Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 3., Geodéziai alapponthálózatok, pontjelölések

Gyenes Róbert (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

3.6 Pontleírások

3.6 Pontleírások

Az alappontok állandósítását és meghatározását követően azokról úgynevezett pontleírást kell készíteni. A pontleírás szöveges része tartalmazza a pont azonosítóját, helymeghatározó adatait, valamint további, az állandósításra vonatkozó adatokat, mint például az állandósítás évét, módját, az állandósítást végző cég és személy nevét. A pontleírás grafikus része az úgynevezett helyszínrajz, amely a pont megtalálását és terepi azonosítását segíti.

A pontleírás részleteiben eltérő magassági, vízszintes és háromdimenziós pontok esetén azok sajátossága következtében (3-18...3-21. ábra). Külön is felhívnánk a figyelmet a magaspontként felhasznált vízszintes alappontok helyszínrajzára (3-20. ábra). Ebben az esetben a helyszínrajz a kiválasztott objektum függőleges metszetéről készült alakhelyes vázlat, amelyen feltüntetik a központ helyét mind vízszintes, mind magassági értelemben. A GPS-szel meghatározott alappont pontleírása tartalmaz a helyszínrajzon kívül egy, a pont megközelítését szolgáló térképrészletet, valamint szöveges útbaigazítást (3-20. ábra).

3-18. ábra Pontleírás – Magassági alappont

3-19. ábra Terepfelszínen állandósított vízszintes alappont pontleírása

3-20. ábra Magaspontként felhasznált vízszintes alappont pontleírása

3-21. ábra GPS alappont pontleírása

Megemlítjük, hogy a magassági, a vízszintes és a GPS-szel meghatározott alappontok adatai az illetékes földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) adat- és térképtárából szerezhetők be egyszeri felhasználás vagy egy adott munka elvégzése céljából. Az alappontok adataiért a mindenkori érvényben lévő díjszabályzat szerint kell fizetni.