Ugrás a tartalomhoz

Geodéziai hálózatok 7., 1D-2D-3D együttműködés, nyilvántartás

Dr. Busics György (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

7.4 Az alappontok nyilvántartási rendszere

7.4 Az alappontok nyilvántartási rendszere

Az alappontok – maguk az állandósított jelek és azoknak az adatai – nagy értéket képviselnek, ezért nemcsak megóvásukhoz, de rendezett és jól szervezett nyilvántartásukhoz is komoly közérdek fűződik. Az alappontok adatait két helyen találjuk:

  • A központi adattárban az országos alapponthálózatok összes adatát és munkarészét őrzik. A központi adattár Budapesten, a Bosnyák tér 5. szám alatti térképészeti székházban található, szervezetileg a Földmérési és Távérzékelési Intézet Adat- és Térképtári Osztálya. Az adatokat meghatározott szolgáltatási díj ellenében ügyfélfogadási időben az ügyfélszolgálat adja ki.

  • A megyei- és a körzeti földhivatalok az illetékességi területükön található alappontok néhány fontos munkarészének másolatát őrzik, ezekről szolgáltatnak adatokat ügyfélfogadási időben, illetve külön kérelemre.

Az alappontok adatai kétféle formában érhetők el:

  • Manuálisan, papírmásolatként. Számos régebbi adat – mivel az eredeti munkarészek is manuálisan készültek – csak papíron áll rendelkezésre, amiről másolatot szolgáltatnak. A leggyakrabban kért munkarész az alappontok pontleírása.

  • Elektronikus formában, számítógépes hálózaton keresztül. Az alappontok legfontosabb adatait adatbázisba szervezték, ezekből is lehetséges adatszolgáltatás, ami gyorsabb és kulcsszók alapján keresésre is több lehetőség van. Az alappontok néhány fontos adata (áttekintő vázlatok és helyszínrajzok, de koordináták nem) a FÖMI honlapjáról (www.fomi.hu) Interneten keresztül is elérhető.

A központi adattár az első-, másod- és harmadrendű szintezési hálózat összes eredeti munkarészét őrzi. Mivel mindkét szintezési hálózat (Bendefy-féle és EOMA) használatban van, így mindkét hálózat adatait szolgáltatják. A nyilvántartás szintezési vonalanként történik, a vonalak áttekintéséhez azokat a Bendefy-hálózatban 1:50000 méretarányú régebbi, Gauss-Krüger vetületű katonai térképeken, az EOMA-ban 1:25000 méretarányú EOTR szelvényeken ábrázolják, amit alappontnyilvántartási térképnek neveznek (kasírozva, keménylapon készül).

A szintezési vonalakról ún. vonalnyilvántartó karton áll rendelkezésre. A legfontosabb és leggyakrabban igényelt munkarész a szintezési pontleírás. A magassági alapponthálózatban bekövetkezett változásokat a változások nyilvántartó könyvében követik nyomon.

7.4.1 A magassági alappontok nyilvántartása

7-10. ábra. Elsőrendű EOMA alappont pontleírása

A FÖMI-ben elkészítették a magassági alappontok adatbázisát (MAGAB), amelyből elektronikus adatszolgáltatás lehetséges. Az adatbázis Interneten is elérhető, de egy áttekintő térképen a kívánt pontszámra kattintva csak a helyszínrajz tölthető le, a pont magassága nem.

A megyei földhivatalok csak a negyedrendű szintezések eredeti munkarészeit őrzik, negyedrendű magassági pontsűrítés esetén a megyei földhivatalnál kell bejelenteni, illetve igényelni a következő vonal számát. A bejelentett munkákról a földhivatalnál külön nyilvántartó könyvet vezetnek.

Az országos szintezési hálózatnak csak másolati munkarészeivel rendelkeznek a megyei hivatalok, ezek az alappontnyilvántartási térkép és a pontleírások fénymásolatai.

