Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 2., A Föld elméleti alakja

Gyenes Róbert (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2.5 Összefoglalás

2.5 Összefoglalás

A modulban Eratoszthenésznek az ókori Egyiptomban végzett híres kísérletétől indultunk el s eljutottunk a geoid fogalmához.

Definiáltuk a földi nehézségi erőtérrel kapcsolatos fogalmakat és a Föld fizikai alakjának megadását.

Részletesen, levezetésekkel foglalkoztunk a földmérésben használatos síkbeli és térbeli koordináta transzformációkkal, amelyekre később különböző szakmai alkalmazások épülnek.

Önellenőrző kérdések

  1. Ismertesse Erasztotenész kísérletét a Föld alakjának a meghatározására vonatkozóan!

  2. Ismertesse a Föld alakjának és méretének meghatározására szolgáló további ókori és középkori kísérleteket!

  3. Milyen céllal indultak meg a XVIII. Században az ún. fokmérések?

  4. Milyen célból alkalmazták elsőként a háromszögelést? Kiknek tulajdonítják az első fokméréseket?

  5. Mi vezetett a Föld alakjának fizikai úton történő definiálására és meghatározására?

  6. Ismertesse a nehézségi vektor komponenseit! Készítsen ábrát!

  7. Mi a különbség a gravitációs erő és a nehézségi erő között?

  8. Mit értünk potenciál / potenciálkülönbség alatt?

  9. Mit nevezünk alapszintfelületnek?

  10. Mit értünk geoid alatt?

  11. Mit nevezünk ekvipotenciális felületnek?

  12. Miért szükséges bevezetni a normál nehézségi erőteret?

  13. Mit értünk a nehézségi erőtér anomáliáin?

  14. Mit értünk potenciálzavar alatt?

  15. Mit értünk geoid magasság (geoid unduláció) alatt?

  16. Mit értünk függővonal-elhajlás alatt?

  17. Hogyan definiáljuk a nehézségi anomáliát?

Gyakorló feladat

Számolja ki a nehézségi vektor komponenseit, ha adott egy földközeli P pont, a Nap és a Hold geocentrikus koordinátái egy adott időpontra vonatkozóan. A számítást 9 tizedes élességgel végezze!

A számításokhoz szükséges további mennyiségek a következők: