Ugrás a tartalomhoz

1., Nagyméretarányú térképi alapfogalmak, térképkészítési technológiák

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.3 A földügyi (ingatlanügyi) szakigazgatás és szervezetének kialakulása, felépítése

1.3 A földügyi (ingatlanügyi) szakigazgatás és szervezetének kialakulása, felépítése

1.3.1 A földügyi (ingatlanügyi) szakigazgatás kezdetei

Az első ingatlanügyi felmérések példáját a milánói kataszter adta. Itt végezték az első kataszteri felmérést. A térképek méretaránya 1:2 000 volt. Ennek során nem alkalmaztak vetületi rendszert, előtte nem végeztek háromszögelést, így az egyes községek térképei nem csatlakoztak egymáshoz. Az egyes parcellákat tulajdonosok és művelés alapján határolták el. Ezeket külön-külön parcellaszámmal (mai fogalmaink szerint helyrajzi számmal) látták el. A mérések mérőasztallal történtek, községenként.

A földek értékét becsléssel állapították meg. Minden művelhető földet három minőségi osztályba soroltak. Jó, közepes és gyenge csoportokat használtak. Ezen kívül a termelésre alkalmatlan területeket hasznavehetetlennek minősítettek. A felmérést 1718-ban kezdték meg. A munkálatok azonban elhúzódtak és megszakítás után csak 1760-ban lépett életbe a milánói kataszter. Elsődleges célja az volt, hogy minden parcelláról ki lehessen mutatni tulajdonosát, művelési ágát és jövedelmét, elsősorban az adók valóságnak megfelelő kivetéséhez.

Ezt a felmérést tekintették minden későbbi kataszteri felmérés mintájának [1].

Magyarország területén az első, egész országra kiterjedő felmérést Mária Terézia rendelte el 1764-ben. Ez a felmérés katonai céllal készült, méretaránya 1: 28 800 volt (a térképen 1 hüvelyk a valóságban 400 ölnek felelt meg). A felmérési munkálatok 1787-ig tartottak. Ezt nevezzük I. katonai felmérésnek.

A kataszteri felmérést először II. József császár rendelte el 1786-ban. Elsődleges célja az volt, hogy az adó kivetéséhez megfelelő alapot szolgáltasson. Az adókat a telkek nagysága és jövedelme alapján kívánták kivetni.

II. József által elrendelt felméréseket azok a mérnökök (inzsellérek) vezették, akik katonai felmérés során gyakorlatot szereztek, a bonyolultabb területeket ők mérték.

A munkálatok nagy többségét a ”paraszti bizottságok” végezték. Az egyes földrészleteket hosszuk és szélességük megmérésével határozták meg. Bonyolultabb idomokat háromszögekre bontották és ezek oldalait mérték meg. Egyes – nehezebben megközelíthető – területeken mérőasztallal is mértek. A munkálatokat nagyon gyorsan hajtották végre. Példaként Veszprém felmérését 1786-ban 4 hónap alatt végezték el, ez alatt több mint 2000 parcellát mértek fel.

Ez a felmérés sok tekintetben sértette a nemesség érdekeit, ezért ott akadályozták, ahol tudták. II. József császár ezt a rendeletét is visszavonta halálakor és az elkészült térképeket jórészt megsemmisítették.

1.3.2 Országos kataszteri felmérés

1849-ben császári parancsot adtak ki Magyarország területének felmérésére. Ehhez a háromszögelési munkálatok 1853-ban indultak meg. Az ország területén egy – akkor korszerű – hálózatot hoztak létre, és a felmérési munkálatok már ezekre az alappontokra támaszkodtak. Az elkészített térképek méretaránya 1:2 880 volt (a térképen 1 hüvelyk a természetben 40 ölnek felel meg, 1 öl = 6 láb és 1 láb = 12 hüvelyk, így 40 * 6 * 12 = 2 880). A felmérés elrendelését – mivel nem egyezett a 49-es magyar alkotmánnyal - Magyarországon ellenszenvvel fogadták.

A kiegyezés (1867) után a felmérések Bécsből vezérelt irányítását átvette a Magyar Pénzügyminisztérium, de a felmérés szervezete változatlan maradt. Elnevezése előbb Állandó Kataszter, később Országos Kataszteri Felmérés volt, de legtöbbször egyszerűen csak kataszteri felmérésnek nevezték. A Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozott a Háromszögelő Hivatal és a 13 Felmérési Felügyelőség. Ezek száma később gyakran változott. Az első világháború után – a trianoni békeszerződés következtében – 9 felügyelőség, illetve hivatal maradt meg az csonka Magyarországon: Egerben, Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Szombathelyen, Győrött és Pápán. Ezenkívül megmaradt a Budapesten lévő Háromszögelő Hivatal és a Földmérési Térképtár. A felmérésekre támaszkodóan előbb ún. „földadó-ideiglen”-t, majd az „állandó kataszter”-t fektették fel az ingatlanok adóztatási alapjául.

1885-ben a tulajdonjogok nyilvántartása és a hitelfedezetre vonatkozó jogok nyilvántartására kiadták a „telekkönyv” létrehozására vonatkozó rendeletet. Ez a magántulajdon védelme érdekében és a hitelélet fedezeteként tartotta nyilván az ingatlan-adatokat. A telekkönyv tartotta nyilván a magántulajdonban levő földek tulajdonjogaira és használatára vonatkozó adatokat.

Elrendelték, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztésének alapja a telekkönyvi térkép (a kataszteri-földmérési térkép másolata) legyen. Ezzel megindultak a „telekkönyvi betét”-szerkesztések. Ahol nem állt rendelkezésre megfelelő térkép, ott más felmérések eredményét használták és arra támaszkodóan telekjegyzőkönyveket készítettek. A területi adatokat bevallások (bemondás) alapján írták be (vallományi munkáknak is nevezték ezeket).

Ezzel kialakult kétféle a két állami nyilvántartás. A földmérési műszaki nyilvántartás a Pénzügyminisztériumhoz tartozott, a tulajdonjogokat vezető telekkönyvi nyilvántartást az Igazságügy-minisztérium felügyelete alá rendelték.

Ez a szervezet maradt meg – kisebb változtatásokkal – a II. világháború végéig, de sok tekintetben még utána is.

1.3.3 Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH)

A háború után többször átalakították a földmérés szervezetét. 1952-ben hozták létre az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalt (ÁFTH). A földmérési felügyelőségek helyett, Megyei Földmérési Kirendeltségeket alakítottak ki. Az ÁFTH nem tartozott közvetlenül egyetlen minisztérium alá sem, hanem önálló országos szervezetként működött.

A kataszteri térképeket számos szakterület felhasználta, ezek jelentősége folyamatosan nőtt. Alapul szolgáltak a vasúti, közúti, városrendezési tervezéshez. Nagy szerepe volt a vízrendezési, - csatornázási munkáknál, a földosztás és szövetkezet-szervezési munkáknál is. Ezek indokolták a szervezet Pénzügyminisztériumtól való elszakadását. Az ingatlanok jogi nyilvántartása, a telekkönyv továbbra is a bíróságoknál maradt.

Később (1967-ben) ismét átszervezték a földmérés (földügy) központi szervezetét, és a Földművelésügyi Minisztériumhoz csatolták Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (OFTH) néven. Ehhez a hivatalhoz csatolták 1971-ben a telekkönyvet is. Ezzel létrejött egy egységes földügyi szervezet, amely az egységes ingatlan-nyilvántartás megteremtéséhez vezetett.

1.3.4 Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (MÉM OFTH)

Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalon (OFTH) belül öt főosztályt alakítottak ki.

A Földhasználati Főosztály látta el a földtulajdon és földhasználat szabályozását. Ellenőrizte a mező és erdőgazdasági rendeltetésű területek forgalmát, hasznosítását. Ellátta a földek védelmével és a földrendezéssel kapcsolatos feladatok irányítását.

A Földmérési Főosztály végezte a földmérési térképek tartalmának, kialakításának elvi meghatározását a különböző ágazatok igényeinek megfelelően. Irányította az alaptérképek készítését, a térképi tartalom folyamatos felújításának korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat. Végezte az országban folyó – a térképkészítést támogató – légifényképezési feladatok irányítását. A földmérési szakfelügyelet keretében irányította a földhivatalok munkáit. Kialakította az országban folyó földmérési munkák, alaptérképek és kapcsolódó adatok felhasználásának követelményeit és ellenőrizte a felmérések átvételét, kötelező felhasználását. A földmérési munkák minőségi követelményeiről utasítások, szabályzatok, szabványok kiadásával gondoskodott. Intézkedett az országos alappontok (I-IV. rendű) létesítéséről és a földmérési alaptérképek folyamatos karbantartásáról, felújításáról, az újramérendő területek kijelöléséről. Ellenőrizte a földmérési alapadatok megőrzését, folyamatos karbantartását.

A Földnyilvántartási Főosztály gondoskodott az ingatlan-nyilvántartás (és létrehozásáig a korábbi telekkönyv), továbbá a földminősítés és az adatfelhasználás elveiről, biztonságáról, és az adatok nyilvánosságának, közhitelességének érvényesítéséről; az adatok jogszabályokban előírt felhasználásáról és nyilvántartásáról. Meghatározta a földminősítés elveit és azok felhasználásának jogi- és egyéb következményeit (később önálló földvédelmi-földhasználati osztály keretében).

A Térképészeti Főosztály feladata a teljes földrajzi térképészetre terjedt ki. Kialakította a földrajzi alap-, és tematikus térképrendszert, meghatározta térképkiadás irányelveit, a földrajzi neveket, és azok nyilvántartását. Fontos feladata a szakterület fejlesztési és kutatási munkáinak irányítása, a nemzetközi tudományos szervezetekben hazánk képviselete, és az ebből következő feladatok végrehajtása.

A Katonai Főosztály feladata elsősorban a polgári és a katonai térképészet közötti kapcsolatok egyeztetése volt.

A Főosztályok működését még két adminisztratív osztály segítette.

1.3.5 A földügyi szakigazgatás szervezete 2010-ig és 2010-től

1.3.5.1 Az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (FVM FTF)

Az FVM keretében a Földügyi és Térinformatikai (korábban: Térképészeti) Főosztálya (a továbbiakban: FVM FTF), mint a földmérési és térképészeti tevékenység legfőbb irányítója látta el a hatáskörébe tartozó földügyi szakágazati tervező(szervező),

  • rendelkező,

  • irányító és

  • ellenőrző feladatokat 2010 májusáig.

A minisztérium keretében – államtitkár-helyettes felügyelete alatt – működik a Főosztály. Élén a főosztályvezető áll.

Munkáját korábban három, utána négy (majd ismét három) osztály segítette:

  1. Földmérési és informatikai osztály

  2. Ingatlan nyilvántartási osztály

  3. Földvédelmi és földértékelési osztály.

A korábbi negyedik, a földügyi ellenőrzési és fejlesztési osztály feladatait részben a szakosztályok, részben a minisztérium megfelelő osztályai (illetve a FÖMI) látják el.

1.3.5.2 Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Földügyi és Főosztály (FF)

2010 májusától a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi Főosztálya (VM FFo) néven alakult újjá a főhatóság. Osztályai a következők:

  • Földmérési és Térinformatikai Osztály

  • Ingatlan-nyilvántartási Osztály

  • Földvédelmi és Földhasználati Osztály.

Az osztályok feladatai alapvetően nem változtak. 

