Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 11., A sajátos célú földmérési munkák végrehajtásának általános folyamata és feladatai

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

11.4 A beruházások és megvalósulási térképe

11.4 A beruházások és megvalósulási térképe

A Mérnökgeodéziai szabályzatot [18] a beruházásokkal és üzembe-helyezett létesítményekkel kapcsolatos mérnökgeodéziai tevékenységek végrehajtásának szabályozásához adták ki. Kiadásakor jobbára még csak grafikus értékű térképek álltak rendelkezésre, de a beruházásokhoz végzett földmérési tevékenységeket már eszerint is numerikusan kellett végezni. A szabályozás digitális térképek esetére ugyan nem tartalmaz előírásokat, de a numerikus munkavégzés nem áll távol a digitális adatkezeléstől. A szakma folyamatosan várja a szabályozás megújítását, mert jelenleg már ez sincs érvényben. Ennek ellenére „értelemszerű aktualizálással” egyelőre továbbra is eszerint végezhetjük a munkánkat.

Alkalmazandó a beruházásokon kívül továbbá:

  • épület, építmény, egyéb létesítmény,

  • terepalakulat felmérésekor,

  • nagyobb arányú művelési ág változás bemérésénél, ha az 2 ha -nál nagyobb területre terjed ki.

Ha alaptérképi tartalmat érintő megvalósulási térkép készül, az 46/2010 FVM sz. rendeletet [15] (korábban, 2010-ig az F.2. Szabályzatot [17]) is alkalmazni kell (-ett)!

11.4.1 Megvalósulási térképek

A nagyobb volumenű térbeli beruházások a tervezéstől a megvalósulásig többféle szakaszban igényelnek térképet, amelyek mind a helyszíni állapot felmérésével készülnek.

Beruházások esetén:

  • tervezési alaptérkép,

  • kivitelezési térkép,

  • üzemi térkép,

  • állapottérkép,

  • megvalósulási térkép, esetleg arról ún.

  • kiegészítő változási vázrajz készülhet.

A tervezési térkép a beruházás előtti állapot részletes vízszintes és magassági felmérésének eredménye, melyen majd feltüntetik a megépítendő létesítmény (-eke)-t is.

Az állapottérkép a nagyobb beruházások bizonyos szakaszainak lezárta után, a következő létesítmény pontos elhelyezésének céljából, a mindenkori állapotot tükröző felmérések eredménye.

Egy-egy földrészleten a beruházások befejezésével az elkészült létesítményeket szemléltető térképek a megvalósulási térképek (úgy is tekinthető, mint a teljes beruházás befejezett voltának állapottérképe).

Tartalmát tekintve nemcsak a földmérési alaptérkép szerinti térképi elemeket, objektumokat, hanem a beruházás célja szerinti üzemeltetéshez szükséges valamennyi egyéb (pl. közmű, stb.) létesítményt és tájékoztató adatokat, attribútumokat is tartalmaz. Legtöbbször azonban egyáltalán nem tartalmazza a változás előtti állapotot.

A földmérési alaptérkép szempontjából a megvalósulási térképek fajtái a következők:

  1. Nem érintik a földmérési alaptérkép és az ingatlan-nyilvántartás tartalmát (közművek, épületen belüli létesítmények).

  2. Csak a térkép tartalmát érintik (alappontok, transzformátoros villanyoszlopok, nagyfeszültségű vezeték tartó oszlopok, stb.).

  1. Érintik az ingatlan-nyilvántartás egyéb tartalmát is (táblásítás, felosztás, területrendezés, stb.).

Meg kell még említeni, hogy amennyiben a változás földrészlet-határt és/vagy területváltozást okoz, speciális előírások szerint kell kezelni (lásd a12-19. modulokat).

A leírtakkal összhangban a következők szerint kell a munkarészeket benyújtani:

  1. Amennyiben az állami alaptérkép (nyilvántartási térkép) tartalmát nem érintő megvalósulási térkép készül, csak az alappontok és egyes közművek létesítésének munkarészeit kell leadni a földügyi szakigazgatási szervhez (földhivatalba).

  2. Az ingatlan-nyilvántartás (lásd az előző félév: Ingatlan-nyilvántartás c. tantárgyát) írásbeli részét (a tulajdoni lapot) közvetlenül nem érintő megvalósulási térképeket a beruházás után 6 hónapon belül kell a területileg illetékes földhivatalnak benyújtani.

  1. Az ingatlan-nyilvántartást érintő megvalósulási térkép, mint változási vázrajz, 30 napon belül benyújtandó, ha azonban más térképi változás is történt, itt is 6 hónap a határidő.

A munkarészekkel szemben támasztott követelmények:

  • lehetőleg a beruházás teljes területéről, összefüggően készüljön

  • tartalmazza a mérési és kitűzési adatokat,

  • ha helyi hálózatban készült, 3-4 pontját méréssel be kell kapcsolni az országos hálózatba és a többi pontot ezek alapján át kell számítani az EOV rendszerbe;

  • ha az alaptérkép domborzatot is tartalmaz, és az is változott, annak változásával együtt, esetleg külön domborzatváltozási vázrajzot is kell készíteni.

A megvalósulási térképet/változási vázrajzot 1:1000, 1:2000, vagy 1:4000 méretarányban kell kinyomtatni. Indokolt esetben - a jobb áttekinthetőség érdekében - a földhivatallal egyeztetett módon ettől el lehet térni. Tehát kivételesen készülhet az alaptérképtől eltérő méretarányban is, ha egyértelműen tartalmazza a terepi állapot térképezéséhez szükséges méreteket. (Így pl. nagy területre kiterjedő szőlő- gyümölcsös- erdőtelepítési-. táblásítási, meliorációs és egyéb talajvédelmi munkáról elfogadható az alaptérkép 1:10 000 méretarányú átnézeti térképén készített feldolgozás is megvalósulási térképként, ha az új állapot térképezéséhez szükséges adatokat egyértelműen tartalmazza.)

11.4.2 Kiegészítő változási vázrajz

Amennyiben a megvalósulási térképen - annak zsúfoltsága, vagy más indok miatt - a térképi változások nem tüntethetők fel egyértelműen, azt kiegészítő Változási vázrajzot kell készíteni. Esetei:

  1. ha a földrészlet új határvonalát, helyrajzi számát, alrészleteit és azok megjelölését nem tartalmazza,

  2. ha a megvalósulási térkép nem az alaptérkép méretarányában készül és nem tartalmaz egyértelmű azonosítási lehetőségeket,

  3. ha több település területét érinti a beruházás (ekkor igazgatási egységenként, azon belül fekvésenként kell a változási vázrajzot elkészíteni),

  4. ha a megvalósulási térkép nem elégíti ki a változási vázrajzra vonatkozó követelményeket (pl. nem tartalmazza a változás előtti állapotot).