Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 5., Vízszintes mérések alapműveletei

Tarsoly Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.5 Állandó nagyságú szögek kitűzése

5.5 Állandó nagyságú szögek kitűzése

Vízszintes szögek kitűzésére minden szögmérő műszer alkalmas, mégis szerkesztettek olyan egyszerű szerkezetű külön műszereket is, amelyekkel csak egy bizonyos, állandó nagyságú szöget lehet kitűzni. Ezekkel az egyszerű szögkitűző eszközökkel 90°-180° és 45°-os szögeket lehet kitűzni. A szögkitűző műszereket két nagy csoportba lehet osztani: dioptrás és tükröző műszerekre. Ezeket az eszközöket ma már csak elvétve alkalmazzák a gyakorlatban, ezért részletes ismertetésüktől eltekintünk, leírásuk megtalálható bármely régebbi szakirodalmi műben. Ebben a fejezetben egyedül a tükrös szögkitűző műszerek egy fajtájával, a szögprizmák közé tartozó kettős szögprizmákkal fogunk röviden megismerkedni.

A kettős szögprizmák olyan műszerek, amelyekkel az egyenes közbülső pontjainak a kitűzése egyenesbe állással, illetve egy az egyenesen kívül fekvő pont merőleges talppontjának a megkeresése segédrúd nélkül megvalósítható.

Kettős szögprizmát úgy állíthatunk elő, hogy két prizmát megfelelő elrendezésben egymás fölé helyezünk. A két prizma nem fekszik közvetlenül egymáson, hanem köztük kb. 1.5 mm-es rés van, amelyen keresztül az egyenesre merőleges irányban nézhetünk. A kettős szögprizmák Magyarországon legjobban elterjedt fajtája a MOM-féle duplex prizma, melynek sematikus felépítését és sugármenetét mutatja az 5-5. ábra.

5-5. ábra A MOM-féle duplex prizma sematikus felépítése és sugármenete (Csepregi, 2000)

A szögprizmákat vetítőbotra szerelve használjuk. A prizma látómezeje függőleges irányban három részre osztható. Az alsó és felső részben az egyenes két végpontján lévő kitűzőrudak láthatók kicsinyített képként, míg középen valódi nagyságban az egyenesre merőlegesen elhelyezett kitűzőrúd szemlélhető (5-6. ábra). Kettős szögprizmákkal két művelet végezhető el: az egyenesbe állás és a talppontkeresés. A derékszög kitűzése ez utóbbi műveletnek az inverze.

5-6. ábra Egyenesbeállás és talppontkeresés művelete (Csepregi, 2000)

5-7. ábra Egyenesbeállás és talppontkeresés művelete (Csepregi, 2000)

Egyenesbe állásnál a feladatunk az, hogy a két végpontján kitűzőrúddal jelölt egyenesbe a megfelelő helyen pontosan beálljunk, pl. egy pont talppontjánál. Az egyenesbe állás műveleténél a vonalra merőlegesen előre hátra kell mozogni egészen addig, amíg a prizma alsó és felső részében látható kicsinyített kitűzőrúd képek fedésbe nem kerülnek. Talppontkeresésnél, már az egyenes mentén kell mozognunk jobbra-balra egészen addig, amíg a szögprizma középső részében látható valódi kitűzőrúd fedésbe nem kerül a prizma alsó és felső részében látható kitűzőrúd képekkel. (5-7.ábra)