Ugrás a tartalomhoz

Föld- és területrendezés 7., Agrárgazdaságunk helyzete és a fejlesztés lehetőségei

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

7.3 Az agrárgazdaság XXI. századi fontosabb értékmérői

7.3 Az agrárgazdaság XXI. századi fontosabb értékmérői

A magyar agrárium utolsó 10 évének bemutatása, értékmérőkkel való jellemzése, az ellentmondásokkal terhelt volta miatt meglehetősen nehéz feladat. Több területen nőtt a kibocsátás, exportteljesítmény, a termelők jövedelme (növénytermesztés), más területeken (pld. állattenyésztés) ellentétes tendenciák hatottak. Tágabb az agrárolló az ipari termékek és szolgáltatások árainak ugrásszerű emelkedése miatt. Az EU-ban elfoglalt helyünk alapján nem tartozunk az élcsoporthoz. Hazánkban az utolsó három évben, átlagosan 1,9% volt a mezőgazdasági kibocsátás (mezőgazdasági számlarendszer, MSZR adat). Az unió összes gabonatermő területének 4,8%-a található Magyarországon, amelyen a tagállamok gabonatermésének 5,3% terem. A mezőgazdasági terület felén termelünk gabonát. Ennél nagyobb arány csak Lengyelországban (53%), Dániában (54%) és Finnországban (54%) fordul elő. Ez a szám a régi tagállamokban 30%.

2008-as adatsor szerint az EU gabonatermésének közel fele (48%-a) a búza, 21% az árpa, 20%-a a kukorica volt. A magyar adatok az előző sorrendben: 33-, 9-, 53%. Ugyanebben az évben Franciaország és Olaszország után hazánkban termett a legtöbb kukorica. Részesedésünk az összes termésből 14,3%, az összes területből 13,6% volt, a tagállamokban 5,2%-kal meghaladta az unió átlagát (FVM, 2009).

A termelési intenzitásban, a termelői áron számított kibocsátásban a régi tagállamok akkor is jobbak voltak a 12 új tagállam mutatóinál (átlag 2232 euró értékű termék, illetve 1173 euró, Magyarországon 1312 euró volt), még rosszabb a helyzet az egységnyi munkaerőre vetített kibocsátásnál: 55000 euró, illetve 10500 euró. Magyarország az újak közül hatodikként zárta a sort 17600 euróval.

Az MSZR adatsort tovább elemezve a jövedelemtermelésben is lemaradnak az újak (12). AZ elmaradások javulni fognak majd a támogatások növekedésével egészen addig, amíg el nem érik a „régiek” (EU-15-ök) jellemző szintjét. A jövedelemben mutatkozó eltérések csökkentéséhez nemcsak a támogatások emelkedése, hanem a hatékonyság növelése is szükséges (felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy relációban csupán a támogatások versenyeznek?!).

Szemléletesen mutatja be az összes területet és a búzatermelések megoszlásait a következő négy (7-3., 7-4., 7-5., 7-6.,) ábra.

7-3. ábra: Az EU-27 összes területének megoszlása

7-4. ábra: Magyarország összes területének megoszlása

7-5. ábra: Az EU búzatermésének megoszlása (2008)

7-6. ábra: Az EU búzatermésének megoszlása (2008)

A mezőgazdaság 2007-2008-as eredményeit a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) alapján legkönnyebb (7-7. ábra) áttekinteni. Összefoglalóan megállapítható, hogy a 2008-as esztendő több mutatóban jobb volt az előző évinél. (Fontos megjegyezni, hogy a növényi termékek bruttó termelési értéke támogatásokkal együtt számolandó!)

7-7. ábra: A mezőgazdasági termékek bruttó kibocsátása

7-8. ábra: A mezőgazdaság bruttó kibocsátása (2008)

Előbbieket folytatva a vágóállat és állati termék - termelést a 2006-2008. évek viszonylatában a 7-9. ábra egyesített adataival szemléltetjük: a rendszerváltás óta jelentkező negatív tendenciák - állatfajonként eltérően - folytatódtak, az állatállomány csökkent.

7-9. ábra: Vágóállat- és állatitermékek-termelés

Szakemberek, szakírók többsége egyet ért abban, hogy az agrárgazdaságot érdemes lenne felértékelni, kedvezőtlen tendenciákat meg kellene szüntetni (agrárnépesség apadása; rossz ágazati, szerkezeti arányok; az állattenyésztés korábbi –vagy dán, osztrák minta szerinti- helyreállítása;...). Az arányváltozások megtervezésénél és végrehajtásánál számolni kell azzal, hogy a termőföld szerepe, jelentősége a harmadik évezredben megkétszereződik, növekedni fog (Romány P. 2009). Erre mindenkinek és mindenhol fel kell készülni!