Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 1., A térképek tartalma és jellege?

Dr. Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.5 Térképhasználat

1.5 Térképhasználat

A térképek osztályozásánál látható, hogy nagyon sokféle térkép létezik, azonban elmondható, hogy jelenleg a legtöbb térkép tematikus térkép. Tanulmányai során már találkozott a műszaki térképek szerkesztési elveivel, megismerte a topográfiai és földrajzi térképek készítésének szabályait, ezért a modul további részében elsősorban a tematikus térképekhez kapcsolódó szerkesztési, tervezési elveket emeltük ki. A tematikus térképeknek szinte végtelen számú típusát megkülönböztethetnénk, de amint azt az 1.3-as fejezetben kifejtettük, a jó térkép egyik ismérve az, hogy tudjuk, hogy ki használja a térképet, és ennek megfelelően történik a térkép tervezése. A legtöbb tematikus térkép bizonyos meghatározott célokra használható fel. Több kutató (Bertin 1967, Olson 1976, Muehrcke 1978 és 1981) a térképhasználat három fajtáját határozta meg.

Az első fajta tematikustérkép-használat a jelenség meghatározott térképi hellyel rendelkező előfordulásra koncentrálódik. A térképhasználó egyszerűen leolvassa, amit a térképkészítő a térképre kódolt.

A második fajta térképhasználat magában foglalja a térképi jelek egy csoportja vagy a térkép egészén jelentkező térbeli trendek és mintázatok értékelését. (Térképanalízis.)

A harmadik fajta tematikustérkép-használat — amely a legmagasabb szintű — két vagy több tematikus térkép összehasonlítása. (Térképinterpretáció.)

Felhasználói igények:

A tematikus térképek kivitelezésénél a térkép készítőinek általában a kezdeti tervezési fázisban kell felmérnie a térkép felhasználóinak az igényeit. Ezen analízis során formálódnak át a készítő kezdeti elképzelései a megfelelő térképészeti formává, ez határozza meg, hogy milyen fajta adatokat gyűjtsön be, továbbá befolyásolja a térkép paramétereit (méret, méretarány stb.) és az alkalmazott térképi jelek kiválasztását is (Anson, 1988).

Az adatok forrásai és az anyagok, melyeket a tematikus térképek szerkesztésének, tervezésének előkészítésénél használunk, az eltérő témákból adódóan nagyon különbözőek lehetnek. Jelen esetben térképi, szöveges, de még szóbeli információkra is lehet hagyatkozni.

Az általános vélemény az, hogy a statisztikai adatok nagyon fontosak a tematikus térképek szempontjából.

A térbeli adatok fontos forrásai — különösen a kisméretarányú térképek esetén — más tematikus térképek, a légifényképek, stb.

Nagyon sokszor szükséges már megjelent grafikus vagy írott információ, könyvek, újságok felhasználása, melyeket a térképkészítő a specialista céladat-szolgáltatótól beszerzett információval egészíthet ki.

A tematikus térképen felhasznált adatokat pontosan ki kell értékelni az adatok megbízhatósága és egységessége szempontjából, lehetőség szerint igyekezzünk kiszűrni az ellentmondásokat.

Biztosítani kell továbbá, hogy a létrejött térkép megfelelően mutassa be az adott témát az idő, a terület, a felbontás és a leíró adatok szempontjából (Anson 1988), vagyis a leíró adatokat, az időintervallumokat, és méretarányt úgy kell megválasztanunk, hogy ne ferdítsük el a valóságot.

A témától függően egy adott egyedi adatot ábrázolni lehet alapvető, egyszerű módon (elementáris ábrázolás), vagy különböző generalizálási formákat felhasználva, mint egy progresszív kiválasztás eredményeit (Anson 1988).

A legegyszerűbb esetben a tematikus térkép általában egy egyszerű osztály/csoport egyedi elemeit mutatja be az érzékelés ugyanazon szintjén. (Minden egyedi elemet ugyanazzal a jellel fejezünk ki.)

A tematikus térkép másrészt egy adathalmaz különböző tulajdonságainak előrehaladott elemzését nyújthatja vagy a kapcsolódó jelenségek korlátozott csoportjait mutatja be azonos szinten, hogy ne csak az egyedi jelenségeket lehessen bemutatni, hanem ezen jelenségek egymás közti összefüggését és egymástól való függését is.