Ugrás a tartalomhoz

Növény- és állattani ismeretek 5., Állattenyésztési alapismeretek

Dr. Udvardy Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.4 A gazdasági állatok fejlődése

5.4 A gazdasági állatok fejlődése

Az állatok fejlődési folyamata a megtermékenyüléstől kezdve folyamatos változásokon megy keresztül, testtömegük kezdetben gyorsabban, később lassúbb ütemben növekszik, öregkorra pedig újra csökken. Vágóállatok esetében a vágás időpontja nagymértékben függ a fejlődésbeni állapotuktól.

A fejlődést két része, a növekedés és a fejlődés szakaszaira oszthatjuk. A növekedés során az állat testtömege gyarapszik, ez mennyiségi változást jelent, a fejlődés során pedig a minőségi tulajdonságok változnak meg. A növekedés során főként az izomzat beépülésére kerül sor, ez a változás folyamatos, a fejlődés esetében pedig a minőségi tulajdonságok ugrásszerűen változnak meg. Ez utóbbira példa az ivarérettség elérése.

A fejlődés szakaszai a következők:

  • Megtermékenyülés : a hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet.

  • Embrionális fejlődési szakasz : méhen belüli vagy tojáson belüli szakasz. Ebben a szakaszban megindul a megtermékenyített petesejt barázdálódása, kialakul a szedercsíra majd a hólyagcsíra állapot, kialakulnak a csíralemezek, megkezdődik a szervek kifejlődése és a különböző szövetek kialakulása. Az embrionális szakasz hossza (vemhesség ideje) fajonként eltérő (például a szarvasmarháé 285 nap, a sertésé115 nap, stb.).

  • Újszülött szakasz/fiatalkori fejlődés : az emlősállatoknál a sorrend: szopós, választott, növendékkorú állapot, majd a gazdasági állatok elérik az ivarérettséget. Ezt a tenyészérettség követi.

  • Ivar/tenyészérettség : ivaréretté egy faj egyede a faj biológiai sajátosságai szerint válik. Ez fajonként változó és jól meg is határozható korban történik. A tenyészérettséget rendszerint később, 70-75 százalékos fejlődési állapot körül érik el, ekkor már az állat szervezete nem károsodik a tenyésztésbe vételtől.

  • Teljes kifejlettség : Az a szakasz, amikor már jelentős testtömeg növekedés nem figyelhető meg, az állat tenyészérett, a fajra és fajtára jellemző teljes tömeggel rendelkezik.

  • Öregedési szakasz : jellemzője a termelési szint folyamatos lassú csökkenése, és így az állat gazdasági teljesítménye romlik.

  • Pusztulás : a gazdasági állatok biológiailag lehetséges maximális korukat általában nem érik el, hanem korábban hasznosítják azokat a tenyészcélnak megfelelően, vagy nem megfelelő teljesítményük miatt selejtezésre kerülnek. Vannak kifejezetten fiatalon vágott állatok (pecsenyebárány, brojlercsirke, pecsenyemalac, stb.) és vannak kifejlett korban hasznosított, húscélból tartott állatok is.

5-1. táblázat - Egyes állatfajok biológiailag lehetséges maximális kora

Állatfaj

Biológiailag lehetséges maximális kor (év)

40-60

Szarvasmarha

30-40

Sertés

15-20

Szamár

100

Nyúl

10

Tyúk

10-15

Juh

20-25

Kutya

15-18

Ponty, csuka

100


Forrás: Szabó F. (szerk.): Állattenyésztéstan (2006)

A növekedés során az állatok testaránya változik, fiatal korban a fej arányaiban nagyobb, mint a test többi része. A növekedés során először a magassági, aztán a szélességi méretek alakulnak ki.

A növekedési erély azt fejezi ki, hogy egy adott állat milyen ütemben gyarapodik, a növekedés tartama pedig annak az időbeli hosszát adja meg. E két tulajdonság fajtajelleg.

A testtömeg összetétel is változik az életciklus alatt: kezdetben a fiatal állat teste több vizet tartalmaz, mint idősebb korban. Az idő előrehaladtával néhány fajnál a testzsír mennyisége és aránya növekszik, ez a pecsenyeárúnál a vágásérettség időpontjának megválasztását befolyásolja