Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 5., Vízszintes mérések alapműveletei

Tarsoly Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.11 Mérési jegyzet, mérési vázlat, tömbrajz

5.11 Mérési jegyzet, mérési vázlat, tömbrajz

A terepi részletmérés eredményét a könnyebb szemlélhetőség érdekében rajzi munkarészeken tüntetjük fel. Kint a terepen nehéz lenne méretarány helyes rajzot készíteni, ezért a bemérés végrehajtásakor mérési jegyzetet (manuálét) készítünk. Az irodában a mérési jegyzetből egy méretarányhelyes mérési vázlatot vagy tömbrajzot szerkesztünk. Ebben a fejezetben a mérési jegyzet, mérési vázlat és a tömbrajz szerkesztésének szabályait tekintjük át.

5.11.1 Mérési jegyzet

A terepi részletmérések eredményeit mérési jegyzeten, vagy másképpen manuálén ábrázoljuk. A helyzeti vagy másnéven geometriai adatok gyűjtése mellett általában leíró, attribútum adatok gyűjtésével is foglalkozunk. A mérési jegyzetet ceruzával, szabadkézzel, alakhelyesen kell megrajzolni. Készítésénél arra kell törekedni, hogy a tereptárgyak alakhelyes ábrázolása mellett a rájuk vonatkozó mérési eredmények hovatartozását minden kétséget kizáróan meg lehessen állapítani. A következő felsorolásban röviden összefoglaljuk a mérési jegyzet legfontosabb tulajdonságait:

  • Általában terepen végzett felmérések adataiból készül

  • Helyzeti (geometriai) adatok meghatározása:

    • felmérések mérőállomással

    • felmérések GPS-vevőkkel

    • fotogrammetriai felmérések

    • ortogonális felmérések

    • meglévő digitális térképek átvétele

  • Attribútum (leíró) adatok gyűjtése:

    • terepi adatgyűjtés

    • meglévő leíró adatokat tartalmazó adatbázisok átvétele

Tulajdonságai:

  • Ceruzával, alakhelyesen, szabadkézzel rajzoljuk

  • Tartalmazza a község nevét, északi irányt, mérési jegyzet azonosítóját, időpontot

  • Felmérési egységenként össze kell fűzni

  • Az eredeti mérési jegyzetet mindenkor meg kell őrizni!

5.11.2 Mérési vázlat

A belterületek (települések állandó lakhatás céljára szolgáló részei) és külterületek (települések mező-vagy erdőgazdasági művelés alatt álló részei) felmérésekor a manuálékról olyan egységes vázlatot készítünk, amely a felmért területet a térkép szelvénybeosztásának megfelelően ábrázolja. Ezt a rajzi munkarészt nevezzük mérési vázlatnak.

A mérési vázlatok általában a térkép méretarányában készülnek (1:1000, 1:200,1:4000), azonban olyan felmérendő területeken, ahol sok mérendő részletpont van, készülhet a térkép méretarányának a többszörösében is. (1:500, 1:250) A mérési vázlat a mérés módszerétől függően poláris vagy ortogonális részletmérések eredményeit tartalmazza. Ezen mérési eredmények ábrázolásának hosszú idő óta kialakult hagyományai vannak, amelyek ismerete és betartása nagyon fontos a szakmai hitelesség és a későbbi, más szakember által történő érhetőség, feldolgozás, vagy ellenőrzés érdekében. A következő felsorolásban röviden összefoglaljuk a mérési vázlatok legfontosabb tulajdonságait, továbbá az ortogonális és poláris részletmérés ábrázolásának szabályait.

Tulajdonságai:

  • Mérési vázlatot a terepen készült mérési jegyzetből szerkeszthetjük, esetleg a mérési vázlat közvetlen a terepen is elkészülhet

  • Legyen áttekinthető, világos, a térképezés és bemérés minden mozzanata követhető legyen

  • Készülhet tussal vagy számítógépes térképező szoftverrel

  • Értelemzavaró, téves térképezésre vezető elrajzolásokat nem szabad elkövetni

  • Szelvényhatárral párhuzamosan készül, számozása is a szelvényszámhoz kötődik

  • Be kell jegyezni a művelési ágakat pl. kert, rét stb.

