Ugrás a tartalomhoz

Geodéziai hálózatok 5., GNSS hálózatok, GNSS technológiával végzett alappontsűrítés

Dr. Busics György (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5. fejezet - GNSS hálózatok, GNSS technológiával végzett alappontsűrítés

5. fejezet - GNSS hálózatok, GNSS technológiával végzett alappontsűrítés

5.1 Bevezetés

Ez a modul a GNSS alkalmazásáról szól a geodéziai célú pontmeghatározásnál, elsősorban az alappontsűrítésnél. Előzőleg bemutatja azokat a passzív és aktív GNSS hálózatokat, az ún. GNSS infrastruktúrát, amelyek a referenciarendszert és a relatív helymeghatározás referenciaadatait biztosítják. A geodéziai célú GNSS technológiákat a kialakulásuk sorrendje szerint – statikus módszerek, kinematikus módszerek és valós idejű módszerek – szerint tárgyalja. Röviden ismerteti a GPS-mérések feldolgozásának és a gyors statikus technológia gyakorlati alkalmazásának menetét.

Ebből a modulból az Olvasó megismerheti:

  • a világméretű, az európai és a magyarországi GNSS hálózatokat, azok szerepét,

  • a statikus és a kinematikus mérési módszereket,

  • a GPS-mérések feldolgozásának folyamatát,

  • a gyors statikus módszer alkalmazását az alappontsűrítésben, az egyes munkaszakaszok sajátosságait.

A modul (fejezet) elsajátítása után képes lesz:

  • belátni a GNSS hálózatok szükségességét,

  • csoportosítani a GNSS mérési módszereket különböző szempontok szerint,

  • megérteni a statikus módszer lényegét, alkalmazását,

  • megérteni a kinematikus módszer lényegét, alkalmazását,

  • megérteni a valós idejű módszerek lényegét, előnyeit,

  • alkalmazni a gyors statikus módszert az alappontsűrítésben.

Irodalomjegyzék

Ádám J. – Bányai L. – Borza T. – Busics Gy.– Kenyeres A. – Krauter A. – Takács B.: Műholdas helymeghatározás. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004. 458 oldal.

Ádám J.: Egységes európai geodéziai és geodinamikai alapok létrehozása. Akadémiai székfoglaló. MTA különnyomat, Budapest, 2005.

Borza T. – Busics Gy. (1999): A háromdimenziós geodézia és perspektívái. Ezredvégi hely-meghatározás. A 12. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye, Székesfehérvár, 1999. 39-49.

Borza T. – Busics Gy. (2006): Ajánlás a GNSS technikával végzett pontmeghatározások végrehajtására, dokumentálására, ellenőrzésére. Szabályzat-pótló vitaanyag és mintapélda. 2006. szeptember 1. (honlap: www.gnssnet.hu)

Borza T. – Busics I. (1992): GPS hálózati mérések Magyarországon. Geodézia és Kartográfia, 1992/1. 31-38.

Borza T. – Galambos I. – Horváth T. – Kenyeres A. (2007): Célegyenesben a hazai GNSS kiegészítő rendszer építése. Geodézia és Kartográfia, 2007/6. 13-22.

Borza T. – Kenyeres A. – Virág G. (2007): Műholdas geodéziai vonatkoztatási rendszerünk (ETRS89) felújítása. Geodézia és Kartográfia, 2007/10-11. 40-48.

Borza T. (1995): Az első cm-pontosságú valós idejű kinematikus GPS-technika Magyarországon. Geodézia és Kartográfia, 1995/2. 24-29.

Borza T. (1998): Elkészült az országos GPS hálózat. Geodézia és Kartográfia, 1998/1. 8-13.

Busics Gy. – Borza T. (2005): A GPS technológián alapuló geodéziai pontmeghatározások végrehajtásának és dokumentálásának szabályozásáról. Geodézia és Kartográfia, 2005/6. 3-9.

Busics Gy. – Horváth T. (2006): Az aktív hálózatok adottságainak kihasználása a műholdas helymeghatározásban. Geodézia és Kartográfia, 2006/4. 9-16.

Busics Gy. (1994): Kétdimenziós transzformációk GPS mérések átszámítására. Geodézia és Kartográfia, 1994/3. 154-161.

Busics Gy. (1995): A magaspontok és a GPS. Geodézia és Kartográfia, 1995/4. 201-209.

Busics Gy. (1996): Közelítő transzformációk a GPS és az EOV koordináta-rendszerei között. Geodézia és Kartográfia, 1996/6. 20-26.

Busics Gy. (1997): A GPS geodéziai alkalmazásáról. Geodézia és Kartográfia, 1997/11. 34-39.

Busics Gy. (2000a): GPS felmérési hálózatok tervezési és minősítési szempontjai. Geodézia és Kartográfia, 2000/3. 23-29.

Busics Gy. (2000b): Távmérőkalibráló alapvonal felhasználása GPS pontossági vizsgálatokra. Geomatikai Közlemények III. kötet, MTA GGKI, Sopron, 2000. 65-70.

Busics Gy. (2003): GPS alkalmazásokon alapuló tapasztalatok a GEO gyakorlatából. Geomatikai Közlemények V. kötet, MTA GGKI, Sopron, 2003. 295-302.

Busics Gy. (2005a): Alappontmeghatározás RTK-val. Geomatikai Közlemények VIII. kötet, MTA GGKI, Sopron, 2005. 107-114.

Busics Gy. (2005b): Az ETRS89 és a HD72 rendszerek közötti térbeli hasonlósági transzformáció néhány gyakorlati kérdése. Geodézia és Kartográfia, 2005/1. 14-19.

Busics Gy. (2009b): Az ETRS89 és a HD72 vonatkoztatási rendszerek közötti méretaránytényező kérdése. Geomatikai Közlemények XII. kötet, MTA GGKI, Sopron, 2009. 151-161.

Fejes I. (2003): GNSS földi infrastruktúra: az EUPOS kezdeményezés. Geodézia és Kartográfia, 2003/2. 22-27.

Gazsó M. – Borza T. – Busics I. – Fejes I. (1992): A GPS mozgásvizsgálati program és földtani alapjai Magyarországon. Geodézia és Kartográfia, 1992/2. 73-85.

Globális helymeghatározás. Elektronikus oktatási segédlet. BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Budapest, 2007. honlap: www.agt.bme.hu/tantargyak

Horváth T. (2005): Javított valós idejű helymeghatározás Interneten keresztül. Geomatikai Közlemények, VIII. kötet, MTA GGKI, Sopron, 2005. 123-133.

Husti Gy. – -Ádám J. – Bányai L. – Borza T. – Busics Gy. – Krauter A.: Globális helymeghatározó rendszer (bevezetés). NYME, Sopron, 2000. 145 old.

Krauter A.: Geodézia. BME egyetemi jegyzet. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002. 513 old.

Mihály Sz. (1994): A magyarországi geodéziai vonatkozási és vetületi rendszerek leíró katalógusa. Geodézia és Kartográfia, 1994/4. 198-203.

Mnyerczán A. (2009): Minőségi fejlesztések a hazai GNSS szolgáltatásban. Geodézia és Kartográfia, 2009/10. 15-20.

Virág G. – Borza T. (2007): Speciális transzformációs eljárások a valós idejű GNSS helymeghatározásnál. Geomatikai Közlemények X. kötet, MTA GGKI, Sopron 2007. 59-64.

Virág G. (1999): Az Egységes Országos Alaphálózat vizsgálata az OGPSH tükrében. Geodézia és Kartográfia, 1999/5. 22-26.