Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 1., A térképek tartalma és jellege?

Dr. Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.3 Mitől jó egy térkép?

1.3 Mitől jó egy térkép?

A következőkben néhány alapvető kérdést fogunk áttekinteni, melyek tisztázása a térképtervezés előtt mindenképpen nagyon fontos.

1.3.1 Mi a térkép célja?

Ezen kérdés feltevésekor azt kellene meghatározni, hogy mit szeretnénk közölni a térképolvasóval, mi a célja a térkép készítésének. A megfogalmazott célok természetesen nagyon különbözőek lehetnek: sok térkép célja mindösszesen annyi, hogy pontosan bemutassa a térbeli viszonyokat (ezek az általános térképek), mások célközönséget szeretnének befolyásolni (ezek a tematikus térképek). Alapvetően a cél határozza meg a térkép tartalmát. Ha ugyanolyan méretarányú topográfiai-, horgász-, vagy talajtérképet készítünk, a cél szempontjából más fontossági sorrendet határozunk meg az egyes ábrázolni kívánt objektumokkal kapcsolatban. Bizonyos objektumok megjelennek az egyik térképen, míg a másikon egyáltalán nem. A cél természetesen a tartalommal együtt meghatározza a térkép tervezésének további menetét, azt, hogy milyen grafikus változókat alkalmazunk, és az egyes objektumokat, objektumcsoportokat hogyan generalizáljuk, mely objektumok lesznek hangsúlyosak és mely objektumok a kevésbé lényegesek a megjelenítés szempontjából.

1.3.2 A térkép olvasója

A térkép készítője számára fontos, hogy ki fogja a térképet használni. Ez két alapvető szempontból igen lényeges. Az egyik ilyen szempont az a tény, hogy ha van valamilyen ismeretünk vagy elképzelésünk a lehetséges térképolvasóról, nagyjából meg tudjuk becsülni, hogy milyen ismeretekkel rendelkezik a feldolgozott témát illetően. Az is lényeges, hogy a térképolvasó milyen háttérrel rendelkezik. Ha feltételezzük, hogy szakmailag magas színvonalon áll és rendszeresen használ térképeket, valószínűleg a tervezés eredményeként teljesen más térképet adhatunk a kezébe, mint egy olyan térképolvasónak, aki nehézkesen boldogul a térbeli információ absztrakciójával. Az, hogy ki a térkép olvasója a tervezés mellett a térkép tartalmára is hatással lehet.

1.3.3 Hol fogják a térképet használni?

Az, hogy milyen közegben jelenik majd meg a térkép szintén alapvetően befolyásolja annak tervezését és megjelenését. Nagyon sok helyen jelenhetnek meg a térképek: újságokban, tudományos folyóiratokban, kutatási eredmények melléktermékeként, atlaszokban. Az utóbbi esetben több térkép jelenik meg egy egységes egész részeként, de önmagukban is megjelenhetnek a térképek, mint falitérkép, autóstérkép, turistatérkép, várostérkép. A várostérképek esetén előfordulhat, hogy egy adott térkép egy várostérkép sorozat része, így ennek is egy előre meghatározott szerkesztői utasítás szerint kell elkészülnie. Teljesen más az eset, amikor a térkép egy előadás részeként jelenik meg, más a szerepük és épp ezért a szerkesztési elveik is különböznek, ugyancsak ez jellemző az előbb említett falitérkép esetén. Egy falitérképnek messziről is megfelelően kell közvetíteni az információkat, így a színhasználat, a betűtípusok és méretek meghatározása, lényegesen eltérhet egy ugyanazon területről készült, de kézbe-vehető térképétől. Néhány térképet csak egyszer használnak, másokat évekig, mint alapvető referenciát. Ebből is látható, hogy a környezet amiben a térképet használni fogjuk szintén befolyással bír a térkép tartalmára, szerkesztésére, és formájára.

1.3.4 Milyen adatokat használhatunk fel a térkép készítésekor?

A térképtervezést alapvetően befolyásolja, hogy milyen adatok állnak rendelkezésünkre, és hogy azok milyen módon jeleníthetők meg a térképen. Nagyon gyakran forrásaink nem teljesek, hiányosak, elévültek, esetleg valamilyen szempontból korlátozottak. Az is előfordulhat, hogy a rendelkezésünkre álló adatokat, viszonylag nehezen fordíthatjuk le a térkép nyelvére. Előfordulhat, hogy az adatainkat a megfelelő megjelenítéshez kategorizálnunk kell, vagy esetlegesen módosítanunk kell, azért hogy meg tudjuk jeleníteni. Ezeket a korlátokat a térkép készítésének a legelső fázisától kezdve figyelembe kell vennünk, így már a tervezési folyamat során ezen tényezők ismeretében végezzük a munkát.

1.3.5 Milyen erőforrások állnak rendelkezésünkre a térkép készítésekor?

Végezetül figyelembe kell vennünk, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre a térkép elkészítéséhez, és ehhez milyen forrásokat tudunk felhasználni anyagi és emberi erőforrás tekintetében egyaránt. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre tudjuk a megfelelő választ igen sok tapasztalatra van szükségünk, amit csak hosszas gyakorlat után szerezhetünk meg. A tapasztalatok gyarapodásával a megfelelő és jó térkép előállítása egyre kevesebb időt vesz igénybe (Foote et al. 1999).