Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 3., Geodéziai alapponthálózatok, pontjelölések

Gyenes Róbert (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

3.7 Összefoglalás

3.7 Összefoglalás

A modul elején tudatosítottuk, hogy a vonatkoztatási rendszer megvalósítása fizikailag is létező geodéziai alappontok és alapponthálózatok révén valósul meg. Csoportosítottuk ezeket a hálózatokat. A magyar szakmai gyakorlatból konkrét példákat mutattunk be a magassági értelmű, a vízszintes értelmű és egyes térbeli (GPS-es) alappontok megjelölésének, állandósításának módjára. Végül az alappontok dokumentálásának egyik nyomtatványára, a pontleírásra adtunk mintákat.

Önellenőrző kérdések

  1. Ismertesse a geodéziai alapponthálózatok létrehozásának céljait!

  2. Milyen elven osztályozzuk a geodéziai alapponthálózatokat?

  3. Mit nevezünk állandósításnak?

  4. Ismertesse a falicsappal történő állandósítás módját!

  5. Szükséges-e figyelembe venni a magassági alappontok állandósításakor az állandósítás és a mérés között eltelt időt?

  6. Ismertesse a vízszintes alappontok csoportosítását!

  7. Mit nevezünk központnak?

  8. Ismertesse a kővel történő állandósítás módját!

  9. Milyen felmérési pontjeleket ismer?

  10. Mi a különbség a magaspont és a magassági alappont között?

  11. Ismertesse a magaspontok esetén a központ helyét vízszintes és magassági értelemben!

  12. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a háromdimenziós pontok állandósítására és jelölésére vonatkozóan?

  13. Ismertesse a magassági alappont pontleírásának a tartalmát!

  14. Ismertesse a vízszintes alappont pontleírásának a tartalmát!

  15. Ismertesse a vízszintes alappont helyszínrajzának tartalmát magaspont esetén!

  16. Ismertesse a GPS-szel meghatározott alappont pontleírásának a tartalmát!