Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 10., 10 A trigonometriai magasságmérés

Tarsoly Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

10.3 A magassági szög és a zenitszög

10.3 A magassági szög és a zenitszög

Trigonometriai magasságmérésre alkalmas minden olyan műszer, amely el van látva magassági körrel. Magassági körrel rendelkező műszerrel kétféle szöget is mérhetünk: magassági szöget vagy zenitszöget. (10-1. ábra) Egy tetszőleges irány magassági szögén azt a szöget értjük, amelyet a szóbanforgó irány a vízszintes vetületével bezár. A vízszintes felett lévő szöget régebben elevációszögnek, a vízszintes alattiakat, pedig depressziószögnek nevezték. A mai gyakorlatban már nem használjuk ezeket az elnevezéseket, hanem helyette a magassági szögeket előjellel látjuk el. A magassági szöget a vízszintestől felfelé 0-tól +90 fokig számítjuk, a vízszintestől lefelé pedig 0-tól -90 fokig.

10-1. ábra A magassági-, és zenitszög

Valamely irány hajlásszögét a zenitszöggel vagy másnéven a zenittávolsággal is jellemezhetjük. A zenitszög a függőlegestől számít a geodéziai pozitív forgásértelemben, 0-180 fokig számozzuk előjel nélkül. A magassági szög és a zenitszög között egyszerű összefüggések állnak fent, amelyekbe a magassági szöget előjel helyesen kell beírni:

10.1. egyenlet