Ugrás a tartalomhoz

Kartográfia + Webmapping 7., 7 Térképek a weben

Dr.Pődör Andrea (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

7.3 A webtérképek tervezése

7.3 A webtérképek tervezése

A Kartográfia többi modulja (KAR2, KAR3, KAR4) már tárgyalta a térképtervezés és a térképi kommunikáció, illetve a térképen felhasználható grafikus elemekkel kapcsolatos alapvető ismereteket. A tervezés alapjai nem változnak webes környezetben sem. Ez a környezet olyan új lehetőségeket kínál, amelyek addig nem álltak a térképtervezők rendelkezésére. A web lehetővé teszi az aktuális naprakész térképek közzétételét. Azonban ez a lehetőség nem segíti elő vagy nem kényszeríti ki az egyes szervezetek belső adatbázisának folyamatos frissítését, tehát a webről származó térképeknél is ügyelnünk kell arra, hogy mikor készült a térkép.

Ugyanakkor a webnek, mint térképközlő közegnek számos hátránya is van. Amikor valamilyen webtérképet hozunk létre a „fizikai” tervezésre is figyelemmel kell lennünk, mind a fájlméret, mind a képméret tekintetében. Hiszen nem elhanyagolható tényező az, hogy milyen képméretet választunk térképünk megjelenítésére, webes megjelenítésnél célszerű a képernyő mérethez kapcsolni.

A fájlméretet befolyásoló tényezők:

  • Raszteres vagy vektoros térképet hoztunk létre.

  • Színek száma, színmélység.

  • Az alkalmazott tömörítési módszer.

  • Pixel kiterjedés (a képernyő mérete befolyásolja).

7.1 A felbontás és fájlméret összefüggései (Zentai nyomán). táblázat -

10x10 cm

100 dpi

300 dpi

600 dpi

2400 dpi

Bitmap

20 Kb

171 Kb

683 Kb

10.9 Mb

Grayscale

152 Kb

1.33 Mb

5.32 Mb

85.1 Mb

RGB

455 Kb

3.99 Mb

16.0 Mb

256 Mb

CMYK

607 Kb

5.32 Mb

21.3 Mb

340 Mb


A felhasználók nem szeretnek sokáig várakozni a letöltésre, ugyanakkor a legtöbb felhasználót az is zavarja, ha egy térkép megtekintéséhez a görgővel kell le-föl, vagy oldalra mozgatnia a térképet. Más a helyzet akkor, amikor a térképet nagyítani lehet, illetve nyilak segítségével lehet az előre cache-elt (a gyorsítótár vagy cache francia eredetű kifejezés, jelentése: „rejtekhely”, „rejtett”, a számítástechnikában az átmeneti információtároló elemeket jelenti, melyek célja az információ-hozzáférés gyorsítása) képek között navigálni. Tehát célszerű képernyő méretű térképeket tervezni és biztosítani a nagyítás és kicsinyítés lehetőségét, esetlegesen ezt dinamikussá téve. Az is megoldást jelenthet, hogy egyes objektumok megjelenését meghatározott nagyítási mérethez kötjük.

Az előbb felvázolt követelmények alapján egy jól megtervezett térkép viszonylag üresnek tűnhet. Ez igazából nem jelenthet problémát, mert a térkép „mögött” nagyon sok információt tárolhatunk, amit nem feltétlenül jelenítünk meg egyszerre. Az ilyen jellegű térképek esetén, nagyon gyakori az a tervezési eljárás, melyek segítségével a térképhasználó figyelmét felhívjuk arra, hogy további információt nyerhet a térkép bizonyos elemeire kattintva. (lásd. 7.12 ábra)

7.12. ábra. A Pro Vértes Alapítvány honlapja

Ez természetesen azt feltételezi, hogy a jeleket úgy tervezzük meg, hogy elég „hívogatóak” legyenek ahhoz, hogy a térképhasználók rájuk kattintsanak.

A tervezés során más módszert is felhasználhatunk. Ilyen lehet például az, amikor az egérrel elhaladunk valamilyen jel felett, annak jellege megváltozik, például kiemelkedik, árnyékot kap vagy valamilyen szöveges információ jelenik meg. Az is lehetséges, hogy egy adott településre kattintva egy hivatkozást érünk el, ami a település weboldalára vezet minket.

Ezek a kissé üresnek tűnő, webes megjelenítésre tervezett térképek igen alkalmasak mobil eszközön történő megjelenítésre is. Például ezek a térképek egy mobil telefon képernyőjén is elférnek és pillanatok alatt képesek olyan kérdések megválaszolására, mint „Merre van a legközelebbi pénzautomata?”, „Hol van a könyvtár?”, illetve ha mobil eszközünk még GPS-el is fel van szerelve, akkor azt is meg tudja mondani, hogy melyik a legközelebbi pénzautomata, könyvtár stb., hogyan jutunk el a vasútállomásra.

A Kartográfia 3 moduljában olvashat a grafikus változókról. A webtérképek tervezésénél felhasználható néhány olyan változó, amit a hagyományos térképészetben egyáltalán nem alkalmazunk. Ilyenek például:

  • Homályosság: bizonytalan, elmosódott határvonalak, amellyel bizonytalanságot lehet kifejezni.

  • Fokuszálás: villódzó jelek, amik vonzzák a tekintetet

  • Átlátszóság: a harmadik dimenzió kifejezésére szolgálhat: segít a háttértérkép elhalványításában és a fő tartalom kiemelésében.

  • Árnyék, árnyékolás: szintén a harmadik dimenzió kifejezésére szolgálhat. Ezen grafikai elemek használata segít a térképeken a mélységérzet növelésében.