Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 4., Térképek tervezése és szerkesztése

Dr.Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.4 A vetületválasztás kérdései

4.4 A vetületválasztás kérdései

A tervezés első munkafolyamata a megfelelő vetület kiválasztása, mely a térbeli információk szemléltetésének keretét nyújtja. A térképeket tekintve bizonyos szempontok alapján mindenképpen fontos beszélnünk a vetület egyes tulajdonságairól. A térképszerkesztésben fontos szerepet játszik a megfelelő vetület kiválasztása. Ebben az összetett feladatban alapos vetülettani ismeretekre van szükségünk. Ismétlésképpen vizsgáljuk meg milyen általános tulajdonságokkal rendelkeznek a vetületek:

4.2. ábra A vetületek általános tulajdonságai

Néhány a térképészetben előszeretettel alkalmazott vetület:

Hengervetületek:

  • Mercator( szögtartó, minden egyenes vonalon az azimut állandó)

  • Peters (területtartó)

Képzetes hengervetületek

  • Mollweide (területtartó)

  • Eckert IV és VI. (területtartó)

  • Robinson (általános torzulású)

Kúpvetületek:

  • Lambert-féle területtartó

  • Albers-féle területtartó

  • Meridiánban hossztartó kúpvetület

  • Bonne-féle képzetes kúpvetület (területtartó, a parallelkörökben hossztartó)

Síkvetületek:

  • Sztereografikus síkvetület (szögtartó)

  • Postel-féle meridiánban hossztartó síkvetület

  • Ortografikus síkvetület( a parallelkörök mentén hossztartó)

  • Lambert-féle területtartó

  • Gnomonikus síkvetület (az egyenes vonalak a térképen a legrövidebb utat határozzák meg)

Vetületek kiválasztásának folyamata:

  • Az ábrázolandó terület meghatározza a képfelületet (a 4.3 ábrán jól látható, hogy a háromszög alakú területek, pl. Afrika, India ábrázolásához, kúpfelületet, a téglalap alakú területek pl. Chile, Törökország ábrázolásához hengerfelületet, a kör alakú területek esetén pl. Hollandia síkfelületet célszerű alkalmazunk képfelületként).

  • A térkép célja meghatározza a torzulás viszonyokat,

  • Az ábrázolandó terület helyzete meghatározza a képfelület helyzetét.

4.3 ábra Alak (Forrás: ITC)

A vetületválasztást befolyásolja az ábrázolandó terület alakja. Ehhez keresünk egy olyan szabályos alapfelületi geometriai idomot (gömbsüveget, gömbövet, foktrapézt), amelynek alakja azzal a lehető legjobban egybeesik. Az idom formájától függően választható meg az előnyös torzulású vetületcsalád: kör esetén valódi síkvetület, egy gömbi főkörre szimmetrikus gömböv esetén valódi hengervetület, gömbi főkörre nem szimmetrikus gömböv vagy foktrapéz alakú idom esetén valódi kúpvetület alkalmazása kerül előtérbe. A kiválasztott vetületcsaládon belül a további feltételeket a torzulásmentes helyek (pont, vonal vagy vonalak) elhelyezése szabja meg.

A térkép célja alapján történő vetületválasztás esetei:

  • Szögtartó : A felmérési és topográfiai térképek vetületválasztása esetén a legfontosabb a szögtartás; a hossz- és területtorzulás pedig legyen olyan kicsi, hogy a gyakorlati térképhasználat során figyelmen kívül hagyható legyen. Ugyancsak szögtartó vetületben készülnek a navigációs térképek. (A tengeri navigáció térképeihez a XVI. sz.-tól kezdve a Mercator-féle vetületet használják, a légi navigációs térképek vetülete a Lambert-Gauss-féle szögtartó kúpvetület.) Azoknál a tematikus térképeknél, ahol az irányok ábrázolásának és esetleges mérhetőségének jelentősége van, a szögtartás szintén meghatározó a vetületválasztásnál, ilyenek a meteorológiai, geofizikai (elsősorban a földmágnességi) vagy tektonikai térképek (Klinghammer, 1983).

  • Területtartó: Ahol területmérés szükséges, mindenképp területtartó vetületet kell választanunk. Ugyancsak a területtartás kerül előtérbe, ha az ábrázolandó téma területi kiterjedésének szemléltetése vagy mérhetősége lényeges szempont. Ide tartoznak a geológiai, földtani és többnyire a hidrológiai térképek. A gazdasági és statisztikai tematikus térképek zöme (különösen a mező- és erdőgazdasági térképek), a népesedési (főleg a népsűrűségi, néprajzi) térképek, valamint a növényzeti és talajtérképek is általában területtartó vetületben készülnek. Az izovonalas tematikus térképeknél is többnyire ilyen vetületet választunk. A politikai, közigazgatási és történelmi térképeknek alkalmasaknak kell lenniük a területi arányok hozzávetőleges becslésére, ezért ezekhez nagyobb méretarányban szintén területtartó vetületek alkalmazhatók.

  • Hossztartó: Tematikus térképek, amelyeknél egy elfogadható területtorzulási és szögtorzulási modulus mellett fontos bizonyos irányokban a hossztartás. Egy útvonalat ábrázoló térkép esetén például az útvonal menti hossztartás fontos. Egy pontból minden irányban való hossztartásra van szükség pl. távközlési állomások hatósugarának, vagy szeizmikus térképeken a földrengések hatásának ábrázolásához.

  • Általános torzulású: A korográfiai térképeknél a megjelenítendő terület alakjának minél enyhébb torzulása a cél. Ezt el lehet érni pl. a hossztorzulások lehetőség szerinti csökkentésével, ami egyébként önmagában is előírás lehet. Kisméretarányú politikai és történelmi térképek esetén is általában valamilyen általános torzulású vetületet választunk.

4.4 ábra Helyzet (Forrás: ITC)

Az ábrázolandó terület helyzete szerint:

Ha az ábrázolandó területet közelítő alapfelületi idom nem a fokhálózati vonalakhoz, hanem valamilyen segédföldrajzi koordinátarendszerben a segédfokhálózati vonalakhoz illeszkedik, akkor szükség van még egy fokhálózat-elforgatási transzformációra. Ennek eredményeként nem normális, hanem transzverzális vagy ferdetengelyű elhelyezésben kerülnek alkalmazásra a vetületek, ez figyelhető meg a 4.4. ábrán Alaszka példáján. Pl. egy gömbi főkör (ortodróma) mentén hosszan húzódó terület ábrázolása ferdetengelyű hengervetülettel oldható meg, egy keskeny terület esetén (pl. egy útvonal ábrázolásakor) hossztartó segédegyenlítővel, szélesebb terület esetén pedig két alkalmasan megválasztott segédparallelkörrel.

Az ideális vetületet - mint látható - nagyon sokféle szempont határozza meg, melyeket egyszerre kell mérlegelni. A térképek túlnyomó többségénél természetesen az a cél, hogy a torzulások (vagy ezek közül bizonyosak) a lehető legkisebbek legyenek. Az „ideális vetület” bármely ország számára egy sík, kúp, vagy hengervetület, az ország méretétől és alakjától függően, az ország x tengelyét érintve, a torzulást pedig a térkép célja határozza meg.