Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 6., 6 A térképek és a GIS

Dr. Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.5 Térképek a döntéshozatalban

6.5 Térképek a döntéshozatalban

A döntéshozó (DSS - Decision Support System) rendszerekben földrajzi objektumokkal kapcsolatosan hozzuk meg a döntéseinket, tehát ez a döntés egyfajta vizuális döntés is. A térképekkel folytatott megfelelő munka, a helyes analízis és ezek interpretálása a GIS használat egyik fontos eleme. A döntéshozatal során egy másik nagyon fontos tényező az, hogy a GIS képes kombinálni és integrálni olyan adatokat, melyek méretaránya, adattartalma, forrása, és térbeli felbontása (nem ugyanazokat az adatszinteket ábrázolja, például az egyik adatforrás megyékre, a másik településekre vonatkozatva tartalmaz leíró adatokat) eltérő, vagy különböző akár különböző fogalmakat leíró adattartalom is egy rendszerbe kerülhet, amiket tulajdonképpen nem is lehetne egymással összevetni. A szoftver képes kezelni ezeket az adatok és különböző térinformatikai műveleteket is végre tud hajtani rajtuk és közli az eredményt, ami igazából hamis végeredményhez vezet.

A térképészek évszázadokon át foglalkoztak azzal, hogy a különböző típusú és forrású adatokat egybeszerkesszék, és ma már birtokában vannak annak a tudásnak, mely lehetővé teszi, hogy a különböző adatforrásból származó adatokat átformáljuk. Különböző transzformációs és modellezési eljárásokat dolgoztak ki (pl. generalizálás), amelyek figyelembe veszik az adatforrások különbözőségét, és olyan eredményhez juttatnak, mely valódi adatintegrációt tesz lehetővé. (Kraak, 2003)

Egy, a földrészletekkel kapcsolatos döntéshozatali rendszerben megadhatjuk, hogy milyen pontosan lettek felmérve a földrészletek, majd meg kell vizsgálnunk annak a valószínűségét is, hogy mennyire jól lettek ezek a földrészletek kategorizálva vagy osztályozva (például a földrészletre jellemző felszínborítottság vagy földhasználat alapján). Ezt követően a térinformatikai szoftverben ehhez az adathoz integrálhatjuk pl. a csapadékviszonyokra vonatkozó adatokat, mely valószínűleg nem a földrészletek felmérésének idejére vonatkozik (ezt tovább bonyolíthatja az a tény, hogy a csapadékviszonyokra vonatkozó adatot meghatározott számú ponton mérték, és a fennmaradó területre interpolálták). Vajon milyen pontosnak tekinthető a két adatszint korrelációja, figyelembe véve az adatok pontosságát, az osztályozás során elkövethető hibákat, a különböző időpontból származó adatokat és az interpolációi hibáit? Ma egy magas szintű térinformatikai rendszer képes arra, hogy a döntéshozót tájékoztassa az adatszintekben rejlő hibákról, azért, hogy ezeket a döntéshozatalban figyelembe vehesse.