Ugrás a tartalomhoz

Geodéziai hálózatok 7., 1D-2D-3D együttműködés, nyilvántartás

Dr. Busics György (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

Az integrált hálózat terve

Az integrált hálózat terve

Az integrált hálózat terve valójában csak formálódik e sorok írásakor, nem beszélhetünk még konkrét megvalósításról, de az elképzelésekkel és az indokokkal érdemes megismerkednünk.

Integrált pontoknak nevezzük azokat a geodéziai alappontokat, amelyek helymeghatározó adatait többféle vonatkoztatási rendszerben meghatározták, ami természetszerűen többféle méréstechnika alkalmazását is jelenti. (Magyarországon az OGPSH pontjai ilyen kezdetleges többcélú pontnak tekinthetők, hiszen vízszintes és GPS pontok egyszerre. Igazi integrált pontok akkor lehetnének, ha eredeti mérésből származó Balti magassággal is rendelkeznének. Ennek a szabatos szintezésnek a megoldása, pontosabban a költségigénye azonban problémás.)

A gyakorlatban az a megoldás látszik inkább megvalósíthatónak, hogy első- és másodrendű magassági alappontokat mérjünk meg szabatosan GPS-szel. A gyakorlati megoldást két valós felhasználói igény is motiválta.

Az egyik felhasználói igény a GNSS technika mind szélesebb körű alkalmazásával kapcsolatos, mind többen szeretnének például hálózatos RTK-val az eddiginél nagyobb pontossággal tengerszint feletti magasságot meghatározni. Ilyen igények vannak például autópálya-építésnél vagy vízépítésnél. Ezt a kívánságot azért nem tudjuk ma még teljesíteni, mert GPS-EOMA közös pontok és pontos geoid hiányában a magassági transzformációt nem tudjuk a kellő pontossággal elvégezni. A másik felhasználói igény pontos magassági adatokra vonatkozik nagyobb munkaterületen. Itt is gondolhatunk az autópálya kitűzésekre, ahol több tíz vagy 100 kilométeres körzetben kellene magassági alappontokat szolgáltatnunk. Ezt ma azért nem tudjuk biztosítani, mert az alappontok magasságilag elmozdultak az évtizedek során, vagyis nem homogén a hálózat. (Itt nem a mélyművelésű bányák, vagy olaj- és vízkinyerés miatti nagyobb felszínmozgásokra gondolunk elsősorban, hanem a kisebb, néhány cm-es „természetes” felszínmozgásokra.)

A magyarországi integrált hálózat terve ezért a következőképpen alakult ki. Egyetértés született abban, hogy az EOMA újramérését el kell végezni, de nem a teljes országos hálózatét, hanem csak az elsőrendűét. Ezt a munkát nem szabad hosszú ideig elhúzni, de a finanszírozási lehetőségek miatt néhány évre szükség van. A szintezéshez csak azonos típusú digitális szintezőműszereket szabad használni, továbbá egyidejűleg gravimetriai méréseket is kell végezni. Azokon a meglévő szintezési pontokon, amelyek GPS mérésre alkalmasak (szintezési kövek jó kilátású helyen) GPS mérést kell tervezni. Ha nincsenek az elsőrendű vonal mentén ilyen pontok, akkor azokat telepíteni kell. A szintezési vonalon kb. 20 km-ként lévő magassági alappontok, amelyeken GPS mérés is lehetséges lesznek az ún. integrált pontok, ezek alkotják az integrált hálózatot.

A szintezést és a GPS mérést időben egymáshoz közel kell végezni, legalábbis azonos idényben. A GPS mérés időtartama 12 óra. A munka végeredménye nemcsak egy új szintezési hálózat lesz, hanem egy térbeli (GNSS) hálózat és egy gyakorlati célokra alkalmas geoid modell. Egy-egy integrált pontnak tehát eredeti GNSS-mérésből lesznek nagypontosságú ETRS89 rendszerű koordinátái; eredeti szabatos szintezésből lesz EOMA magassága, valamint ETRS89-HD72 transzformációból lesznek EOV koordinátái.

Ez a munka elkezdődött Magyarországon, de a gazdasági válság miatt a vége nehezen becsülhető.

Az integrált geodéziai hálózat valós igényeket szolgál, csakis így biztosítható a GNSS technológia szélesebb körű, pontosabb alkalmazása. Az integrált pontok bármilyen méréstechnika (irány-, távmérés, szintezés, GNSS) alapjául, keretéül szolgálhatnak.