Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 1., A térképek tartalma és jellege?

Dr. Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.2 A térkép definíciója

1.2 A térkép definíciója

A térkép fogalma és maga a térképhasználat az utóbbi években óriási változásokon ment keresztül. Ebben nagy szerepe volt az internet térnyerésének és az ott elérhető különböző térképi szolgáltatásoknak. Bizonyos, hogy ez a változás alapvetően befolyásolta térképhasználati kultúránkat, a térbeli viszonyokkal kapcsolatos alapvető ismereteinket.

A térkép az egyik legrégebbi grafikus adathordózó, amelynek legfontosabb funkciója a térbeli adatok megjelenítése, de funkciója az adattárolás is (Szalánczi, 2000).

A térkép definíciója: „A térkép a Földön, más égitesten vagy a világűrben található természeti, társadalmi jellegű tárgyak, jelenségek vagy folyamatok méretarány szerint kicsinyített, generalizált, magyarázó, síkban történő ábrázolása” (Klinghammer-Papp-Váry, 1983).

A térképek fontosabb elemei:

Méretarány: A földfelszínt a térkép arányosan kicsinyítve ábrázolja. A kicsinyítés mértéke a méretarány, amely megmutatja, hogy a térképen mért távolság a valóságban milyen távolságnak felel meg (természetesen a vetületi torzulások figyelembevétele nélkül).

Az ábrázolás nagyon fontos, de gyakran igen elhanyagolt része a megfelelő méretarány kiválasztásának kérdése. A kiválasztásnál számos tényezőt kell figyelembe venni: Mekkora területet akarunk ábrázolni? Milyen adatsűrűséggel rendelkezünk? Hányféle adatot kívánunk egyszerre ábrázolni? Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy ugyanazon területen tapasztalható területi eloszlás képe más-más méretarányban különböző képet adhat.

Vetület: A Föld felszínének (alapfelület) pontjait egy síkfelületre (sík, hengerpalást, kúppalást) képezzük le, a leképezés vagy vetítés törvényeit a vetületi egyenletek szabályozzák.

Vetületi torzulások: Az alapfelület (a földfelszín) torzulások nélkül nem fejthető síkba. A térképen a hosszak, szögek, területek torzulását a torzulási viszonyok jellemzik. Lehetőleg a célnak megfelelő vetületet kell választani, hiszen léteznek szögtartó, illetve területtartó vetületek, de sok esetben valamilyen optimális torzulású vetület kiválasztása tűnik célravezetőnek.

A vetületeket is többféleképpen csoportosíthatjuk.

  • A képfelület jellege szerint: sík-, kúp- és hengervetület.

  • Az alapfelületek helyzete szerint: normális, transzverzális és ferdetengelyű, érintő, lebegő és metsző vetületek.

  • Az előállítás elve szerint: perspektív és nem perspektív vetületek.

  • A fokhálózati kép alakulása szerint: valódi és képzetes vetületek.

  • A torzulási viszonyok szerint: általános torzulású, szög- és területtartó vetületek.

(A térképi vetületválasztással kapcsolatban a Kartográfia 4. modulban talál további információkat)

A térképi kommunikáció elemei: a jelek és a különböző ábrázolási módszerek (ezekről a Kartográfia 2. illetve 3. moduljában részletesen olvashat)