Ugrás a tartalomhoz

Mérnökgeodézia 7., Mély- és magasépítési feladatok geodéziai munkái

Ágfalvi Mihály (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

7.5 Összefoglalás

7.5 Összefoglalás

Ebben a modulban válogatott mérnökgeodéziai (építési) mérési feladatok megoldását ismerhettük meg. Az első részben az alapozások geodéziai munkáiról szóltunk, és bemutattuk a hagyományos műszerekkel valamint a mérőállomással végzett kitűzéseket.

A második részben a korszerű építési módok egyik gyakran alkalmazott formájának, az előre gyártott elemekre épülő vázszerkezetes építési mód függőleges szerkezeti elemeinek, a pilléreknek a kitűzését ismertettük. Összefoglaltuk a beállításkor kielégítendő legfontosabb geometriai elemeket. Ezután végigkísértük az építési munkafolyamatokat, az alaptestek építésétől a pillérek ellenőrző beméréséig. Megmutattuk a folyamat geodéziai feladatait és megoldásait.

A modul befejező részében karcsú (kis alapterületű) építmények építését kísérő geodéziai munkákat foglaltunk össze, és ismertettük, hogy ezek a szerkezetek két technikával készülhetnek.

Kis, néhány 10 m-es szerkezeti magasságú, rendszerint fémből készült szerkezeteket, szerelő bakokon a földön szerelik össze. A geodéziai feladatok ekkor egyrészt a még a bakon fekvő a szerkezet összeszerelése utáni szerkezeti méretek ellenőrzésére irányulnak, másrészt a szerkezet beállításához szükséges jelek elhelyezését segítik. Az építményt ezután a végleges helyére állítják, és ott ideiglenes kötésekkel előzetesen rögzítik az alaptestre. Ezután iránymérésre alkalmas műszerekkel, legalább két (lehetőleg egymásra merőleges) helyzetből függőleges helyzetbe kell állítani (rendszerint több lépéses mérési feladattal) a szerkezet tengelyét.

A végleges helyén épített (szerelt) karcsú építmények rendszerint vasbeton szerkezetek, amelyek valamilyen csúszó (vagy kúszó) zsalus technikával épülnek. Az építési folyamatot végig kísérve, megadott szerkezeti méretek elérésekor ellenőrző mérésekkel meg kell határozni az építés hibájából származó tengelyferdeséget. Bizonyos, az építmény méreteitől függő, szerkezeti magasságokban a Nap egyenetlen felmelegítő hatására és a szél nyomására is változhat a tengely helyzete. A modulban ismertettük Holéczy módszerét, amellyel ezek a hatások tisztán geodéziai módszerrel leválaszthatók a mérési eredményekből. A végeredmény az építési hibák nagyságát mutatja, amelyet az építők felhasználhatnak, ha szükséges, az esetleges korrekció végrehajtásához. Hagyományos építőanyagokból épülő karcsú építmények esetében is alkalmazható a módszer.

Önellenőrző kérdések:

  1. Mi célt szolgál az alapozások kitűzése után zsinórállvány felszerelése?

  2. A zsinórállás elhelyezése milyen munkálatokat igényel?

  3. Miként oldható meg a feladat mérőállomások alkalmazásával?

  4. Milyen geometriai feltételeket kell ellenőrizni előregyártott pillérek kitűzése és beállítása során?

  5. Sorolja fel az előregyártott szerkezeti elemekkel épülő építmények munkafolyamatát!

  6. Milyen ellenőrző méréseket kell elvégezni a kész alaptesteken?

  7. Milyen ellenőrző méréseket kell elvégezni előregyártott pillérek beállítása előtt?

  8. Milyen ellenőrző méréseket kell elvégezni földön szerelt karcsú építmények szerelésekor?

  9. Milyen módon történik a földön szerelt karcsú építmények függőlegesbe állítása?

  10. Hogyan kell kialakítani a végleges helyén szerelt karcsú építmények ellenőrzésére szolgáló alappontokat?

  11. Mi a végleges helyén szerelt karcsú építmények vizsgálati méréseinek a célja?

  12. Milyen okok idézik elő a karcsú építmények tengelyeinek kitérést a különböző szerkezeti magasságokban?

  13. Milyen módon lehet az egyenlőtlen süllyedésből származó tengelyferdeséget meghatározni?

  14. Milyen módon lehet a külső hatásokból származó tengelyferdeséget meghatározni?

  15. Mi a Holéczy-módszer lényege?