Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 5., Vízszintes mérések alapműveletei

Tarsoly Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.7 Derékszögű kitűzési méretek meghatározása

5.7 Derékszögű kitűzési méretek meghatározása

A kitűzés feladata a tervezés eredményeként kapott részletpontok terepen való kijelölése. A kitűzések sokféle megoldása közül ebben a fejezetrészben a legegyszerűbb kitűzési módszert, az ortogonális kitűzést tárgyaljuk. Korlátozott pontossága és a ma már rendelkezésünkre álló jobb mérőfelszerelés miatt jelentőségéből sokat veszített, háttérbe szorult.

Egy pont kitűzése a terepen már megjelölt pontokhoz viszonyított helymeghatározók, ún. kitűzési méretek alapján történik. Az egyes pontokat a terepen megjelölt pontokhoz viszonyítva vagy derékszögű adatokkal vagy poláris adatokkal (irányszög és távolság) tűzzük ki. Egy pont derékszögű adatokkal való kitűzése lényegében egy pont derékszögű koordinátaméréssel történő bemérésének fordított művelete. Ebben az esetben a transzformáció forrás-rendszere az országos rendszer (Y,X), cél-rendszere pedig a helyi rendszer.(a,b) Minden kitűzendő pontnak adottak tehát az országos rendszerbeli koordinátái, és keressük a helyi rendszerbeli koordinátáikat. A kitűzendő pont talppontjánál (tehát az abszcissza méretnél) be kell állni az egyenesbe, majd be kell inteni a kitűzőrudat a merőlegesbe. Ezután a kitűzőrúd mellé kell fektetni egy szalagot, és azon kitűzni az ordináta méretet.

Az 5.14. ábra és az alábbi képletek alapján tekintsük át az ortogonális kitűzési méretek számításának menetét:

5-14. ábra Ortogonális kitűzési méretek számítása (Gyenes, 2005)

mivel s=1, ezért

5-14. Egyenlet

5-15. Egyenlet

5-16. Egyenlet

5-17. Egyenlet