1.3.5.3 A Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit (NKP) Kft

Az NKP Kft. (korábban: NKP KHT, azaz Közhasznú Társaság) 1996 óta tölt be fontos szerepet a földmérési és térképészeti adatok előállítása terén. Korábban az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítésének támogatása jelentett nagyobb feladatot, de a földügyi szakágazat más területeinek (földminősítés, földértékelés, birtokrendezés alapjainak megteremtése, stb.) támogatása is feladata. A közelmúltban a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kebelén belül, de a szakmai főhatósággal (FVM FTF) együttműködve fejtette ki tevékenységét, elsősorban a digitális alaptérképi adatbázisok létrehozására és felújítására összpontosítva.

1.3.5.4 Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)

Az FTF közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik a Földmérési Intézet (FÖMI), melyet 1967-ben alapítottak, részben korábbi intézményekből. Hatásköre több esetben bővült: jelentős szerepe lett a földmérési és térképészeti ágazat szakmai és tudományos tevékenységének irányításában és végzésében. A FÖMI intézményére hárul a földmérés területén szükséges utasítások, szabályzatok és szabványok kidolgozása és átadása az FTF részére. A FÖMI az egyes feladatokat osztályra bontva végzi.

A FÖMI fontos feladata a hazai kutatások egy részének szervezése és irányítása. Kapcsolatot tart a külföldi kutató intézetekkel. Kezeli a szakkönyvtárat.

A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium is a FÖMI-hez tartozik (FÖMI KGO). A FÖMI-nek fontos szerepe van a műholdas helymeghatározások fejlesztésében és működtetésében, illetve az ehhez kötődő nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében is.

Az Adattár és a filmtár őrzi az országos vízszintes és magassági alaphálózatok munkarészeit. Ellenőrzi és átvezeti az országos alappont meghatározásokat, pótlásokat, illetve a légi- és űrfelvételeket továbbá adatokat szolgáltat ezekről.

A FÖMI támogatja és fejleszti továbbá a földhivatali számítógépes ingatlan-nyilvántartási, a földhasználati nyilvántartási és a mezőgazdasági parcella-azonosító rendszert.

1.3.5.4.1 Földhivatalok

A földhivatalok a földügyi szakigazgatás helyi hatósági szervei. Feladatait két szinten, megyei és körzeti szinten végzik. Első fokon a körzeti, másodfokon a megyei földhivatalok látják el hatósági feladataikat államigazgatási szervezetként.

A földhivatalok feladatait általánosan miniszteri rendelet és a Földhivatalok Szervezeti és Működési szabályzata határozza meg. A földméréssel és térképészettel, az ingatlan-nyilvántartással és földminősítéssel, valamint a földtulajdoni és használati viszonyainak rendezésével kapcsolatos hatósági és szolgáltató tevékenységet látnak el.

Ezeket a feladatokat földmérési, ingatlan-nyilvántartási, földminősítési és földvédelmi részlegekre bontva végzik.

A földmérési feladatuk keretében gondoskodnak az országos alappontok nyilvántartásáról, karbantartásáról, polgári jogi védelméről. Őrzik a földmérési alaptérképeket és vezetik a változásokat. Végzik az új és a felújított térképek állami átvételét, a területükön folyó földmérési munkák szakfelügyeletét és koordinálását, adatokat szolgáltatnak más államigazgatási szervezetek, intézmények és a lakosság részére.

1.3.5.4.2 Megyei földhivatalok

A megyei földhivatalok feladata a körzeti földhivatalok irányítása és ellenőrzése. Itt bírálják el az elsőfokú határozatok fellebbezéseit. Ide tartozik a megye területére eső alappontok nyilvántartása, időszakonkénti helyszínelése, karbantartása, adatainak szolgáltatása. Elpusztulásuk esetén pótlásukat kezdeményezi a FÖMI-nél.

Feladata a földmérési alaptérképek kezelése és a változások időszakonkénti vezetése, a térképek őrzése, ezekről másolatok, nyomatok megrendelése. A felmérések (újfelmérések és felújítások) műszaki tervének véleményezése, az elkészült térképek átvétele, minősítése.

