Ugrás a tartalomhoz

Mérnökgeodézia 4., Mérnökgeodéziai magassági alapponthálózatok.

Dr. Ágfalvi Mihály (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.2 A magassági alapponthálózatok létesítésének célja, általános elvek

4.2 A magassági alapponthálózatok létesítésének célja, általános elvek

A tantárgy bevezető moduljában már szó volt arról, hogy az építési beruházásban a tervezett létesítményeket térben kell létrehozni. Eddig csak a vízszintes síkban végzendő munkákat segítő alapponthálózatokról volt szó. A harmadik dimenzióbeli (a magassági) feladatok megoldását segítő geodéziai technikák alapját adó magassági alapponthálózatok sajátosságait ebben a modulban foglaljuk össze.

A különböző jellegű és kiterjedésű mérnöki létesítmények (ipartelepek, vízi erőművek, utak, vasutak stb.) magassági alapponthálózata azt a célt szolgálja, hogy az adott építési feladathoz kellő sűrűségben legyenek alappontok a részletpontok egységes rendszerben való magassági kitűzéséhez (magassági meghatározásához).

Az építési beruházások magassági alapponthálózatát a területre eső országos magassági alapponthálózati pontokra támaszkodva kell létrehozni. A vízszintes hálózatokhoz hasonlóan meg kell vizsgálni, hogy az alappontok megfelelnek-e a megoldandó feladatok követelményeinek. Általában két jellemzőt szokás vizsgálni: a pontsűrűséget és a pontosságot.

A Geodéziai hálózatok tantárgyban ismertük meg az országos magassági alapponthálózatok legfontosabb jellemzőit, így többek között a hálózatok pontsűrűséget is. Tudjuk, hogy az alapponthálózat létrehozása során törekedtek arra, hogy 4 km2-ként legyen egy felsőrendű szintezési alappont. A szomszédos alappontok közötti átlagos távolság belterületen 0,7 km, külterületen 1,2 km. Itt a maximális ponttávolság nem haladhatta meg az átlagos távolság 1,5 szeresét. Ez a pontsűrűség elegendő, hogy az építési beruházás magassági alapponthálózatát erre felépítsük. Természetesen ez akkor igaz, ha a területen nem pusztultak el alappontok

Az országos magassági alapponthálózat, amely tudjuk, hogy három szintre tagolódik (I.-II. és III. rendű hálózat), bármelyik részének pontossága megfelel a legtöbb mérnökgeodéziai célra. A hálózat pontosságánál nagyobb pontosságot nagy gépszerkezetek (turbinák, hengersorok stb.) kitűzése-szerelés irányítása igényel. Ezeket a munkákat azonban többnyire nem a beruházás alapponthálózatát felhasználva, hanem ezektől függetlenül végezzük. Gépek kitűzésekor ugyanis nem a pontok abszolút magasságát, hanem a szerkezetek egymáshoz viszonyított – relatív – magasságát kell csak nagy pontossággal meghatározni.

Az országos alapponthálózatok felhasználásánál még egy dologra kell felhívni a figyelmet. Ma is használatos még az Adriai és a Balti magasság fogalma. A Balti magasságot Magyarországon 1960 óta használjuk, értéke az Adriai magassághoz viszonyítva a következő módon számítható: MB = MA – 0,6747 m.