Ugrás a tartalomhoz

Geodézia 8., Sokszögelés

Tarsoly Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

8.6 A sokszögelés gyakorlati szabályai

8.6 A sokszögelés gyakorlati szabályai

A sokszögvonalakat lehetőség szerint úgy kell vezetni, hogy mind a két végükön adott alapponthoz csatlakozzanak, és lehetőség szerint mind a két végpontnál lehessen tájékozó irányt mérni. Tájékozó iránynak 200 méternél rövidebb irányt nem szabad felhasználni. Abban az esetben, ha mégis mértünk 200 méternél rövidebb tájékozó irányt, azt a végleges tájékozásban nem használhatjuk fel, csak a durva mérési hibák kiküszöbölésében.

A sokszögvonal hossza, azaz a sokszögoldalak összege ne legyen nagyobb 1500 méternél. A sokszögoldalak átlagos hossza ideális esetben 150-200 méter. 50 méteren belül újabb sokszögpontot kijelölni csak a legszükségesebb esetben lehet. Ugyanabban a sokszögvonalban a sokszögoldalak közel egyenlő hosszúak legyenek, mert az iránymérésben kedvező, ha az előre és a hátra irányzást a parallaxis újból és újból való eltűntetése nélkül tudjuk elvégezni. A sokszögvonal nyújtott legyen, a törésszögek közel legyenek a 180 fokhoz.

Ismert koordinátájú alappont mellett elhaladni nem szabad, ahhoz csatlakozni kell. Ennek lehetséges megoldásaival későbbi tanulmányaink során fogunk megismerkedni. A sokszögpontok helyének kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy a pont fennmaradása biztosított legyen, a ponton fel lehessen állni műszerrel, a szomszédos pontokra az irányzást és a mérést akadálytalanul el tudjuk végezni; és ha a sokszögelés részletméréshez készül, akkor úgy válasszuk ki a sokszögpontok helyét, hogy onnan – gazdaságossági okokból – minél több részletpont legyen látható. Abban a gyakori esetben, amikor a sokszögelést a részletméréssel együtt végezzük, akkor a sokszögvonal töréspontjainak mérése minden esetben különüljön el a részletméréstől. Egy célszerűen alkalmazandó mérési sorrend szerint tehát pl. előbb az ismert szabályok szerint mérjük meg az adott törésszöget, és sokszögoldalak hosszát, majd ezután végezzük el a részletmérést. A részletmérést minden esetben horizontzárással fejezzük be.

A sokszögvonalak nem metszhetik egymást, csak úgynevezett sokszögelési csomópontban találkozhatnak, melynek mérésével és számításával szintén későbbi tanulmányaink során fogunk találkozni.