Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 1., A térképek tartalma és jellege?

Dr. Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.9 A térképi általánosítás, a generalizálás

1.9 A térképi általánosítás, a generalizálás

A térkép befogadóképessége: a térképen még ábrázolható tárgyak, jelenségek együttese. A befogadóképesség függ a térkép méretarányától, kisebb mértékben a térképen ábrázolt tárgyak és jelenségek természetétől, tulajdonságaitól, valamint az ábrázolt terület jellegétől. A méretarány csökkenésével a térkép befogadóképessége folyamatosan csökken, ezért szükség van generalizálásra.

A térképszerkesztés során, a térképen megjeleníthető információk közül ki kell válogatni azt az adatmennyiséget, amely az adott méretarányú térképen még ábrázolható és ugyanakkor a térkép céljának szempontjából a leglényegesebb ismereteket közvetíti a valóságról a térképolvasó számára. Ezt a kiválogatási folyamatot, amelyben az információmennyiséget egyfajta szűrön bocsájtjuk át generalizálásnak nevezzük. (Klinghammer, 1985)

A generalizálást befolyásoló tényezők:

  • A térkép rendeltetése a generalizálás és végeredményben az egész térkép szempontjából a legfontosabb tényező, mert ez határozza meg a térkép tartalmát.

  • A méretarány csökkenésével nő a generalizálás mértéke.

  • Az ábrázolt terület földrajzi jellemzőinek hatásai: a földrajzi sajátosság különbözőségei a tereptárgyak jelentőségének különbözőségét is jelentik.

  • Az ábrázolási módszer szerepe: milyen jeleket, grafikai változókat, milyen ábrázolási módszereket alkalmazunk az ábrázolás során.

  • A forrásként felhasznált egyéb térképek generalizáltsági foka is fontos, ismernünk kell, hogy azon a generalizálást milyen szempontok szerint végezték.

A generalizálás folyamata a következőkkel jellemezhető:

  • Adatmennyiség kiválogatása, amely még ábrázolható (megfelel a méretaránynak és a térkép céljának).

  • Térképi tartalom egyszerűsítése, összefogása, fogalmi átalakítása.

  • Kiválogatási folyamat – az információmennyiség egy szűrőn megy keresztül

A generalizálás szakaszai a generalizálási küszöbhöz köthetőek.

Generalizálási küszöb: Egyik ábrázolási módszerről való áttérés a másikra

  • 1. generalizálási küszöb: Mennyiségi elemet új minőségi fogalommal helyettesítünk.

  • 2. generalizálási küszöb: Minőségi tények halmazát mennyiségi értékkel helyettesítünk.

  • 3. generalizálási küszöb: Egyedi mennyiségi ábrázolásról áttérünk a meghatározott intervallumokba sorolt csoportos, mennyiségi ábrázolásra, illetve a relatív területi ábrázolásra.

A generalizálás térképen nyomon követhető szakaszai:

  • A mérhető jelölést felváltja az egyezményes jel,

  • Az egységhez tartozó fogalomból létrejön a fogalmi osztály,

  • A minőségi információból mennyiségi információt hozunk létre.

A generalizálás 7 alapelve: (Klinghammer-Papp-Váry)

  • Mértani generalizálás

    • Egyszerűsítés: A felvett térképi elemek vonalfutásának egyszerűsítését jelenti. A vonalas elemeket kevesebb pontból építjük fel. Ide tartozik az egyes nem lényeges elemek, részletek elhagyása is.

1.6. ábra Egyszerűsítés, forrás Klinghammer-Papp-Váry 1983

  • Nagyobbítás: A térképen ábrázolt terület, tematika szempontjából fontos, de a méretarány kicsinysége folytán nem kifejezhető elemek megnagyobbítását (felület nagyítása, vonal szélesítése) jelenti.

1.7. ábra Nagyobbítás, forrás Klinghammer-Papp-Váry 1983

  • Eltolás: Több, egymással párhuzamosan futó, fontos vonalas elem egymáshoz képest való elmozdítását jelenti. Kisebb, nagyobbított felületek, és pontszerű jelek esetében is sokszor alkalmazzuk.

1.8. ábra Eltolás, forrás Klinghammer-Papp-Váry 1983

  • Mértani-mennyiségi generalizálás

    • Összevonás: Több, minőségileg azonos, vagy hasonló, de a méretarányban egyenként nem kifejezhető felületi elem egyesítését jelenti.

1.9. ábra Összevonás, forrás Klinghammer-Papp-Váry 1983

  • Kiválasztás: Azonos, vagy hasonló minőségű objektumok esetében csak a legjellemzőbbeket ábrázoljuk, a többi rovására nagyobbítva, vagy azokhoz képest eltolva. Felületi, vonalas és pontszerű elemek esetében egyaránt alkalmazható.

1.10. ábra Kiválasztás, Klinghammer-Papp-Váry 1983 nyomán

  • Minőségi generalizálás

    • Tipizálás: Különböző minőségű objektumok valamilyen közös tulajdonság szerinti azonosítását jelenti. Egy, a méretarányban nem kifejezhető méretű objektum valamilyen jellemző tulajdonságának felnagyított ábrázolása.

1.11. ábra Tipizálás, forrás Klinghammer-Papp-Váry 1983

  • Hangsúlyozás: Egymással jellegében, tulajdonságaiban azonos objektumok közül, valamilyen elvi szempont alapján kiemelt elem a többinél erőteljesebb ábrázolását jelenti.

1.12. ábra Hangsúlyozás, forrás Klinghammer-Papp-Váry 1983

A generalizálás típusai (Louis, 1960)

  • Mérethez kötött generalizálás: Nagyobb méretarány, tartalmi rendeltetés

    • Egyszerűsítés

    • Nagyobbítás

    • Eltolás

  • Szabad generalizálás :Kisebb méretarány, ábrázolás helyességét olvashatóság miatt erősen korlátozni kell

    • Összevonás

    • Kiválasztás

    • Tipizálás

    • Hangsúlyozás

  • Célhoz kötött generalizálás: Meghatározott elemek hangsúlyozása, visszafogása

    • Tipizálás

    • Hangsúlyozás

    • Kiválasztás