  • Lakóházakba be kell írni a házszámot

  • A lakóház és gazdasági épület elválasztó vonalát mérni és ábrázolni kell, meg kell írni az épületek rendeltetését

  • Vasúti vonalaknak a középvonala ábrázolandó

  • Vonalas létesítmények feliratait és a helyrajziszámokat a hossztengellyel párhuzamosan kell megírni

  • Kelet-nyugati szelvényvonallal párhuzamosan kell megírni: dűlők, puszták, majorok, középületek, gyárak, romok, erdők, hegyek, völgyek nevét

  • A vízfolyások irányát nyíllal kell megjelölni

  • Település vagy országhatárnál meg kell írni a csatlakozó település vagy ország nevét

  • Minden szelvényre: felül középen a méretarányt, jobboldalon a község nevét továbbá a térképszelvény számát

  • Több csatlakozó mérési vázlatról célszerű átnézeti vázlatot készíteni, az ábrázolt területrész kerületvonalának és a csatlakozó mérési vázlat számainak feltüntetésével

Részletes szabályok-ortogonális felmérésnél

  • mérés kezdőpontját és irányát nyíllal kell megjelölni

  • az ordinátát jelző pontozott vonal elé a részletponttal egyező oldalra a merőlegességet jelző jelet kell tenni

  • a végméretet zárójelbe kell tenni

  • jól olvasható számokat kell használni, értékük és hovatartozások kétséget kizáróan megállapítható legyen

  • a méretek a mérési vázlat elfordítása nélkül olvashatóak legyenek

  • az alappontok számát a keleti-nyugati szelvényvonallal párhuzamosan kell megírni

  • abszcissza méretet a folytatólagos mérést jelző jellel a merőlegességet jelző jel elé kell írni a mérési vonallal párhuzamosan

  • sok abszcissza méret esetén egymás fölött kell őket megírni

  • ha kihosszabbításon mérünk, akkor a végméret utáni utolsó méretet szögletes zárójelbe kell tenni, kihosszabbító jel használata

  • az ordináta méretet a mérési vonalra merőlegesen, a merőlegességi jellel azonos oldalra, lehetőleg a vonal közepére kell elhelyezni

  • minden felirat dél-délnyugatról olvasható legyen

5-23. ábra Mérési vázlat (részlet) (Lehetne nagyobb az ábra. Így nem igen olvasható!)

Általános szabályok-poláris felmérésnél

  • az álláspont az állandósításnak megfelelő jelkulccsal legyen feltüntetve

  • a bemért poláris részletpontokra poláris mérés irányát jelölő jelkulcs (15 mm hosszan) kerül, mindig az álláspont felé fordulva a részletpontok számát meg kell írni

5-24. ábra Mérési vázlat (részlet)

5.11.3 Tömbrajz

Városi belterületek vagy városias jellegű települések belterületeinek felméréséről tömbrajzot szokás készíteni. A tömbrajz szerkesztési szabályai megegyeznek a mérési vázlat szerkesztési szabályaival, azonban míg a mérési vázlatot a térképszelvény határolja, addig a tömbrajzot az úgynevezett tömbhatár. Tömböknek nevezzük a közterületekkel határolt település részeket, tehát a legtöbb esetben a tömböket utak, utcák vagy terek határolják. (5.25. ábra) A tömbrajz méretaránya tetszőleges lehet, általában 1:200, 1:250 vagy 1:500; mindenképpen célszerű azonban olyan méretarányt választani, hogy a kész tömbrajz kezelhető méretű papírlapon helyezkedjen el. A következő felsorolásban összefoglaljuk a tömbrajz mérési vázlattól eltérő, egyedi tulajdonságait:

Tulajdonságai:

  • tömbrajz általában városias, zsúfolt belterület esetén készül

  • szerkesztési szabályai megegyeznek a mérési vázlat szerkesztési szabályaival

  • vonalas létesítmények illetve a belterület határa határolja

  • a tömbrajzot 1:200, 1:250-es vagy 1:500-as méretarányban szerkesztjük tussal

  • a számítógépes térképező szoftverrel készített tömbrajz lényegében mérési vázlat szerepet tölt be.

5-25. ábra Tömbrajz