Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 7., 7 Térképek a weben

Dr.Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

7.2 Térképek és a World Wide Web

7.2 Térképek és a World Wide Web

Az internet térnyerésével a webes térképhasználat a következő alapvető jellemzőkkel bír:

  • Exponenciálisan növekvő tudományos és társadalmi igény;

  • Változások a térképkultúrában;

  • GIS hálózatok szerepének erősödése;

  • Térbeli adatbányászat;

  • Decentralizáció és megbízhatóság.

A weben egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a térbeli információkat bemutató térképek, amelyek bizonyos tekintetben különböznek a hagyományos térképektől. A webtérképek fontos ismérvei:

  • Szabad hozzáférés;

  • Naprakészség (ugyanakkor erre nem indig kapunk garanciát);

  • Platformfüggetlenség.

A webtérképeket különböző módszerekkel találhatjuk meg:

  • Keresőmotorok;

  • Katalógusok;

  • Tematikus portálok;

  • Blogok.

Régen a térképkészítés kizárólag a térképészek feladata volt, a térinformatika és a számítógépes grafika fejlődésével ez megváltozott. A WWW-hez kapcsolódó információs forradalom tovább növelte azok számát, akik térképeket készítenek és publikálnak, a világháló segítségével azt mondhatjuk, hogy globálisan. Az így megjelenő webtérképek készítői az egyszerű felhasználóktól a komoly szakemberekig terjedhet.

A weben a térképek sokféle szerepet tölthetnek be. Például az elérhető térbeli adatok grafikus indexe lehet, például a SDI (Térbeli Adat Infrastruktúra) esetén, vagy egy keresőmotor részeként. Vannak egyszerű térképek, amelyek segítségével a térbeli viszonyokról informálódhatunk (a legtöbb intézmény, cég stb. weboldala ma már tartalmaz olyan információkat, melyben megmutatja az adott objektum megközelíthetőségét valamilyen többnyire Google Maps alapú beágyazott térkép segítségével).

A térbeli információ terjesztésében nagyon fontos szerepe van a webtérképeknek, hiszen alkalmazásukkal bárki értesülhet arról, hogy például hol élnek védett állatfajok Magyarországon, hol találhatóak különleges idegenforgalmi nevezetességek.

A webtérképek megjelenésével a térképek szerepe is megváltozott. Hagyományosan a térképeknek három fő szerepe volt:

  • ismeretlen térbeli adatok vizuális vizsgálata (távérzékelt adatok kiértékelése),

  • adatelemzés,

  • megjelenítés.

Ezek elsősorban az adatok természetének vizsgálatát és felfedezését voltak hivatottak szolgálni. A weben található térképek segítségével már lehetőségünk nyílik bizonyos esetekben a térképek mögött rejlő adatbázisban is keresni. A webtérképek megjelenésével ezek a funkciók a következő lehetőségekkel egészültek ki:

  • keresés,

  • index,

  • kereskedelmi fogalomban kapható térképek bemutatása, előnézete.

7.1. ábra. A térkép, mint a keresés eszköze

7.2. ábra. A térkép, mint előnézet (forrás: FÖMI honlap)

7.3. ábra A térkép, mint index (forrás: ITC)

A legújabb tendencia az, hogy már nem elsősorban a térbeli adatok szolgáltatói alakítják ki a webtérképek „design”-ját, hanem maguk a felhasználók is képesek bizonyos beállítások segítségével a saját ízlésünknek megfelelően áttervezni a megjelenő térképet.

7.2.1 Egyszerű térkép készítése a Google Maps segítségével

A Google Maps segítségével például képesek vagyunk nagyon egyszerű térképeket készíteni és beágyazni egy adott honlapba.

A Google Maps lehetővé teszi számunkra, hogy adatainkat, élményeinket, melyek helyhez kötöttek egyszerűen és jelenleg ingyenesen egy saját térképen tároljuk és jelenítsük meg. Ha jól sikerült a térképünk vagy az esetleg mások számára is érdekes lehet, akkor nyilvánossá tehetjük, így megjelenik az interneten. A Google MyMaps-nek (saját térkép) hívja ezt a szolgáltatást.

Mindehhez felhasználhatjuk a Google Mapsben rendelkezésre álló alaptérképeket.

Az alaptérképek lehetnek utcatérképek, műholdfelvételek és domborzati térképek:

7.4.ábra A Google-ben választható hátterek

7.5. ábra. Közlekedési információk

Ezen kívül még a közlekedési viszonyokról is szerezhetünk információkat, sőt útvonaltervezésre is tudjuk használni. A térképeken mások által publikált egyéni információkat is megjeleníthetünk, továbbá választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy „Hol van”? (pl. Székesfehérvár), illetve arra is, hogy „Mi van ott”?

7.6. ábra. Saját térképek létrehozása

Saját térképeink létrehozásához mindössze egy gmail-es felhasználói fiókkal kell rendelkeznünk, és máris hozzáláthatunk a szerkesztéshez. Saját térképeinken pontszerű, vonalas és felületi objektumokat hozhatunk létre. Amikor rákattintunk a szerkesztés gombra, új jelek jelennek meg a bal felső sarokban, melyek lehetővé teszik pontszerű, vonalas és felületi objektumok elhelyezését. A vonalas objektumokat vagy szabadkézi módban vagy az útvonalakra igazítva rajzolhatjuk.

