Csabina Zoltánné (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
A határozatlan integrál vagy primitív függvény keresése – röviden: integrálás – a differenciálás fordított művelete.
Definíció: Legyen f valamilyen I intervallumon értelmezve. Ha létezik olyan F függvény, amely ezen az intervallumon differenciálható és minden x⊂I-re
F’(x) = f(x),
akkor az F függvényt az f függvény I intervallumhoz tartozó primitív függvényének nevezzük.
Definíció: Egy f(x) függvény határozatlan integráljának nevezzük az I intervallumban az f(x) függvény primitív függvényeinek a halmazát. Jelölése:
.
Az elmondottak szerint, ha F’(x) = f(x), akkor
= F(x) + c.
, ha α ⊂ R és α ≠ -1, mert
ha α = –1,
, (x ≠ 0), mert ha x 0, akkor (ln |x|)’ = (ln x)’ =
ha x 0, akkor (ln |x|)’ = (ln(–x))’ =
, ha a ⊂ R, mert (ax + c)’ = a
, mert (ex + c)’ = ex
, ha (a 0; a ≠ 1), mert (
)’ = ax
, mert ( −cos x + c)’ = sin x
, mert (sin x + c) = cos x
, mert (−ctg x + c)’ =
, mert (tgx + c)’ =
= 1 + tg2x
, mert (arctg x + c)’ =
, mert (arc sin x + c)’ =
Az itt felsorolt elemi függvény primitív függvényeinek helyességét deriválással ellenőriztük.
A kapott táblázatból látható, hogy sok elemi alapfüggvény primitív függvénye nem szerepel. Ez már előre vetíti, hogy függvények primitív függvényeinek a keresése nem olyan egyszerű feladat, mint a deriválás.
Az integrálás elsajátításához sok gyakorlásra van szükség. Az integrálási feladat eredményét mindig ellenőrizhetjük, mivel az eredmény deriváltja az integrálandó függvény kell hogy legyen.
Integrálási szabály:
Tétel: Ha f-nek és g-nek az I intervallumban léteznek a primitív függvényei, akkor cf-nek és (f + g)-nek is van primitív függvénye és
.
A következő példákban olyan integrálokról lesz szó, amelyek alapintegrálok, vagy egyszerű átalakításokkal közvetlenül az alapintegrálokra vezethetők vissza.
1. Példa: Keressük az alábbi függvények határozatlan integrálját:
f1(x) = 5x7 + 3x3 + 8
Megoldás:
.
f2(x) =
Megoldás:
.
f3(x) = 2ex – 2x +
Megoldás:
.
f4(x) =
Megoldás:
.
f5(x) =
Megoldás:
f6(x)=
Megoldás:
.
Tétel: Ha az f-nek az I intervallumon F a primitív függvénye, akkor
, ax + b ⊂ I , ahol a, b ⊂ R és a ≠ 0 .
Tétel: Legyen f differenciálható az I intervallumon, akkor
, α ≠ –1.
Tétel: Ha f differenciálható az I intervallumon és f(x) ≠ 0 (x ⊂ I), akkor
.
Tétel: Ha g függvény differenciálható az I intervallumon, és F’(x) =f(x), továbbá ezen az intervallumon f[g(x)] összetett függvény létezik, akkor
.
Helyettesítéses integrálás:
Az
képleten a következő formális átalakítást hajtjuk végre:
Legyen t = g(x). Ekkor a
egyenlőségből g’(x)dx = dt.
Így
[t = g(x)].
Az így kapott képletet nevezzük a helyettesítéssel való integrálás képletének, amely a fent leírt tétel feltételei mellett alkalmazható.
Parciális integrálás:
Tétel: Ha az u és v függvények az I intervallumon differenciálhatók, továbbá az uv’ és az u’v szorzatoknak ugyanezen az intervallumon van határozatlan integrálja, akkor
.
2. Példa: Határozzuk meg a következő függvények határozatlan integrálját!
a.)f(x) = (2x + 3)4
Megoldás:
.
b.)f(x) =57x-3
Megoldás:
.
c.)f(x) = sin(
)
Megoldás:
.
d.)f(x)= sin2x
Megoldás:
.
Feladatok:
18.
20.
22.
24.
26.
28.
30.
.
3. Példa: Határozzuk meg a következő függvények határozatlan integrálját!
a.) f(x) = 12x(6x2 + 5)4
Megoldás:
.
b.) f(x) =
Megoldás:
c.) f(x)=3cos4x sin x
Megoldás:
.
FELADATOK:
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
40.
41.
42.
43.
44.
45.
46.
.
4. Példa: Határozzuk meg a következő függvények határozatlan integrálját!
a.)
Megoldás:
.
b.)
Megoldás:
.
c.)
Megoldás:
.
d.)
Megoldás:
.
