Ugrás a tartalomhoz

Geodéziai hálózatok 1., A geodéziai pont és a geodéziai hálózat fogalma

Dr. Busics György (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.6 A vonatkozó szakmai szabályozásról

1.6 A vonatkozó szakmai szabályozásról

A geodéziai alappontok létesítésére, karbantartására, nyilvántartására vonatkozó szakmai szabályzatok régi keletűek. Amint kialakultak és a gyakorlatban beváltak a mérési és számítási technológiák, megjelent a szakmai szabályozás is. Már egy évszázaddal ezelőtt is részletesen, mindenre kiterjedően és korrekten, szép kivitelű utasításokban határozták meg a pontsűrítési folyamat menetét, szabályait. Az 1970-es évek elejétől kezdődően, amikor létrejöttek az új magyar geodéziai alapok, a szakmai szabályzatokat is megújították, egységesítették. Az alappontokkal kapcsolatos szabályzatok betűjele A, a felméréssel kapcsolatosé: F, a légifényképezésé: L, a topográfiai: T, a mérnökgeodéziai: M. Az 1990-es évek végén vált időszerűvé a digitális alaptérképekre való áttérés, az ezekre vonatkozó szabályzatok betűjele DAT.

A szabályzatok átdolgozása, kiegészítése, megújítása az alkalmazott technológia változásának megfelelően bizonyos időközönként időszerű. Ezen megújítási folyamatnak az évezred eleje óta tanúi lehetünk, különösen a mérőállomások és a GPS alkalmazása hozott jelentős változásokat. Még jelentősebb hatása lesz a szakmára az integrált geodéziai hálózat kialakításának, ami a fejlett nyugati országokban előrehaladt, de Magyarországon is elkezdődött folyamat. Egy jegyzet csak követni tudja az eseményeket, ezért fontos, hogy a legújabb irányzatokról, elképzelésekről, megvalósuló, projektekről a szakirodalomból tájékozódjunk.

Tekintsük át az alappontokra e jegyzet írásakor vonatkozó (A jelű) szakmai szabályzatok jelzetét és tartalmát. Megfigyelhető, hogy a páros számmal jelölt szabályzatok a magassági, míg a páratlan számmal jelöltek a vízszintes alappontokra vonatkoznak. A szabályzatok hivatalos elnevezése az itt szereplőnél jóval hosszabb és szabatosabb.

A1: Vetületi szabályzat (az EOV leírása, 1975)

A2: EOMA I. rendű hálózat létesítése („kéregmozgási szabályzat”, 1975)

A3: EOVA IV. rendű alappontlétesítés (1977, 1995)

A4: EOMA II. és III. rendű hálózat létesítése (1979)

A5: V. rendű és felmérési vízszintes alappontsűrítés (1980)

A6: EOMA nyilvántartása, karbantartása (1980)

A7: EOVA nyilvántartása, karbantartása (1980)

Az évszámokból látható, hogy a szakmai szabályozás nem tudta követni a technológiai megújulás változását. 2010. áprilisában jelent meg a 47/2010 (IV. 27) FVM rendelet a GNSS technikával végzett pontmeghatározásokról –, ez jelentős változást jelent a szakmai szabályozásban.

A Geodéziai hálózatok tantárgy a negyedrendű vízszintes alappontok és a felmérési alappontok technológiájával, valamint a magassági pontsűrítéssel foglalkozik elsősorban, így számunkra az A3 és A5 jelű, valamint az A6 és A7 jelű szabályzatok a fontosak. A szabályzatok a FÖMI-ben beszerezhetők, illetve karunk könyvtárából kölcsönözhetők.

A földmérési, térképészeti tevékenységet Magyarországon 1996 óta a legmagasabb szintű jogszabály, törvény is szabályozza.

Az 1996. évi LXXVI. törvény (az ún. földmérési törvény, rövidítve ft) a hazai országos alapponthálózatokról és az alappontok védelméről is rendelkezik. A törvény többek között kimondja:

4. § (3). Állami alapmunkának minősül ... az alapponthálózatok létesítése és fenntartása.

8. §. A földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedően – meghatározott alapfelületen, vetületi rendszerben és sűrűségben – vízszintes, magassági valamint háromdimenziós alapponthálózatot kell létesíteni illetve fenntartani.

17. §. (2). A földmérő – a tulajdonos előzetes tájékoztatásával – az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el, meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat, építményeken műszerállást, észlelőpillért létesíthet, különösen indokolt esetben a mérést akadályozó fát és egyéb növényzetet eltávolíthatja.

19. §. (2). A tulajdonosi jogosultságokat ... az alaphálózati pontok vonatkozásában az illetékes megyei földhivatal gyakorolja, és karbantartásukról a központi földmérési szervezettel közösen gondoskodik.