Ugrás a tartalomhoz

Geodéziai hálózatok 6., A szintezési hálózatok és a magassági alappontsűrítés

Dr. Busics György (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.6 Magassági részletmérés ötödrendű vonalszintezéssel

6.6 Magassági részletmérés ötödrendű vonalszintezéssel

6.6.1 Az ötödrendű vonalszintezés munkaszakaszai

Az ötödrendű vonalszintezés célja magassági részletmérés, tehát nem alappontsűrítés, így elvileg nem is tárgya e jegyzetnek. Az összehasonlítás és a tisztánlátás érdekében azonban röviden tárgyaljuk ezt a témát is. Erre még egy indokunk van: a vízszintes alappontok magasságát gyakran ötödrendű szintezéssel határozzák meg, így ez kiegészíti a vízszintes pontmeghatározást (részletesebben az 5. 1. fejezetben). A munkaszakaszok kis eltéréssel ugyanazok, mint a negyedrendű vonalszintezésnél.

6-2. A negyedrendű és ötödrendű szintezés összehasonlítása. táblázat -

negyedrendű

ötödrendű

cél

magassági alappontsűrítés

magassági részletmérés

a felmérés szolgálata

közvetett, megelőzi a felmérést

ez maga a felmérés

módszer

vonalszintezés szintezési szakaszokban

vonalszintezés, de „közép” leolvasások is vannak

mérés ismétlése

oda-vissza mérés

csak egyirányú

kötőpont jelölése

csak saru vagy alappont

lehet vízszintes felület is

jegyzőkönyv

külön a mérésről és számításról

mérés és számítás együtt

magassági záróhiba [mm]


Az irodai előkészítés során adatgyűjtést végzünk, kigyűjtjük a munkaterületre eső országos és negyedrendű magassági alappontok pontleírásait. Megtervezzük a szintezési vonalakat, arra törekedve, hogy minél közelebbi alappontokról, minél több magassági részletpontot lehessen meghatározni. Célszerű itt is topográfiai vagy nagyméretarányú térképet beszerezni az áttekintéshez.

A helyszíni előkészítés során felkeressük az adott magassági alappontokat, meggyőződünk azok felhasználhatóságáról. Megtervezzük a vonalszintezés optimális útvonalát. Részlemérés lévén természetesen itt nincs állandósítási teendő.

A mérést szintezőműszerrel, az ötödrendű vonalszintezés szabályai szerint végezzük. Optikai szintezőműszer esetén itt is három szálon olvasunk le, a leolvasásokat erre a célra kialakított jegyzőkönyvbe írjuk. Minden műszerállásban a továbbhaladás előtt itt is ellenőrizzük a leolvasások helyességét, a negyedrendűnél írtak szerint. Két lényeges változás a negyedrendűhöz képest, hogy a kötőpont vízszintesnek tekinthető felület is lehet (például a léc ráhelyezhető egy mérendő kő tetejére, mint kötőpontra), továbbá a szintezést csak egy irányban kell végrehajtani.

Egy-egy műszerállásban nemcsak „hátra” és „előre” leolvasást végezhetünk, ami a vonalszintezést biztosítja, hanem „közép” leolvasást is tehetünk részletpontokra. Hossz- és keresztszelvény felvételnél, terepszintezésnél, közmű aknák bemérésénél és más hasonló magassági részletmérésnél ez gyakori.

A mérést követően a számítást ugyanazon jegyzőkönyvben végezzük, mint a mérést. A magassági záróhibát az egyes szakaszokra egyformán is ráoszthatjuk, mm élességgel. A magassági részletpontok magasságát is mm élességgel számítjuk, de a továbbiakban csak cm élességgel használjuk fel.

A zárómunkák során összeállítjuk az ötödrendű vonalszintezés munkarészeit.

6.6.2 Az ötödrendű vonalszintezés munkarészei

Magassági részletpontok jegyzéke. Számsorrendben tartalmazza a pontok magasságát cm élességgel és a pont jellegét. Ha vízszintes alappontok magassági meghatározásáról van szó, akkor a koordináta-jegyzék magassági oszlopába írjuk be a megfelelő magasságot.

Ötödrendű vonalszintezés mérési és számítási vázlata. Alkalmas (1:10000 vagy 1:4000, 1:2000) méretarányban készül, zöld színnel feltüntetve a szintezési vonalakat, fekete színnel a síkrajzot.

Ötödrendű vonalszintezés mérési és számítási jegyzőkönyve. A formanyomtatvány együtt tartalmazza a mérés és a számítás eredményét.

Műszaki leírás. Tényszerűen, röviden le kell írni az alkalmazott technológiát és eszközöket, kitérve a mérés céljára és körülményeire.