Ugrás a tartalomhoz

Geodéziai hálózatok 1., A geodéziai pont és a geodéziai hálózat fogalma

Dr. Busics György (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.4 A geodéziai helymeghatározás folyamatának áttekintése

1.4 A geodéziai helymeghatározás folyamatának áttekintése

A geodéziai helymeghatározás bonyolult folyamat, amely magába foglalja szinte az egész geodéziát. Csak nagyon leegyszerűsítve mutatjuk be ezt a folyamatot, elsősorban a vízszintes értelmű helymeghatározás esetére. A helymeghatározó munka jó részét elődeink elvégezték már, mi ebbe a folyamatba a végén kapcsolódunk be.

1-3. ábra. A geodéziai helymeghatározás folyamata

1.) Alappontok kiválasztása, állandósítása

A nagy pontosság iránti igény megkívánja, hogy a geodéziai pontok egyértelműen legyenek azonosíthatók. Az alappontot fizikailag meg kell jelölni, mégpedig stabilan, egyértelműen, biztosító pontjelöléssel. Az állandó módon történő megjelölést szolgálja a pontok állandósítása.

2.) Alapfelület felvétele

A Földet a vízszintes mérések és a műholdas helymeghatározás tekintetében forgási ellipszoiddal helyettesítik, a magasságméréseknél pedig geoiddal.

3.) Mérések elvégzése az állandósított pontok között

A kor technikai színvonala nagyban meghatározza, hogy milyen pontosságú és milyen típusú méréseket végzünk, milyen eszközök (műszerek) és milyen technológiák állnak rendelkezésünkre. A geodéziai alappontok közötti mérések együttese, összessége alkotja a geodéziai hálózatot.

4.) Mérések átszámítása, korrekciója az alapfelületre

Ez a lépés elsősorban a vízszintes mérésekre vonatkozik. A fizikai földfelszínen végrehajtott mérést úgy kell korrigálni, mintha azt az alapfelületen végeztük volna. Az alaphálózatok létrehozása a Felsőgeodézia tantárgy tárgykörébe tartozik.

5). Számítás

A mérések régebben általában egy országra terjedtek ki, minden ország a fejlődésének megfelelően létrehozta a saját nemzeti hálózatát mind magassági, mind vízszintes, mind térbeli értelemben. A számítás méréstípusonként természetesen eltérő, de alapelveiben egyező.

A magasságszámítások célja az állandósított pontok geoid feletti magasságának meghatározása. Ehhez először kiválasztják az alkalmas közép-tengerszintet, vagy egyetlen pont magasságát elfogadják ismert értéknek.

A vízszintes számítás célja az első ütemben a pontok földrajzi szélességének és hosszúságának kiszámítása. Ehhez egy pontnak a mért ϕ, λ értékeit és egy iránynak a α mért értékét elfogadják, majd az alapfelület felszínén számítják a többi pont helymeghatározó adatait.

A térbeli hálózatnál is elfogadják legalább egy pont koordinátáit, a többi pont térbeli adatait ehhez viszonyítják. A geodéziai hálózatok számítási eljárásaival a Kiegyenlítő számítás című tantárgy foglalkozik.

6). Vetület felvétele és a vetületi koordináták ábrázolása

A térképi (síkbeli) ábrázoláshoz az alapfelületi koordináták síkbeli megfelelőit kell megkeresni. Ehhez vetületet kell felvenni és az alapfelületen számított pontokat egy vetületi síkra kell átszámítani. Ezzel a kérdéssel a Vetülettan foglalkozik.

7). Alappontsűrítés végrehajtása

A fenti 1-6. pontok szerint általában nemzeti mértékekben hoztak létre vízszintes és magassági (újabban térbeli) hálózatokat, meghatározták az alappontok alapfelületi majd vetületi koordinátáit és geoid feletti magasságát. Ezek a pontok alkotják az alaphálózatot.

Ha ezek a pontok túlzottan távol esnének egymástól, (a helymeghatározó feladatunk szempontjából nagyon távoliak), akkor további alappontokat hozunk létre, a meglévő országos keretbe illesztve. A Geodéziai hálózatok tantárgy elsősorban ezzel a kérdéskörrel foglalkozik.

8). Konkrét geodéziai feladat végrehajtása

A konkrét feladatot – ami alapvetően felmérés, kitűzés vagy mozgásvizsgálat lehet, – ezután az alappontokra támaszkodva végrehajtjuk. Ez a végrehajtás valamilyen mérési technológia szerint történik, konkrét műszerekkel, eszközökkel és számítási eljárásokkal.

Végeredményben a geodéziai helymeghatározás azt jelenti, hogy ismert helyzetű (vagyis helymeghatározó adatokkal rendelkező) és a terepen is megjelölt (állandósított) alappontok között az olyan új, egyenlőre ismeretlen pontok helyzetét kell meghatározni, amelyeket a terepen megjelöltünk. Ez a felmérés vagy bemérés esete.

Ennek fordítottja a kitűzés, amely ismert helyzetű meghatározó adatokkal rendelkező pontoknak a valóságban (terepen) való megjelölését (kijelölését) jelenti. A kitűzést is az ismert helyzetű, a valóságban létező alappontok segítségével oldjuk meg a geodéziában.

Harmadik esetként a geodéziai pontok koordinátáinak időbeli változását mérjük, valamely létesítmény vagy terepalakulat mozgásának megfigyelése céljából, amit mozgásvizsgálatnak nevezünk; ezt is helyi (önálló) vagy globális rendszerben végezhetjük.

A fenti konkrét felmérési kitűzési, mozgásvizsgálati tevékenységek bővebb tárgyalására a Nagyméretarányú térképezés és a Mérnökgeodézia tantárgyakban kerül sor.