Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 6., 6 A térképek és a GIS

Dr. Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.7 Térképszerkesztés térinformatikai szoftverrel

6.7 Térképszerkesztés térinformatikai szoftverrel

A térinformatikai szoftvereknek az alább felsorolt tervező elemeket kell tartalmazniuk: (Vozenilek, 2005).

  • a térképtervezés automatizációja,

  • általános tervezési variációk modellezése,

  • különböző „design” a térképtermékek előállításához,

  • képszerű domborzatábrázolás, illetve egyéb térbeli kiterjedéssel rendelkező felületek ábrázolása és 3D-s modellezése,

  • különböző térképészeti termékek integrálásának lehetősége, ideértve a távérzékelt adatokat is,

  • papír térképek nyomatatásának, illetve digitális vagy elektronikus térképek publikálásának lehetősége.

6.7.1 A térinformatikai szoftverek alkalmazásának hátrányai

A GIS-ben még mind a mai napig nem megoldott bizonyos, a kartográfusok szempontjából fontos térképtervezési, szerkesztési funkciók elérése. A szoftverekben felkínált jelek minősége és mennyisége még mindig nem megfelelő. Továbbá a saját jel szerkesztése és tervezése a térinformatikai programon belül nem valósítható meg. Ha egyéni jelkulcsot szeretnénk tervezni, akkor valamilyen kiegészítő programot kell használnunk és az ott megtervezett jeleket át kell konvertálnunk térinformatikai programunkba. Térképészeti szempontból még mindig problémát jelent, hogy a legtöbb számítógépes grafikai programban elérhető Bézier-görbe, a GIS-ben még mindig nem használható.

6.12. ábra. Bézier-görbe

A vonalas, strukturális vagy felületi jelek alkalmazásának lehetősége sem érhető el. Szintén problémaként jelentkezik a színpaletták nem kielégítő tárháza, illetve az overprint beállítási lehetőségek hiánya.

További fontos probléma a generalizálás kérdése. Ez egy olyan folyamat, amit még egyelőre nem lehetetett automatizálni és mindenképpen a térképész tudását, gyakorlatát kívánja az, hogy a generalizálás megfelelő legyen.

A nevek, a tipográfia szintén fontos elemét képezik a térképeknek. Ha az adatbázis tartalmaz erre vonatkozóan információkat, ez alapján dinamikusan címkézhetjük az egyes objektumokat. A címkézéssel kapcsolatban több probléma felmerülhet. Egyrészt, ha több vonalszegmensből áll egy objektum - például egy folyót több vonalszakasz digitalizálásával hoztak létre - akkor mindegyik szakaszhoz kerülhet felirat, ugyanakkor a címkézésnél nem tetszőleges a név elhelyezése, hanem előre megállapított séma alapján történik, ami a nagyításnál folyamatosan változhat. Ezért a térinformatikai szoftverrel készülő térkép esetén a folyamat legvégén ún. annotációvá alakíthatjuk a címkéinket. Az annotáció esetén egyedileg szerkeszthetjük a feliratokat is. A grafikus szoftverekkel ellentétben a névírásnál még mindig problémát jelent az ívre illesztés, hiszen a térinformatikai szoftverekben még nem megoldott ez a funkció.

A legalapvetőbb két színkeverési módszer az RGB és a CMYK. Az RGB színkeverés esetén a monitor és a szkenner színhelyes képet ad, ugyanakkor a nyomtatás esetén a CMYK színkeverési módszert alkalmazó eszközöket használunk. A GIS-ben főként monitor kompatibilis színrendszerekkel találkozhatunk, ugyanakkor a nyomtatás során a színrendszerek közötti nem megfelelő konverzió komoly problémát jelenhet.

6.7.2 A térinformatikai szoftverek alkalmazásának előnyei

A térinformatikai szoftverek alkalmazása sokszor megkönnyíti a térképkészítését menetét, hiszen az elemzéseket követően sok automatikus funkció elérhető, ami könnyebbé teheti főként a tematikus térképek előállítását. Ugyanakkor törekednünk kell arra, hogy megértsük, mi történik egy-egy funkció alkalmazásakor az adatokkal. Ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor kedvezően ki tudjuk használni a térinformatikai szoftverekben rejlő tudásbázist térképeink készítésekor.

A térinformatikai szoftverek számos előnyei közül itt olvashatunk néhányról (Vozenilek, 2005):

  • számos előre megtervezett jelkulcs elérhető, amit könyvtárstruktúrába rendezve tesz elérhetővé a program,

  • színpaletták- és különböző szerkesztési funkciók segítségével jelek tervezhetősége,

  • szimbólum csoportok mentése, és felhasználásának lehetősége más adatkészletekhez (pl. a *.lyr fájlok),

  • 3D-s felületek modellezése,

  • a nyomtatási kép szerkeszthetősége és tervezésének lehetősége (pl. ArcGIS-ben a Layout View-ban lehetőségünk van északjelet, mértéklécet, jelmagyarázatot automatikusan generálni),

  • bármilyen típusú térképi adatok összekapcsolására és beillesztésére is lehetőségünk van,

  • az adatbázis tartalmától függően bármilyen jelkulcsot és tematikus érképet létrehozhatunk,

  • multimédia elemek kapcsolása a térképekhez (video készítése, képek tárolása az adatbázisban, hyperlinkek kapcsolása leíróadatként),

  • különböző méretarányú és tartalmú térképek integrációja,

  • a térinformatikai elemző eszközök alkalmazásának lehetősége (overlay műveletek, mely a régi fóliatechnológiához hasonlítható).

Ezen számos az előbbiekben felsorolt előny ellenére, a korábban felsorolt hátrányok miatt a kartográfusok arra kényszerülnek, hogy más megoldást keressenek a térkép végső fázisának előállítására. Ez tulajdonképpen a GIS és DTP (Desktop Publishing) technológiák együttes alkalmazását jelenti. Az átkonvertáláshoz valószínűleg mindenképp szükséges lehet vagy egy beépített konvertáló programra vagy esetleg egy külön, erre a célra készített konvertáló programra, mint például a GeoMedia MapPublisher (Vozenilek, 2005).