Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 14., Mérőállomások

Tarsoly Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

14.5. A gyakoribb mérőállomás típusok adatformátuma

14.5. A gyakoribb mérőállomás típusok adatformátuma

A műszergyártók saját belső, úgynevezett natív formátumban tárolják a mérési adatokat és a kiegészítő információkat. Minden gyártó készít a saját műszeréhez egy feldolgozó szoftvert, azonban ez a szoftver nem képes feldolgozni más mérőállomások formátumában megadott adatokat. Jelenleg nem létezik olyan szabványosított adatcsereformátum, amelyet minden mérőállomás elő tudna állítani, és amelyet minden feldolgozó szoftver egységesen tudna fogadni. A pontraállás, állótengely függőlegessé tétele után a műszert bekapcsoljuk, majd elindítjuk a megfelelő mérési programot. A munkaterület definiálása és az álláspont létrehozása után a műszerben, az előre definiált koordináta-fájl és jellegkód lista alapján elvégezzük az adatgyűjtési folyamatot (14-26. ábra). A műszer a konfigurációs beállításokban definiáltak szerint fog műküdni (pl. kijelzővilágítás, adat kijelzés időtartama, távmérési mód stb.), és az előre meghatározott műszerhibák hatásával javítja, majd tárolja a mért eredményeket. A mérési folyamat egy „log” fájlban tárolódni fog, amely lényegében egy napló-fájl, a műszer mérés közbeni beállításain kívül a mérési sorrendet, a műszerhibák értékét és a redukciók értékét is tárolni fogja. A mért adatok egy úgynevezett rögzítési maszk szerint fognak tárolódni. A rögzítési maszk definiálja, hogy mely mért, és levezetett értékek tárolódjanak. A rögzítési maszk azonban nem definiálja értelemszerűen a megjelenítési maszkot; lehet, hogy az adatok más rendszer szerint tárolódjanak, mint amilyen maszk szerint kijelzésre kerülnek. A mérési folyamat megkezdése előtt nagyon fontos a műszer konfigurációs beállításaink és a rögzítési és megjelenítési maszknak az ellenőrzése, mert ezek beállításai egyértelműen meg fogják határozni azoknak az adatoknak a körét, amelyek a műszerből irodában kiolvashatóak lesznek.

Ebben az alfejezetben a gyakoribb mérőállomás típusok – Leica, Sokkia, Trimble, Topcon – adatformátumait ismertetjük vázlatosan. Megjegyezzük azonban, hogy ezeknek a méréi fájloknak az értelmezésére csak abban az esetben van szükség, ha terepen nyers mérési adatokat rögzítünk, amennyiben terepen koordináta-mérés történt, úgy irodában végeredményképpen csak egy koordináta-jegyzéket tudunk kiolvasni. Az is lehetőséget jelent még, hogy a mérési jegyzőkönyvet beolvassuk valamilyen feldolgozó szoftverbe, és utána, az adott szoftver formátumában szerkesztjük őket tovább.

14-26. ábra Az adatrögzítés folyamatábrája

A Leica típusú műszerek a leggyakrabban GSI8 vagy GSI16 formátumban tárolják az adatokat (14-27. ábra).

14-27. ábra A GSI8/GSI16 adatformátum

A mérési fájl egy rekordja azonos hosszúságú mezőkből áll. Minden mező egy kódszámmal kezdődik, amely utal a benne foglalt adatra. A 21-es a vízszintes szöget jelöli, a 22-es a zenitszöget, a 31-es a ferde távolságot. A helyi értékek jobbra vannak igazítva és nincsenek benne tizedespontok vagy más elválasztójelek. Az üres karakterek helyén nulla van, ezzel biztosítva a fix karakterszélességet. Az álláspontnál a második mező kódja 84. Az első mező kötött, kódja 11. Az első részében a folytatólagos rekord sorszám szerepel, a második részében a pontszám. GSI8 formátumnál ez csak 8 karakter lehet, GSI16 formátumnál pedig 16 karakter. A műszermagasság kódja 88, a jelmagasságé 87, az y koordinátái 85, az x koordinátáé 86.

A Sokkia adatrekordja is egy kóddal indul (14-28. ábra). Az egyes mezők helye itt is kötött a formátumban. Az álláspont a 02TP kóddal kezdődik, amelyet a három koordináta és a műszermagasság követ. A jelmagasság kódja 03NM. Az irányzott pont adatai első távcsőállásban a 09F1 kód után következnek, a második távcsőállás kódja 09F2. A mért adatok sorrendje: pontszám, távolság, zenitszög, irányérték és pontjelleg. A pontazonosítók vagy 4 karakteres numerikus formátumúak, vagy 16 karakteres alfanumerikus formátumúak. Ezt még a műszerben a munkaterület definiálásakor meg kell adni. A mért szögadatok nem fok-perc-másodperc formátumban, hanem decimális formában szerepelnek.

14-28. ábra A Sokkia formátum

A Trimble műszerek esetében a felhasználó előre megadhatja egy UDS-fájlban (User Defined Sequences), hogy milyen mérési és kiegészítő adatokat kíván tárolni (14-29. ábra). Egy UDS fájl több sorból állhat, de minden sorban csak egy mező lehet. A mező egy kódszámmal indul, amely definiálja az adat típusát, majd következik egy egyenlőségjel után a tényleges adat. Az álláspont kódja 2, a műszermagasságé 3, a pontjellegé 4, a hőmérsékleté és a légnyomásé 56 és 74, az irányzott ponté 5, a mérési eredményeké 7,8,9 az irányérték, zenitszög és távolság sorrendjében, a jelmagasság kódja pedig 6.

14-29. ábra A Trimble adatformátum

A Topcon adatformátuma kevésbé áttekinthető, mert a mezők egymás után következnek sortörés nélkül (14-30. ábra). A mezőket alulvonás jel választja el, az egy álláspontra vonatkozó adatok aposztróf jelek között vannak. Egy álláspontra vonatkozóan a mezők sorrendje: álláspont száma, jellege, műszermagasság; irányzott pont száma, ferde távolság, zenitszög, irányérték, vízszintes távolság, pontjelleg, jelmagasság. Ha távolságmérés nem történt a részletpontra, akkor az irányzott pont száma után> jel következik.

14-30. ábra A Topcon adatformátuma