Ugrás a tartalomhoz

1., Nagyméretarányú térképi alapfogalmak, térképkészítési technológiák

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.2 Földmérési és térképészeti alapfeladatok

1.2 Földmérési és térképészeti alapfeladatok

A földmérés és térképészet irányítása az állam feladatává tett olyan közhasznot szolgáló tevékenység, amely a Föld felszínének (illetve felszín alatti létesítmények) meghatározott tartalmi és pontossági követelményeknek megfelelő valósághű ábrázolását eredményezi: műszaki, jogi, igazgatási, kulturális és tudományos szükségletek kielégítése céljából. A feladatok végrehajtásában a legkülönfélébb igények és érdekek kielégítésére specializálódtak a vállalatok, szervek és intézmények országos tevékenységi körű egységektől helyi kis bázisokig. A földmérési és térképészeti tevékenység az állampolgárok és különféle intézmények széles körét érinti. E tevékenység törvényi szintű szabályozására az 1996. évi LXXVI. sz. törvényben (röviden: Fttv. [7]) került sor.

1.2.1 Állami alapmunkák és sajátos célú földmérési tevékenység

A földmérési és térképészeti tevékenységeket két nagy csoportba sorolhatjuk:

  • állami alapmunkák és

  • sajátos célú földmérési munkák.

a.) Azokat a földmérési és térképészeti feladatokat nevezzük állami alapmunkáknak, amelyek megoldása az egész nemzetgazdaság érdeke (így államérdek), az állam és intézményei hajtják végre, illetve gondoskodnak a végrehajtásukról.

Ilyenek:

  • az országhatárral kapcsolatos mérési feladatok;

  • az országos vízszintes és magassági alappont-hálózat létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos feladatok;

  • a földmérési topográfiai alaptérképek;

  • a nagyméretarányú állami földmérési alaptérképek előállításával kapcsolatos munkálatok; továbbá

  • a Földrajzi Névtár összeállítása, karbantartása, stb.

Ezeket mindenkor az állam finanszírozta és gondoskodott a munka eredményének (alapponthálózat, alaptérképek) megfelelő színvonalon történő karbantartásáról is. Mindezek meghatározóak a további adatok előállítása szempontjából.

b.) A nem említett összes egyéb földmérési és térképészeti tevékenységet összefoglalóan: sajátos célú földmérési munkának nevezzük.

Az állami alapfeladatok körébe nem tartozó, különböző műszaki célok megvalósítása érdekében végzett földmérési és térképészeti munkákat szinte lehetetlen tételesen felsorolni. Ebbe a körbe tartozik tehát mindazon földmérő munka, ami nem sorolható az állami alapfeladatok körébe. A sajátos célú földmérési munkák magukba foglalják: a telek megosztásokat, parcellázásokat, a kisajátítás földmérési munkáit, a különböző beruházások földmérési munkáit, a közműnyilvántartás geodéziai munkáit, az út-, vasút-, vízügy és az erdészet földmérési munkáit, illetve az egyéb ún. mérnökgeodéziai munkákat - hogy csak a jelentősebbeket emeljük ki.

Az állami alapmunkák során keletkezett adatokat és az elkészített térképeket vizsgálatukat, minősítésüket és állami átvételüket követően földmérési és térképészeti állami alapadatként kell kezelni.

Az állami alapadatnak a hitelességét és változásvezetését az állam jogszabályban biztosítja, ellentétben az egyéb alapadatokkal, melyek karbantartását állami költségen nem biztosítják. Alapértelmezetten állami alapadatnak szoktuk tekinteni a földmérési alaptérkép tartalmát, mely az alappontok, a határok és az épületek, építmények ábrázolásából tevődik össze. Ezen túlmenően nem csak a végtermék, hanem minden egyéb közbenső munkarész is az „állami alapadat”-ok körébe tartozik. Így az állami alapmunkák során keletkezett mérési és számítási adatokat, az elkészített térképeket, azok vizsgálatát, minősítését és állami átvételét tanúsító jegyzőkönyveket földmérési és térképészeti állami alapadatként kell kezelni.

A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett adatok (változási dokumentáció) földhivatali átvételi vizsgálat alapján kapott minőségi tanúsítást követően válhatnak állami alapadattá.

Az alapadatok mindazok az alaptérkép-készítéshez kötődő adatok, melyek nem tartoznak az állami alapadatok kategóriájába, de a térképi tartalom szempontjából alapadat jelleggel bírnak. Ezek előállítását az állam nem finanszírozza. Ezen adatok előállítása az adatok előállításában érdekeltek költségére történik. Amennyiben azonban előállításra kerülnek, az ábrázolás (adatbázisbeli elhelyezés) tekintetében általános (szabványos) előírásokat kell alkalmazni.

1.2.2 A földmérési munkák egységessége

Az állami alapadatok használata kötelező! Mind az állami alapmunkák és alapfeladatok végzésénél, mind a - munka jellegétől függően - sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munkáknál alapja a további munkavégzésnek.

Erre egyrészt a különböző földmérési és térképészeti munkák összehangolása érdekében van szükség, másrészt ezáltal biztosítható, hogy ugyanazon a területen ismételt és szükségtelen mérések ne történjenek. Így lehet összhangot teremteni a különböző földmérési és térképészeti munkák között.

A sajátos célú munkára vonatkozóan három fontos előírást szükséges kiemelni. Ezek:

  • az állami alapadatokat a munka során - annak jellegétől függően - fel kell használni;

  • az alaptérkép tartalmának megváltozásával járó földmérési munkát úgy kell elkészíteni, hogy a keletkezett új adatok és térképek közvetlenül beilleszthetők legyenek az állami alapadatok körébe;

  • annak hangsúlyozása szükséges, hogy a sajátos munkák folytán keletkező azon adatok, amelyek az állami alapadatok körébe tartoznak – a földhivatali átvételi vizsgálatot követően - állami alapadattá válnak, amelyet át kell adni az illetékes körzeti földhivatalnak.

A sajátos célú földmérési tevékenység végzésénél be kell tartani az állami alapmunkákra vonatkozó jogszabályokat, valamint az illetékes szaktárca által kiadott szakmai szabályzatokat és szabványokat, előírásokat.

Ezeken a rendelkezéseken keresztül valósítható meg a különböző földmérési és térképészeti munkák megfelelő minősége és összhangja. Így kerülhető el a párhuzamos munkavégzés, és csak így biztosítható az állami alapadatok körének teljessége, s ezáltal az adatszolgáltatás magasabb színvonala. Ennek érdekében elengedhetetlen a harmonikus, megfontolt, lehetőleg hosszú távra alkalmazható szabályozás. Ennek hiánya az állami földmérés (és az egész földügyi szakterület) megengedhetetlen szétzilálásához vezetne!