Ugrás a tartalomhoz

Geodéziai hálózatok 1., A geodéziai pont és a geodéziai hálózat fogalma

Dr. Busics György (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.5 A Geodéziai hálózatok tantárgy kapcsolódása más szakmai tantárgyakhoz

1.5 A Geodéziai hálózatok tantárgy kapcsolódása más szakmai tantárgyakhoz

A Geodéziai hálózatok tantárgy nagyban épít eddigi általános jellegű és szakmai ismereteinkre és megalapozza, kiegészíti más szaktárgyak tananyagát. Eddig is utaltunk már a szaktárgyakhoz való kapcsolódásra, de tekintsünk át tantárgyanként is a kapcsolódási pontokat, bemutatva néhány hasonlóságot és különbözőséget a tantárgyak között.

A természettudományos alapokra, matematikai és fizikai ismereteinkre építünk. Jó, ha stabilak történelmi ismereteink is, hiszen a geodéziai hálózatok és a geodéziai alapok története nem függetleníthető az általános politikai és társadalmi eseményektől.

A Geodézia tárgyban megszereztük a szakmai alapokat, amikre itt nagy szükség lesz, mondhatnánk, ezeket fogjuk konkrétan, életszerűen alkalmazni. A fogalmakat, műszerismereteket, geodéziai számítási ismereteket felhasználjuk, de jobban előtérbe helyezzük azt a technológiát, amelyet alappontsűrítéskor a gyakorlatban követünk. Így nagyobb hangsúlyt helyezünk a szakmai szabályzatokra, előírásokra, hibahatárokra is, amelyeket be kell tartanunk, ha egy olyan „éles” munkát végzünk, amelynek szakmai ellenőre, elfogadója van. A számításoknál felhasználjuk eddigi ismereteinket, de a fölös mérések szükségességét, a hálózati szemlélet kialakítását emeljük ki. Az lenne célszerű, ha a vonatkozó szakmai szabályzatok egyidejű tanulmányozása mellett olvasnánk ezt a jegyzetet.

A Kiegyenlítő számítás tantárgy anyagára szinte teljességgel szükség van, mondhatni a geodéziai hálózatok kiegyenlítése teljesen beilleszthető ebbe a tantárgyba is, hiszen az alappontok koordinátáinak számításakor – mint említettük – a hálózat együttes kiegyenlítése a korszerű megoldás.

A Vetülettan nélkül nem lenne érthető a mérési eredmények redukálása, a térbeli koordináták mibenléte, a vetületi átszámítások és koordináta-rendszerek közötti váltások megoldása.

A Térképtani ismeretek az általános műveltséghez is hozzátartoznak, de alappontsűrítéskor, idegen tájakon való tájékozódáskor különösen hasznos a térképolvasás, az áttekintő térképeken való eligazodás. Az alappontok számozása az EOVA-ban közvetlenül kapcsolódik az EOTR térképrendszerhez, így a szelvényszámozás ismerete nélkülözhetetlen.

A Nagyméretarányú térképezés című tárgy feltételezi, hogy rendelkezésre állnak a szükséges alappontok, kezdődhet a részletes felmérés majd a térképezés, illetve a térképi adatbázis-építés. Régebben a Geodéziai hálózatok és a Nagyméretarányú térképezés tantárgyaknak közös neve volt: Országos felmérés, ami azt jelezte, hogy ugyanannak a térképkészítési folyamatnak két elkülönülő, de közös végcélú szakaszáról van szó.

A Topográfia régebbi technológiája is az alappontsűrítés és részletmérés kettősségén alapult, a felmérő által, közvetlenül a terepen, rajzi úton létrehozva az alap- és részletpontokat. Ma a GPS-technológia a kis területre kiterjedő domborzatfelmérés eszköze is lehet.

A Fotogrammetria tárgyban a földi pontsűrítési és részletmérési eljárásokhoz képest merőben más technológiát ismerünk meg, azonban a végcél itt is ugyanaz: térkép (térképi adatbázis) előállítása. A légifényképekből létrehozott modellek, ortofotók geodéziai vonatkoztatási rendszerbe illesztéséhez geodéziai alappontokra van szükség, amit földi vagy műholdas alappontsűrítési eljárással végeznek, ez az ún. illesztőpontmérés. Ugyanakkor a fotogrammetriai technológia is képes geodéziai pontosságú felmérési alappontok létrehozására, ahogyan ez az 1980-as években hazánkban is tömegesen történt. A fotogrammetriai úton létrehozott felmérési alappontokat „F pontok”-nak nevezzük.

A Térinformatika tantárgyban az eddigi ismereteket egyesítve egy térképi adatbázis létrehozására, megjelenítésére, elemzésére fognak törekedni, de nem feledkezhetnek meg arról, hogy minden helyhez kötött eredeti adat közvetlen adatnyerésből ered, amely egy vonatkoztatási rendszert és alapponthálózatot is feltételez.

A Mérnökgeodézia tárgy során – többek között – megtanulják, hogy a beruházások, építkezések speciális munkakörülményei és pontossági igényei közepette hogyan kell létrehozni önálló geodéziai hálózatokat. A sajátos igényeket kielégítő mérnökgeodéziai hálózatok létrehozásának munkafolyamata sok tekintetben hasonlít a jelenlegi tantárgyban tárgyalt alappontsűrítési feladatokhoz.

A Felsőgeodézia többek között a geodéziai alaphálózatok létrehozásával foglakozik, amire az alappontsűrítés épül, tehát logikailag ezt a tárgyat kellett volna előbb tanulni. A hagyományok és előismeretek miatt azonban később kerül sor a Felsőgeodézia tárgyra. Az érthetőség és logika azt kívánja, hogy összefoglaló jelleggel minden fejezet elején néhány olyan fogalmat és történeti elemet is tárgyaljunk, aminek részletesebb kifejtésére majd a Felsőgeodézia tárgyban kerül sor. Ugyancsak a Felsőgeodézia tárgyban ismerkednek meg a hallgatók a gravimetriával és a gravimetriai hálózatokkal, ezért ezzel a hálózattípusal a jelen jegyzet nem foglalkozik.

A Műholdas helymeghatározás tantárgy a későbbiekben részletesebben fogja tárgyalni a GPS/GNSS technika alkalmazását. A Geodéziai hálózatok jegyzet ezért bár teljeskörűen, de csak a legszükségesebb fogalmakat és módszereket foglalja össze a műholdas helymeghatározásra vonatkozóan, azon szakirányos (földrendező, ingatlankataszteri) hallgatókra tekintettel, akik csak most, ezen egyetlen tantárgy keretében találkoznak ezzel a témakörrel.