7.7. ábra. Objektumok beillesztése

Ezen eszközök használata esetén a jelkulcs megváltoztatása is bizonyos mértékig lehetséges, így jobban értelmezhetővé és olvashatóvá válnak térképeink.

7.8. ábra Szerkesztési lehetőségek

Végezetül megoszthatjuk, illetve közösen is szerkeszthetjük térképeinket. Az így létrejött térképet bármilyen weboldalba beágyazhatjuk, mivel a Google lehetőséget biztosít számunkra a html kód másolására is.

7.9. ábra. Közösen szerkesztett térkép

Akik rendelkeznek némi programozói tudással, természetesen ennél sokkal bonyolultabb térképeket is létrehozhatnak, keresési, lekérdezési funkciókkal ellátva, amelyhez a Google honlapján található html kódmintákat használhatják (http://code.google.com/intl/hu-HU/apis/maps/documentation/).

Ezeket az egyszerű térképeket a felhasználók segítségével a Google a háromdimenziós tér bemutatásának elérhetővé tételével tovább fejlesztette. Egyrészt saját beépített lehetőségként egy egyszerű domborzatmodell segítségével képet kaphatunk környezetünk felszíni viszonyairól és a Google Sketchup segítségével, vagy a még egyszerűbben működő Building Makerrel létrehozhatjuk épületeink háromdimenziós modelljét. A Street View-ban pedig a városokon belül készült panorámaképek segítenek a jobb tájékozódásban.

7.10. ábra. A Google 3D-s modelljei

A Google-t követve a Microsoft is lehetővé teszi a Virtual Earth majd Bing Map használatát, melynek segítségével szintén lehetővé válik a valóság háromdimenziós modelljének megtekintése a számítógépeinken.

Amint előbb is láthattuk a Google példáján, a felkínált funkciók segítségével a térkép készítői, egyben felhasználói bármilyen térképet előállíthatnak, így a térbeli adatok szolgáltatói igazából nem tudják ellenőrizni, hogyan néz ki a létrejött térkép. Ezt a felkínált funkciókkal lehet szabályozni.

7.2.2 A web hatása a térképészetre

A web térnyerése alapvetően megváltoztatta a hagyományos térképészeti eljárásokat, de magát az adatok kezelését, és elérhetőségét is.

Így például a nyílt szabványok, melyek az Open Geospatial Consortium égisze alatt jöttek létre: WMS, WFS.

Ugyancsak alapvető változást hozott a nyílt térképszerverek, térképes szolgáltatások térnyerése, elterjedése és közkedveltté válása.

A nyílt térképszerverek legjellemzőbb tulajdonságai:

  • Teljes világot lefedő, részletes térképi adatbázis.

  • Hely szerinti keresési funkciók.

  • Könnyen kezelhető, intuitív felhasználói felület,

  • Testreszabható, kiterjeszthető nyílt programozási felület,

  • API, alkalmazásprogramozási interfész (angolul application programming interface). Egy program, vagy rendszerprogram azon eljárásainak (szolgáltatásainak) és azok használatának dokumentációja, amelyet más programok felhasználhatnak (mashup). Egy nyilvános API segítségével lehetséges egy programrendszer szolgáltatásait használni anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene. (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkalmaz%C3%A1sprogramoz%C3%A1si_fel%C3%BClet

  • Ingyenes, mégis magas színvonalú és megbízható szolgáltatás.

A web 2.0 jegyében olyan kollektív közösségek is létrejöttek, akik határokon átnyúlva saját térbeli adataikat egyesítve hoznak létre térképi szolgáltatást. Legismertebb példa az OpenStreetMap.

„Az OpenStreetMap (OSM) egy csoportmunkán alapuló projekt, aminek célja egy szabadon szerkeszthető és felhasználható térkép készítése az egész világról.

A térképek hordozható GPS eszközökből, légifotókból és egyéb szabad forrásokból származó adatok, vagy egyszerű helyismeret alapján készültek. A renderelt képek és a vektorgrafikák a Creative Commons 2.0 licenc alatt érhetők el letöltésre.

Az OpenStreetMap-et olyan oldalak ihlették, mint a Wikipédia — a térkép-megjelenítésnél elérhető egy jellegzetes "Szerkesztés" fül, és a változtatások teljes története is rendelkezésre áll. A regisztrált felhasználók feltölthetnek GPS nyomvonalakat, és szerkeszthetik a vektoros adatokat is adott szerkesztőeszközök használatával.„ (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenStreetMap)

7.11. ábra. Az OpenStreetMap felülete

A webes szolgáltatás létrehozása előtt néhány fontos dolgot mindenképpen végig kell gondolnunk:

  • Hogyan védjük meg adatainkat és térképeinket?

  • Hogyan érvényesítsük a szerzői jogokat?

  • Ingyen vagy fizetős szolgáltatást indítunk?

  • Hogyan integrálhatjuk a különböző forrásból származó adatokat?

  • Hogyan használhatnánk hatékonyabban a rendelkezésre álló erőforrásokat?

A jövő Web3.0, melynek főbb tulajdonságait az alábbiakban foglalhatjuk össze (Guszlev nyomán):

  • A szemantikus web egy robotok által is értelmezhető, következtetéseket lehetővé tevő metaadat-infrastruktúra a weben.

  • A világhálót szisztematikusan végigkereső, indexelő számítógépek jellemzik.

  • Ez a lehetőség drasztikusan növeli az elérhető információk hatékonyabb felhasználhatóságát.