléssel vagy |
25000 * | |
|
egyedi értékbecsléssel |
40000 * | |
|
Út- vízrendezéssel (az érintett területekre, közelítően becsült) |
2-500 000 * | |
* Megjegyzés: a megjelölt tételek megállapítására nem áll semmilyen pontos adat rendelkezésre (annál is inkább, mert lényeges különbség van a burkolt utak , a javított talaj-utak és a földútként létrehozandó utak vagy az árkok, csatornák és műtárgyaik és különféle talajjavító eljárások beruházási költségei között ezért az nagyságrendileg is csak tájékoztató adatnak tekinthetők. A külföldi tapasztalatok szerint is ezek felső határa a befektetési hajlam, igény és fedezet függvényében a „csillagos ég”.
5.2. táblázat - A birtokrendezés költségeinek megoszlása
|
Megnevezés |
Támogatás* |
Önkormányzat**/ mecénások |
Érdekeltek(földhasználók és tulajdonosok) |
|
Az összes költségből, % | |||
|
Az 1908. évi tv. szerint |
20 |
0 |
80 |
|
Az 1997. évi koncepció szerint |
50 |
0 |
50 |
|
A TAMA kísérleti projekt esetén |
100 |
0 |
0 |
|
Javasolt: | |||
|
Országos/regionális érdekből elrendelve |
80 |
10 |
10 |
|
Első ütemben résztvevők helyi kezdeményezés esetén |
50 |
20 |
30 |
|
Későbbi szakaszban lefolytatott (második és további birtokrendezés esetén) |
30 |
20 |
50 |
*Az állam mellett belépő külső finanszírozó részben kétoldalú államközi megállapodás alapján, részben EU támogatásból értendő (kezességvállaló itt az állam)
**Az önkormányzatok – szegénységük ellenére – költségviselése a településfejlesztési kötelezettségből adódóan áll fenn.
Természetesen a javasoltak – bár alapos megfontolással születtek, de – vitathatók. Azok mértékét mindenkori kormányzat (Parlament) az állam és az önkormányzatok teherviselési kondíciói alapján módosíthatja.
Az érdekeltek költségei 5-10 éves hitelből is teljesíthetők, amennyiben a központi forrásból (Birtokrendezési alapból) annak kifizetésére fedezet áll rendelkezésre. A hitel megadásakor a rászorultságot is vizsgálni kell.