FELADATOK:
47.
48.
49.
50.
51.
52.
53.
54.
55.
56.
57.
58.
59.
60.
.
5. példa: Határozzuk meg a következő függvények határozatlan integrálját!
a.)
.
Megoldás:
Az első tényező összetett függvény, amelynek belső függvénye
g(x) = x2.
Az integrandus az f(g(x))g’(x) alakú, mivel (x2)’ = 2x. Így
.
b.)
Megoldás:
6. Példa: Határozzuk meg a következő függvények határozatlan integrálját!
a.)
Megoldás:
u’(x) = ex, v(x) = x
u(x) = ex v’(x) = 1
Ezeket helyettesítve:
.
b.)
Megoldás:
Az integrandust tekinthetjük az 1·ln x függvényszorzatnak.
Legyen v’(x) = 1 és u(x) = ln x, ekkor v(x) = x és u’(x) =
. Ezt felhasználva:
.
c.)
Megoldás:
u(x) = x2 v’(x) = cos x
u’(x) = 2x v(x) = sin x
.
Az új integrálra ismét alkalmazzuk a parciális integrálást az alábbi megfeleltetésben:
u(x) = –2x v’(x) = sin x
u’(x) = –2 v(x) = –cos x
.
d.)
Megoldás:
Legyen u(x) = arc tg x v’(x) = x
u’(x) =
v(x)=
ekkor
e.)
Megoldás:
Legyen u’(x) = ex v(x) = cosx
u(x) = ex v’(x) = –sinx
.
Ismét parciálisan integráljuk.
Legyen u’(x) = ex v(x) = sinx
u(x) = ex v’(x) = cosx
Egyenletként rendezve kapjuk:
.
FELADATOK:
76.
78.
80.
82.
84.
86.
88.
.
7. Példa: Határozzuk meg a következő függvények határozatlan integrálját!
a.)
Megoldás:
Legyen t =
, ebből t2 = 2 + 5x és x =
,
,
A helyettesítést elvégezve:
Visszahelyettesítve:
.
b.)
Megoldás:
Legyen t = ex, ebből x = lnt
,
.
c.)
Megoldás:
Legyen t =
, ebből x = t2 ,
, dx = 2tdt
u(x) = 6t v’(x) = et
u’(x) = 6 v(x) = et
d.)
Megoldás:
Legyen x=sint, t=arcsinx,
, dx = costdt és így
.
FELADATOK:
90.
92.
94.
96.
98.
99.
.
A racionális függvények két polinom hányadosaként állíthatók elő:
R(x) =
Ha Q(x) konstans, akkor polinomot kapunk. A polinomok integrálása nem jelent különösebb gondot számunkra, tagonként integrálhatjuk őket.
A következőkben csak olyan esettel foglalkozunk, amikor Q(x) legalább elsőfokú polinom. Ugyanakkor feltesszük P(x)-ről, hogy Q(x)-nél alacsonyabb fokú. Amennyiben ugyanis P(x) nem alacsonyabb fokú Q(x)-nél, akkor elvégezhetjük az osztást, amelynek eredményeképpen hányadosként kapunk egy P1(x) polinomot és egy P2(x) maradék polinomot, amelynek fokszáma a Q(x) fokszámánál kisebb. Ennek alapján R(x) előállítható ilyen alakban:
R(x) = P1(x) +
.
A racionális törtfüggvények integrálásánál követendő eljárást elsősorban a nevező zérushelyei határozzák meg.
8. Példa:
a.)
b.)
.
9. Példa: Számítsuk ki az alábbi integrálokat!
a.)
Megoldás:
Az integrálandó függvény így írható fel:
Parciális törtek összegére kell felbontani. (A nevezőnek két különböző valós zérushelye van.)
A és B ismeretlen konstans.
Az egyenlőség csak úgy lehet igaz, ha az egyenlőség két oldalán, a számlálókban x együtthatója és a konstans egyenlők.
azaz A = –24, B = 31
A keresett felbontás tehát:
.
.
b.)
Megoldás:
= (x – 1)2,
ezért most a nevező egyetlen valós zérus helye x1 = x2 = 1.
Fel lehet bontani egy (x – 1) és egy (x – 1)2 nevezőjű konstans számlálójú résztörtek összegére.
1 – 3x = Bx + A – B
azaz B = –3 és A = –2
.
Ennek alapján az integrál:
.
c.)
Megoldás:
A nevező a következőképpen alakítható szorzattá:
x4 – 1 = (x2 – 1)(x2 + 1) = (x + 1)(x – 1)(x2 + 1)
Az integrandus parciális törtekre bontása:
Az egyenlőség csak akkor állhat fenn, ha
azaz A =
, B =
, C =
, D = –1.
Ezek szerint:
,
.
Feladatok:
101.
103.
105.
107.
109.