Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 4., Térképek tervezése és szerkesztése

Dr.Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.7 A térképlap megformálása

4.7 A térképlap megformálása

Az egyes elemek térbeli elhelyezkedésének megtervezése nagyon fontos a végleges térkép elkészítéséhez. Ekkor a térkép főbb tartalmát kiegészítjük további járulékos elemekkel (cím, jelmagyarázat, méretarány, aránymérték, kivágatok).

A térképlap megformálása esetén a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

  • Egyértelműség: térkép minden elemének világosnak és érthetőnek kell lennie és a térkép céljának meg kell felelnie.

  • Sorrend: A térkép egyes elemei pl. cím, jelmagyarázat a megfelelő sorrendben helyezkedjenek el a térképen.

  • Vizuális egyensúly: Az egyes térképi elemek eltérő súllyal bírnak. Ügyelni kell arra, hogy a térkép egészének látványa ne tolódjon el bizonyos elemek felé, vagy ne fordulhasson elő, hogy a jelmagyarázat sokkal hangsúlyosabb, mint maga a térkép.

  • Kontraszt: A sötét-világos elemek, valamint a színek segítségével növeljük a térkép olvashatóságát

  • Egységesség: A megírások, a jelmagyarázat, a jelek valamilyen egységes stílust tükrözzenek.

A térképlap megformálása során figyelembe kell venni a következőket:

4.5.ábra

  • Mi a térkép célja?

  • Kik lesznek a felhasználók?

  • Mi a térkép témája?

  • Méretarány, formátum?

  • Előállítás módja?

Fő térképelemek:

  • Fő térkép

  • Térképkeret

  • Külső keret

  • Koordináta információ

  • Északi irány

Járulékos térképelemek:

  • Cím: A cím betűmérete a legnagyobb méretű az adott térképen, és utal a térkép céljára, témájára.

  • Jelmagyarázat: A jelmagyarázatban a térkép megértéséhez szükséges jeleket ismertetjük. Olyan jelek magyarázatára, amelyek egyértelműek (például folyóvizet jelölő kék vonal) általában nem szükséges. (A jelmagyarázat nem tévesztendő össze a jelkulccsal, amely részletesen tartalmazza az összes térképi elem ábrázolásának szabályait a színektől kezdve a méretekig és formákig.) A jelmagyarázat általában a térképlap alsó részén található, elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy ne boruljon fel a vizuális egyensúly. Ha nincs elegendő hely, akkor több hasábra bontva is szerepelhet a jelmagyarázat. A fogalmilag összetartozó jelek magyarázatát lehetőleg ne bontsuk szét.

  • Méretarány: A végleges térképek fontos részét képezik. A térképen szerepelhet maga a méretarány száma vagy mértékléc, esetleg mindkettő. (A méretarány feltüntetése nélkül nem igazán beszélhetünk térképről)

  • Melléktérkép: Melléktérképet több esetben alkalmazhatunk. Az egyik esetben a fő térképen ábrázolt terület nagyobb léptékű elhelyezkedését akarjuk bemutatni. A másik esetben éppen ellenkezőleg a fő térkép egy részletét, pl. egy települést felnagyítva ábrázolunk. Akkor is alkalmazhatjuk, amikor egy terület, vagy ország ábrázolásánál az adott méretarányban a területhez tartozó rész már nem kerülne rá a térképlapra (pl. Franciaország térképén Korzika a melléktérképen kap helyet).

4.6. ábra Melléktérképek elhelyezése (Forrás: ITC)

  • Kiadási adatok: Ezek olyan fontos adatok, amelyek a térkép értelmezésében és olvasásában is fontos szerepet játszanak: ilyen az alaptérkép forrása, a kiadás időpontja, a térkép készítője, kiadója, az alkalmazott vetület, és alapfelület (ez utóbbi két adat azonban ritkán található meg a térképeken).

A térképi elemek elrendezésnek meghatározói:

  • Funkcionalitás: A térkép célja és felhasználóinak csoportja nemcsak a térképtervezés folyamatát határozza meg, de azt is, hogy milyen járulékos térképelemek kerülnek a térképünkre.

  • Korlátozások: a térképkiadás alapvető korlátozó tényezője lehet a nyomtatásnál felhasználható színek száma, a térkép példányszáma, ezzel összefüggésben természetesen a térképkiadás anyagi háttere is nagyon fontos. Manapság nagyon sok térkép csak számítógépes megjelenítésre készül, ebben az esetben is korlátozó tényező lehet a példányszám, a megjelenítés felbontása.

  • Esztétika: A térképkészítés során az esztétikának szintén nagy jelentősége van. Hiába tökéletes geometriailag egy térkép, ha a térképtervezés során rossz színeket választunk, a térképlap elrendezése nem megfelelő, az egész térkép által keltett esztétikai érzet hátrányosan befolyásolja a térkép megítélését.

  • Egyensúly: A térképlap elrendezésekor többféle vizuális egyensúlyt hozhatunk létre, a következő ábrákon erre láthatunk néhány példát. A szimmetrikus elrendezés esetén a térkép címe középen található, és a térkép tengelyére szimmetrikusan helyezkednek el az egyéb járulékos térképelemek. Informális egyensúly esetén az egyensúlyt befolyásolhatja, az ábrázolandó terület alakja, amely által keltett vizuális hangsúlyt a jelmagyarázat és egyéb járulékos térképelem megfelelő elhelyezésével igyekszünk oldani. A hálózatos vagy rácsos elrendezés esetén a járulékos térképelemeket mintegy képzeletbeli rácshoz igazítjuk (Zentai, 1999).

4.7. ábra Elrendezés (Forrás: ITC)

Forma és a térképlap megformálása:

4.8. ábra Forma

4.9. ábra Az ábrázolt terület alakja

4.10. ábra (Forrás: ITC)

4.11. ábra

A térképlap elrendezésénél, különféle típusokkal találkozhatunk. Az általunk többnyire használt topográfiai térképek a keretes térképek típusába sorolhatók. A fő térkép a belső keretet tölti ki, ezen a kereten kívül kapnak helyet a járulékos térképelemek.

A szigettérképek esetén a belső keret maga az ábrázolt terület körvonala, és a fő térképet itt is járulékos térképelemek veszik körül.

A kifutó térképek esetén a térképi tartalom a térképlap széléig tart, az esetleges járulékos térképi elemek vagy egy másik lapon kapnak helyet (pl. atlaszok esetén), vagy magán a főtérképen.

4.12. ábra Térképtípusok (Forrás: ITC)