Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 3., Geodéziai alapponthálózatok, pontjelölések

Gyenes Róbert (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

3.2 Áttekintés a geodéziai alapponthálózatokról

3.2 Áttekintés a geodéziai alapponthálózatokról

Az első modulban megismerkedtünk a vonatkoztatási rendszerek matematikai és fizikai definíciójának az alapjaival. Gyakorlati szempontból azonban felmerül egy fontos kérdés: hogyan lehet egy vonatkoztatási rendszert megvalósítani, „kézzelfoghatóvá” tenni? A vonatkoztatási rendszert olyan fizikailag létező, és a terepen állandó módon megjelölt pontok összessége jelenti, amelyek egy összefüggő rendszert, ún. alapponthálózatot alkotnak. Az alapponthálózatok létrehozásának célja azonban nem csak a vonatkoztatási rendszer gyakorlati megvalósítása, hanem egy olyan egységes keret biztosítása, amely alapul szolgál további mérési és térképezési feladatok elvégzéséhez.

A geodéziai alapponthálózatokat különböző szempontok szerint osztályozzuk. A helymeghatározás dimenziója alapján beszélünk egy-, két- és háromdimenziós geodéziai alapponthálózatokról. Mint láttuk, a vonatkoztatási rendszert nem lehet az időtől függetlenül definiálni, ennek következtében a geodéziai alapponthálózatokat is időponttól függő elnevezéssel látják el.

Az alapponthálózatokat kiterjedésüktől függően is osztályozzuk. Így beszélünk világ-, kontinentális-, regionális-, országos és helyi hálózatokról. Az alapponthálózatok speciális típusai az úgynevezett mozgásvizsgálati hálózatok, amelyeket bizonyos objektumok mozgásának és deformációinak időnkénti vagy folyamatos vizsgálatára hoznak létre.

A geodéziai alappontok jelölésére az idők folyamán különböző pontjelöléseket alkalmaztak. Méretük és formájuk folyamatosan változott egyrészt a mérési módszerek, másrészt pedig a pontok gyártási technológiájának a következtében.

A pontjelölések függnek attól is, hogy azok a helymeghatározás mely dimenziójára vonatkoznak. Azokat az alappontokat, amelyek csak a magasság meghatározására szolgálnak, magassági alappontoknak nevezzük. A kétdimenziós helymeghatározás végrehajtására szolgáló alappontokat vízszintes alappontoknak nevezzük. Ennek megfelelően klasszikus értelemben beszélünk magassági és vízszintes alapponthálózatokról.

Az alappontok tartós fennmaradását biztosító és állandó módon történő megjelölését állandósításnak nevezzük. Egyes pontokat a mérések végrehajtásának idejére ideiglenes pontjelölésekkel látunk el abból a célból, hogy azokat láthatóvá tegyük.

A következő fejezetekben áttekintjük az egy-, két és háromdimenziós alappontok jelöléseit, elsősorban azokat, amelyekkel a gyakorlatban a legtöbbször találkozunk. Egyes speciális pontjelölésekkel későbbi szaktárgyak (Geodéziai hálózatok, Mérnökgeodézia, Nagyméretarányú térképezés) keretében részletesebben is meg fogunk ismerkedni.