7.4.2 A vízszintes alappontok nyilvántartása

A központi adattárban őrzik az országos vízszintes alapponthálózat (az elsőrendű, a harmadrendű és a negyedrendű vízszintes alappontok) összes eredeti munkarészét, többek között a mérési- és számítási jegyzőkönyveket és meghatározási terveket. A felsőrendű alappontok mindegyikéhez, továbbá a magaspontokhoz egy-egy törzskönyv tartozik, amely 9 féle törzslapból áll. A negyedrendű pontok eredeti munkarészeit a negyedrendű munkálatok időbeli előrehaladása szerint, ún. rajononként tartják nyilván. Erre szolgál a munkarészek nyilvántartó könyve.

A manuális adatszolgáltatáshoz 1:25000 méretarányú, EOTR szelvényezésű, kartonlapokra kasírozott áttekintő térképeken ábrázolták az országos vízszintes alappontokat (alappontnyilvántartási térkép). Ezekről a térképekről lehet kiválasztani a szükséges pontokat. Az alappontok pontleírásai ugyancsak 25000-es EOTR szelvényenként, számsorrendben vannak összerakva (az eredeti példányok pausz papíron), ezekről szolgáltatnak másolatokat. A változásokról külön nyilvántartó könyvet vezetnek, ebből lehet megállapítani egy adott szelvényen melyik a legmagasabb létező pontszám.

7-11. ábra. Negyedrendű EOVA főpont pontleírása

A vízszintes alappontok adatbázisát (VAB) is elkészítették a FÖMI-ben, amelyből elektronikus adatszolgáltatás lehetséges. Az adatbázis Interneten is elérhető, de a 100000-es áttekintő térképen a kívánt pontszámra kattintva csak a helyszínrajz tölthető le, a pont koordinátái nem. A megyei földhivatalok illetékességi területükön az ötödrendű és a felmérési alappontok eredeti munkarészeit tartják nyílván. A megyei földhivatalnak kell bejelenteni az alappontsűrítést, innen tudhatjuk meg, hogy egy-egy 4000-es szelvényen melyik az utolsó létező pontsorszám. Az országos alappontok adatai közül másolatban a megyei földhivataloknál a következő munkarészek találhatók: alappontnyilvántartási térkép (ma.: 1:25000); pontleírások fénymásolatai (25000-es EOTR szelvényenként összefűzve); szelvény koordináta-jegyzék (4000-es EOTR szelvényenként).

7.4.3 Az OGPSH nyilvántartása

Az Országos GPS Hálózat 1153 pontjának koordinátaszámítása után elkészítették az OGPSH adatbázisát (GPSINF). Az adatszolgáltatás elektronikus módon történik. A keresést egy Mapinfo alapú szoftver segíti, amelyhez egy 1:200000 méretarányú országtérkép tartozik, a fontosabb síkrajzi elemeket tartalmazó térképen kiemelten jelennek meg az OGPSH pontok. A kiválasztott pontról A4 formátumú pontleírás nyomtatható illetve másolható. A pontleírás áttekintő térkép-részletet, helyszínrajzot és rövid szöveges elérési útvonal-leírást tartalmaz a pont koordinátái mellett. A koordináták ETRS89 rendszerben kétféle formában (derékszögű és földrajzi ellipszoidi) szerepelnek, továbbá az EOV-koordináták.

Itt is felhívjuk a figyelmet, hogy a Balti magasság nem az eredeti érték (általában trigonometriai magasságmérésből származó), hanem GPS mérésből transzformált magasság. Fontos tudnunk még, hogy 2007. október 25-én pontosították az OGPSH vonatkoztatási rendszerét, áttértek az ETRF2005 rendszerre, ezért több centiméterrel megváltoztak az OGPSH pontok X, Y, Z (illetve φ, λ, h) koordinátái. A magyar aktív hálózatot a FÖMI KGO üzemelteti. A GNSS Szolgáltató Központ honlapjáról (www.gnssnet.hu) utófeldolgozáshoz és valós időben számos szolgáltatás érhető el.

7-12. ábra. A FÖMI honlapjának kezdőoldala 2010-ben

7-13. ábra. A GNSSnet.hu honlap kezdőoldala 2010-ben

7-14. ábra. OGPSH alappont pontleírása (Sukoró)