Feladatuk a földméréssel kapcsolatos munkák nyilvántartásba vétele, az adatok szolgáltatása, az állami alapadatok kötelező felhasználásának ellenőrzése és az alappontok és a földmérési alaptérkép tartalmában bekövetkezett változások ellenőrzése. Az állami alapadatok kötelező felhasználásának és az ezek létrehozásával, megváltoztatásával kapcsolatos munkák bejelentésének, vizsgálatának és átvételük minőségének ellenőrzése. A földmérési alaptérképek kezeléséről, őrzéséről és a változások folyamatos vezetéséről való gondoskodás. E térképekről másolatok és nyomatok megrendelése.

Szakfelügyelet vonatkozásában a megyei földhivatalok látják el a megye területére vonatkozó földmérési munkák szakmai felügyeletének, a munkák koordinációjának irányítását. Az ő feladatuk a bejelentett munkák nyilvántartása, véleményezése, a beérkezett munkarészek vizsgálata.

1.3.5.4.3 Körzeti földhivatalok

Feladatuk a nyilvántartási térképek és az azokhoz tartozó munkarészek kezelése, tárolása, őrzése. Ezekről a lakosság részére másolatok, adatok szolgáltatása. A térkép tartalmában bekövetkező változások folyamatos vezetése.

Határozatot hoz első fokon a földrészletek területével és határvonalával kapcsolatos ügyekben. Ellenőrzi, vizsgálja a változásokkal (épületfeltüntetési és földrészlet határok módosulásával, stb. sajátos célú földmérési munkákkal) kapcsolatos területszámítást és a helyrajzi számozás helyességét.

Folyamatosan vezeti az ingatlan-nyilvántartást, annak műszaki és jogi vonatkozásait együttesen kezeli. Az irattárban őrzi és kezeli a bejegyzéseket megalapozó okiratokat.

Adatokat szolgáltat a területére eső földrészletekről, ingatlanokról a lakosság és közületek részére [6].

1.3.6 Az állami alapadatok kezelése, tárolása, szolgáltatása

Az állami alapadatokat országos adattárban, térképtárban, űrfelvétel- és légifilmtárban (FÖMI), illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.

A helyi vonatkozású állami alapadatokat illetékességi területükön a körzeti földhivatalok, illetve a Fővárosi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal), vagy a megyei földhivatalok, illetve a Fővárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) kezelik.

A körzeti földhivatalok térképtárában az alábbi földmérési anyagok vannak elhelyezve:

  • állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya, és átnézeti térképe;

  • az alaptérkép készítésével (illetve változásaival) kapcsolatos egyes munkarészek (mérési jegyzetek - manuálék, mérési vázlatok, tömbrajzok, kiértékelési lapok, területszámítási munkarészek és azonosító jegyzékek, stb.);

  • a különféle sajátos célú földmérési munkák munkarészei;

  • a földhivatal hatósági földmérési tevékenysége során készített munkarészek (pl.: térképi hibakiigazítás, stb.).

Az állami alapadatokba bárki betekinthet, azokról másolatot igényelhet. Az állami alapadatokat kezelő szervek meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatási díj az adat egyszeri, és egy eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában. Hatósági eljárásban csak hiteles állami alapadatok használhatók fel.

Az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési, illetve térképészeti tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező személy tekinthet be és igényelhet róluk másolatot. Ez a jog megilleti a műszaki szakhatóságot, a bíróságot, az ügyészséget, valamint a nyomozó-hatóságot is.

Az állami alapadatokat hitelesített, vagy hitelesítés nélküli formában is lehet szolgáltatni. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet az igényelt állami alapadat azonosítására alkalmas módon – a vonatkozó rendelet szerinti igénylési lapon –kell benyújtani. Az állami alapadatok forgalmazásából származó adatszolgáltatási díj nagyobbik részét új állami alapadatok előállítására kell fordítani (melyet az NKP Kft kezel), a fennmaradó rész az adatszolgáltatót (pl. a körzeti földhivatalt) illeti meg.

Külön rendelkezés (engedélyezés) szerint, lehetőség van díjmentes adatszolgáltatásra (pl. oktatási intézmények, stb. számára) is.